142849. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés szilárd és darabos tüzelőanyagokat elégető tüzelő- és kazánberendezésekben
2 142.849 ső tűztérben egyenletes forgómozgás alakul ki, mimellett az alul szűk keresztmetszeten belépő elégési gázok folyamatosan gyorsulnak. Az alsó fúvókacspportokat kisebb .sebességgel tartjuk üzemben mint a felsőket, hogy a gázok lassan jöjjenek forgásba, és lényegileg csak a felső tűztér felső részében történjék meg a porrészecskék kiválása. Egy további kiviteli alak szerint a kiszorítótest kialakítása olyan, hogy fent csúcsban, végződik, azaz a vékonyítást a pont-alakig végezzük, míg az előbb említett kiviteli alakban a legömbölyítés vagy lapítás általában lehetséges és bizonyos esetekben célszerű is lehet. A csúcsos alak révén azonban a füstgázok útját a kiszorítótest hossztengelyirányában még egyértelműbben rögzítjük és elkerülünk mindennemű örvénylést. Ezenfelül a csúcsban végződő alaknak még további, alább említendő előnyei lehetnek. Áramlástechnikai okokból különösen^ előnyös, ha a kiszorítótestnek cseppalakot adunk, mikor is a cseppnek tompa homlokoldala természetesen a rostély felé fordul. A fenti megfontolások alapján, minthogy a füstgázokat lehetőleg hamar kell gyorsítanunk, ajánlatos, hogy különösen a kiszorítótestet úgy rendezzük el, hogy legnagyobb átmérője a felső tűztér szélénél legyen. Ily módon ugyanis azonnal a felső tűztérbe való belépéskor elérjük a nagy füstgázsebességeket. Ügy mutatkozott, hogy a legnagyobb átmérőnek mélyebb elrendezése általában nem . előnyöket, hanem lényegileg hátrányokat okoz, mivel kívánatos, hogy a ki szorítótestnek a legnagyobb átmérő alatti részét ne méretezzük túl rövidre, ez azonban másfelől nem zavarhatja meg az izzó elégőrészecskéknek az útját a rostély hátsó vége felől az első vége felé. A fenti megfontolásokból kiderül, hogy a találmány nem csupán a kiszorítótest - térbeli kia'akításában áll, hanem hogy egyben megnyitja annak a lehetőségét, hogy a kiszorítótestet különböző magassági helyzetekben vezessük be a tűzterekbe, különösen a felső tűztérbe. A kiszorítótest tűztérbeli helyzetét a találmány szerint véglegesen beállíthatjuk, azonban olyan elrendezést is alkalmazhatunk, amelyben a beállítás változtatható, ami kézi úton volna végzendő és a változtatást minden alkalommal végre kell hajtanunk, amikor például egy más tüzelőanyagra térünk át. Végezhető ez a beállítás az üzem folyamata alatt is a teljesítmény és az e1 égési folyamat szerint, azonban ez általában azért nem szükséges, mert, mint azt a fentebb említett szabadalmak leírják, a gázok átáramlása a felső tűztéren át különleges eszközök útján a teljesítménytől függetlenül állandóan tartható. A kiszorítótest magassági beállítása végül megengedheti, hogy a kiszorítótest a felső tűzteret a sugárzási tértől elzáró fedélnek adott esetben megfelelően bővített nyílásába nyúljon, különösen akkor, ha a kiszorítótest felfelé csúcsban végződik, avagy másalakú, de felsőbb átmérője kisebb, mint a felső tűzteret a sugárzási tértől elzáró födél közepén levő nyílás. Így megnyílik, a lehetősége annak, hogy a gázok sebességét a felső tűztérből való kilépés helyén beállítsuk és annak e helyen legnagyobb értéket adjunk. Elérhetjük továbbá, mivel — mint azt már az említett szabadalmak ismertették — a felső tűztér nemcsak hengeresen, hanem mintegy csonkakúpszerűen és lefelé bővülőén, aza?. felfelé szűkülően is kialakítható, azt is, hogy az elégési gázok sebessége és gyorsulása necsak a felső tűztérbe való belépéskor legyen nagy, mint azt leírtuk, hanem ez a sebesség, elsősorban a forgási sebesség, az égési gázok felfelé való áthaladása során tovább fokozódjék és legnagyobb értékét a kilépéskor érje el. Ez esetben bizonyos körülmények között szükséges lehet, hogy a felső tűztér falának kialakításakor a csonkakúpalaktól eltérjünk, másfelől szükségessé válhatik, hogy a felső tűztér felső fedelén behatoló, a fentemlített szabadalmakban már leírt csonkot elhagyjuk, vagy pedig fuvókaszerűen és a kiszorítótest alakjának megfelelően képezzük "ki, ami nem akadálya annak, hogy a csonkot a fedél felett fekvő részében egyidejűleg diffuzorszerűen bővítsük oly módon, amint ezt a fentebb említett szabadalmak már leírják. Mindazonáltal az a lehetőség is te'jesen nyitva áll, hogy a felső fedélben levő csonk a kiszorítótest alakjának például cseppalakra választása ellenére is behatoljon a felső tűztérbe és emellett lefelé szűküljön, azaz az áramlás irányában, tehát fölfelé, diffuzorszerűen bővüljön. A mellékelt rajz a találmány szerinti tüzelés felépítését vázlatosan tünteti fel, mégpedig az 1. ábra hosszmetszet egy hengeres, a 2. ábra pedig ugyancsak hosszmetszet egy kúpos, lefelé bővülő tüzelőtéren át. Az 1. ábrában az alsótűztér jele (a), a tüzelöanyagadagolóaknáé (b), a vándorrostélyé (c), a salakaknáé (d), a forró levegő fúvókáé (e), a felső tüzelőtéré (f), a tisztagáz-kilépési rendszeré (g), az érintőlegesen torkolló forrólevegői-, illetve gázfúvókáké pedig (\—h«). A forrólevegő-, illetve gázfúvókákhoz csatlakozó (pi—pe) vezetékeknek egymás felett fekvő rétegeiben (h—16) szabárlyozó szervei vannak. A kiszorítótest jele (i) és példaképpen cseppalakú, felső részén csúcsban végződik, alsó részében pedig legömbölyített. Magassági beállítása szerint többé-kevésbé benyúl az alsó tűztérbe. Hogy az (i) kiszorítótestet a (g) tisztagázcsonkhoz képest a legkedvezőbben állíthassuk be, a testet, mint ezt a 2. ábra egy kúpalakú, lefelé bővülő (f) felsőtűztérfal kialakítással kapcsolatban bemutatja, tengelyirányban beállíthatóan szereljük. Ez a beállítás azzal válik lehetővé, hogy az alsó (a) tűztérben elhelyezkedő (m) támasztószerkezetből az (i) kiszorítótest belsejébe alulról egy (n) rúd hatol, amely részben menetes és az (i) kiszórítótestben levő (o), anyával kapcsolódik. A test forgatása útján annak magassági helyzete változtatható, Ez az eljárás üzemszünetekben hajtható végre. A testnek felfelé való elállítása lehetővé teszi, hogy a gázoknak a felső (f) tűztérbe való gyűrűalakú belépési keresztmetszetét csökkentsük. Ezt az is lehetővé teszi, hogy az (i) kiszorítótest legmélyebb helyzetében annak legnagyobb átmérője a kúpos felső (f) tüzelőtér alsó szélének magasságában van. így abban a helyzetben vagyunk, hogy kivitelezett berendezéseknél a legkedvezőbb térbeli viszonyokat a tüzelőberendezés felső (f) tűzterének optimális működéséhez üzemszerű kísérletek során állítsuk be.
