142858. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos kondenzátorkisülések vezérlésére

f 2 • 142.858 mágnes gerjesztőtekercse, transzformátor primer tekercse stb. jelenthetnek. A gyakorlati alkalmazásnál Gl §s G2 valóságos szikraköz vagy villanócső, vagy pedig egyik szikraköz, a másik pedig villanócső stb. lehet. Amint az elméleti meggondolás és a tapasztalat is mutatja, a rendszer csak akkor működik jól, ha Gl és G2 átütési feszültsége megközelítően azonos, így ha az egyik szikraköz hosszának meghatározásánál kötve vagyunk, a C kondenzátort csak ezen szikraköz által meghatározott feszültségre tölthetjük fel. Előbbi nehézséget a 2. ábra szerinti kapcsolással küszöbölhetjük ki, amely lényegében azonos az 1. ábrával, azzal a különbséggel, hogy utóbbinál még az R4 ellenállással áthidalt további G3 szikraköz is van. A működés az alábbi: Gl és G2 szikraközök távolsága azonos, és óssztávolságuk itt is valamivel nagyobb, mint amit a C kondenzátor sarkain uralkodó feszültség át tudna ütni. R3 és R4 aránya körülbelül 1 a 10-hez. Ha VI cső gyújtóimpulzus hatására begyúl, és Gl szikraköz átüt, a C kondenzátor töltőfeszültsége R3 és R4 ellenállások sarkain fog jelentkezni. Mivel Rá és R4 az előbb megadott arányban vannak, a C kondenzátor feszültségének túlnyomó része a G3 szikraközön fog jelentkezni, így az átüt. G3 átütése után a C kondenzátor teljes feszültsége G2-n jelenik meg, így az is átüt. Ennél a megoldásnál G3 szikraköz bármilyen mérettel bírhat, de természetesen kisebb kell, hogy legyen annál, amit a C kondenzátor sarkain uralkodó feszültség átütni képes. A"C—Gl—G2—G3 áramkör itt is tartalmazhat munkaelemeket, továbbá Gl, G2 és G3 lehetnek valóságos szikraközök, gázkisülési csövek stb. Robbanó huzalok mind az 1. ábra, mind pedig a 2. ábra szerinti megoldásnál a kisülési áramkör tetszőleges helyére helyezhetők. 50 periódusú hálózatot tételezve fel az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolással másodpercenként 50 kisülés kelthető. Ha a T transzformátor után Graetz kapcsolású egyenirányítást alkalmazunK,, másodpercenként 100 kisülés állítható elő. Az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolással csak egyirányú polaritású szikKákat lehet előállítani. Váltakozó irányú szikrák előállítására a 3. ábra szerinti kapcsolás jó. Itt mind a töltő, mind pedig a kisütő áramkörben két-két thyratron cső foglal helyet. Ennél a kapcsolásnál a C kondenzátor minden félperiódusban ellentétes polaritásra töltődik fel. A C kondenzátor feltöltése és kisütése mindig ugyanabban a félperiódusban történik. A rendszer működése a következő: A V3 thyratroncső rácsát vezérlő pozitív feszültséglökések fázisa úgy van beállítva, hogy a cső a T transzformátor feszültségének röviddel a zérusponton történő áthaladása után begyúl, és a C kondenzátor a T transzformátor feszültségének a csúcsértékére telik fel. Miután a feszültség a csúcsértéket elérte, a thyratroncső elalszik, és a feltöltött C kondenzátor a T transzformátorról leválasztódik. Ennek megtörténte után a V2 thyratroncsövet annak pozitív vezérlő feszültséglökése begyújtja, és a C kondenzátor a korábban már ismertetett »módon kisül. Az előbbivel ellentett értelmű félhullám alatt ugyanez történik, csak a V4 és VI csövek vannak működésben. A 3. ábra szerinti rendszer működtethető