142853. lajstromszámú szabadalom • Csévélőgép

Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.853. SZÁM , 76. d. 1-5. OSZTÁLY — KE-356. ALAPSZÁM Csévélögép A Magyar Állam, mint Kerényi István és Kelen István feltalálók, budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1953. szeptember 5. Pótszabadalom a 142 852 lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A 142 852. lajstromszámú törzsszabadalom csévélőgépre vonatkozik kúpos csévékhez. E gép fonalteKelő görgőjén fonalvezető horony van, amely a fonalat a hüvelyre csévéli. Ez a Gyurits-féle megoldás lehetővé tette, hogy szuperkopszolóknál a lengő fonalvezetőrúd, mely ide-oda mozogva a fonalat a hüvelyre csévélte, valamint a fonalvezetőrudat mozgató fogaskerék elhagyható volt. Ezek az alkatrészek igen gyorsan koptak, és sok üzemzavart okoztak, így elhagyásukkal a csévélögép szerkezete egyszerűbb lett, és a, fordulatszáma jelentékenyen fokozható volt. A törzsszabadalom szerint a csévélögép fonalterelő görgőjében a horony nyolcas alakú volt. A kísérletek továbbá a gép szerkesztésével kapcsolatban végzett számítások azonban azt mutatták, hogy a nyolcas alakú horony a cséve szilárdsági követelményeinek nem felelt meg teljesen. Ezzel szemben a kísérletek azt igazolták, hogy ha a fonalvezető görgőben a fonalvezető hornyot metszőpontoktól mentes zártgörbe alakúra Választjuk, a helyes cséveképzés lehetővé válik anélkül, hogy a. cséve szilárdsága terén engedményeket kellene tenni. Az ilyen horonykialakítás előnye még, hogy lehetővé teszi a görgőnek sajtolással történő előállítását. A rajz 1. ábrája metszőpontoktól mentes horonnyal ellátott görgőt szemléltet vázlatosan kiterített állapotban. Az ábrában a horonygörbe középvonalát pontozott vonal jelzi. A feltüntetett kiviteli alak szerint a horony az A és B pontok között körív alakú, míg az A ponttól balra és a B ponttól jobbra spirális alakú. A számítások és kísérletek továbbá azt mutatták, hogy a jó csévélés eléréséhez a csévélőhorony helyes kialakításán felül fontos még a fonalvezető görgő kúposságának helyes megválasztása és a hibamentes kezdés. A kísérletek beigazolták, hogy a csévélés akkor lesz kifogástalan, ha a csévekúpnak és az ugyancsak kúpalakú fonalvezető görgőnek az alapsíktól egyenlő távolságban levő keresztmetszeteiben az átmérők viszonya állandó szám, és ez a szám értéke, az adott üzemi körülményektől függően, 2 és 6 között van. Az így kialakított görgővel végezve a csévélést, a kezdés után, mikor már elegendő fonal volt a csévén, és a görgő a szélső helyzetbe került, a csévélés zavartalanul folytatódott. Azonban a kezdés rendszerint hibás volt, mert a kezdéskor a görgő nem simulhatott a kezdőkúphoz. A találmány szerint a 2. ábrában látható módon a 2 görgő tengelyének szokásos helyzetű 3 forgáspo/ntját a cséve kezdőkúpjának 4 pontjában, vagyis a kezdősíkban helyezzük át. Ezzel lehetővé válik, hogy a görgő kezdésekor is a kezdő kúphoz simuljon, amint azt az ábrában a szaggatott vonalak szemléltetik. A rajzban —le— a cséve kúpja kezdéskor és —2e—• a görgő kezdeti helyzete. A- kezdés után a cséve növekedésének arányában a görgő a 4 forgáspont körül elfordul, míg a teljes vonallal jelezett helyzetet —2t— eléri. Ez a görgő szélső helyzete. A cséve kúpja ekkor —lt— lesz. A cséve további növekedése már nem a görgőt tolja el, hanem a cséve az 5 nyíl irányában kénytelen elmozdulni, és a csévé tengelye mentén haladó mozgást végezni. Az így készült görgő a szövedékben jól bevált cséve típussal mindenben megegyező csévéket épít, és a csévélhetőség feltételeit teljesen kielégíti. Szabadalmi igénypontok: 1. A 142 852. lajstromszámú törzsszabadalom 1. igénypontjában meghatározott csévélögép kiviteli alakja kúpos csévékhez a fonalterelő görgőn fonalvezető horonnyal, azzal jellemezve, hogy a fonalvezető horony metszőpontoktól mentes zárt görbe alakú. 2. Az 1. igénypontban meghatározott csévélögép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a horony körívalakú részből, s ehhez kétoldalt csatlakozó spirálisalakú részből áll. 3. Az előző vagy a törzsszabadalom bármelyik igénypontjában meghatározott csévélögép kiviteli