úgy is, hogy a V3 és V4 thyratroncsöveket elhagyjuk, és a VI és V2 csövek gyújtási fázisa olyan, hogy a gyújtás mindig a C kondenzátor töltési feszültségének csúcsértékénél történik. Működtethető továbbá olyan módon is, hogy csak egy rácsvezérlésű töltő és egy rácsvezérlésű kisütő csövet alkalmazunk. Az 1., 2. és 3. ábrákon az időegységre eső kisülések száma a hálózati periódusszámhoz kötve van. Az időegységre eső kisülések számát úgy függetleníthetjük a hálózati periódusszámtól, hogy az 1., 2., 3. ábrák C munkakondenzátorát egyenárammal tápláljuk. Ilyen megoldást a 4. ábra szemléltet'.' A 4. ábrában a C kondenzátortól balra eső rész szokásos feszültségkettőző kapcsolás, ahol a Cl és C2 kondenzátorok egyúttal mint energiatárolók szerepelnek. A Cl és C2 kondenzátorok a C kondenzátort V2 cső kiiktatása .esetén az R5 ellenálláson, vagy V2 beiktatásánál R5 és V2 vezérelt elektroncsövön keresztül töltik fel. Ha Cl és C2 együttes .kapacitása lényegesen nagyobb, mint C kapacitása, az időegységre eső kisülések száma tetszőleges lehet. A Cl és C2 tároló kondenzátorok természetesen feltölthetők többfázisú tápáramkörről is. Ha a C munkakondenzátort egyenirányítók közbeiktatásával, közvetlenül többfázisú hálózatról tápláljuk, és a V2 ós VI csöveket ennek megfele-' lően szinkron vezéreljük, 50 periódusú hálózatot feltételezve, 50 vagy 100/mp szikragyakoriságnál nagyobb gyakoriságú kisülések állíthatók elő. Az 1., 2., 3., 4. ábrákban a csövek rácsának vezérlése külön előállított feszültséglökésekkel történt. Az .5. ábra a vezérlés olyan megoldását mutatja, amely a kisülést vezérlő VI cső rácsát a C kondenzátor sarkain uralkodó feszültség vezérli. Az ábrában a C kondenzátortól balra eső rész feszültségkettőző, mint előbb. A C kondenzátor kisülését vezérlő cső rácsát, a C kondenzátor sarkain uralkodó feszültség oljjan módon vezérli, hogy az E feszültségforrás által szolgáltatott negatív előfeszültséget az R2 feszültségosztó láncról vett pozitív feszültség kiegyenlíti. Ha ez a kiegyenlítés megtörtént, a VI cső begyúl, és a C kondenzátor a már ismert módon kisül. A fénykeltés további módja kisfeszültségű kondenzátor- és ívkisülések előállításában van. Ezek begyújtása, mint ismeretes, nagyfrekvenciás áramokkal történik. Az 1—5. ábrák szerinti kapcsolások bármelyike felhasználható kisfeszültségű kondenzált szikrák és egyen- vagy váltóáramú ívek begyújtására is. Az 1., 2., 3., 4. és 5. ábrák thyratroncsövei tetszőleges pozitív feszültségekkel vezérelhetők. Ezek a feszültségek célszerűen rövid ideig tartó feszültséglökések, amelyek mechanikusan vagy elektronikusan állíthatók elő. A vezérlő feszültségjelek fázisa a rendszert tápláló váltóáramú feszültséghez képest állítható. A vezérlőjelek időegységre eső száma változtatható. A 3., 4., 5. ábrák csövei vezérelhetők azonos' többcsatornás, vagy minden cső külön feszültségforrásról. A találmánynál felhasználható kettős szikraköz egy kivitelezett példáját a 6. ábra szemlélteti. 1 és 2 fém, vagy grafit, esetleg más anyagból készült elktródok. Az 1 jelű elektródok a szikraköz távolságának változtatása végett 4 csavarokkal és 8, szigetelő anyagból készült állító tárcsákkal üzem közben is állíthatók. Az 1 és 2 elektródtömbök a 9 és 5 tartókon 6 porcelán szigetelőkön nyugszanak, utóbbiak viszont 7 alaplemezre vannak erő-