142831. lajstromszámú szabadalom • Infravörös spektográf különösen lángsugárzás vizsgálatára
2 142.831 mára jut. A 8 prizma szögfelező tengelye keresztülmegy a 10 csapon, .valamint a 7 tükör síkja is ezen a csapon megy. át. Ez a minimális deviáció esetén szükséges. A 8 -prizmát elhagyó felbontott sugárzás a 14 gömbtükörre, majd 13 hengertükörre jut. Ez az un.' kép.tükör a belépő rés képét a 9 kilépő résre egyenes vonal alakjában képezi le. Más-más hullámhosszúságú sugárzásnak a kilépő résre irányítása azáltal történik, hogy a 11 prizmaasztalt 10 csap körül forgatjuk. A 13 hengertükör beiktatása által a szimmetrikus sugármenetben elhelyezett 12—14 gömbtükrök maradék asztigmatizmusa igen nagymértékben korrigálható és így a kilépő résen nagy nyílás mellett is egyenes, gyakorlatilag asztigmatizmusmentes képet kaphatunk. A 14 gömbtükör és a, 13 hengertükör együttműködő optikai rendszert képeznek; méretezésük úgy történik, hogy az adott sugárelrendezés mellett a 14 gömbtükör eredő gyújtótávolsága megegyezzék, a 12 gombtükörével. Ekkor legkisebb az asztigmatizmus, de ettől az eredmény cseké^ebb mértékű romlása árán el is térhetünk. A 13 hengertükör beiktatása a monokromátor rész optikájának beszabályozásánál is igen nagy előnyt jelent. Ha a belépő rés egyenes volna, a prizma közismert hatása folytán arról görbült képet kapnánk, ezért a belépő rést görbére készítjük, hogy egyenes résképet kapjunk. Lényeges még, hogy a belépő és kilépő rés szélessége később ismertetendő módon annak az önmagában ismert követelménynek megfelelően szabályozható, hogy a kilépő résen keresztüljövő sugárzási energia kb. 2 mikrontól kezdve a spektrum mentén állandó legyen. A monokromátqrt elhagyó sugarak a 15 homorú tükör közvetítésével a vízhűtéses házban levő 16 thermoelemre, illetőleg bolométerre, vagy pedig a 17 sík- és a 18 gömbtükrök közvetítésével a 19 fotocellára esnek. Innen az energia az erősítőkbe megy. 0,4 és 0,75 mikron közötti hullámtartományban az érzékelő fotocellát a 17*lengő síktükör révén a hullám skáláról vezérelt elektromos mechanizmus, pl. mágneses kapcsoló iktatja be. A monokromátor és az érzékelő rész a 20 szekrényben van légmentesen bezárva, amely a 21 szárító készüléket is tartalmazza és a 22 hőfokszabályozón, 23 szárítón és 24 nyomásreduktoron áfszükség esetén a 25 nitrogén tartállyal áll kapcsolatban. A monokromátor belseje ugyanis kondicionált nitrogéngáz túlnyomása alatt áll; így az esetleges külső nedves levegő behatolása megakadályozható. A termoelemet, illetve bolométert külön 27 belső vízhűtő köpeny veszi körül, amelybe a 3 ultratermosztát belső edényének vize kering. A spektrográf hátralevő részei a mérési ered- -menyek leolvasására és rögzítésére, vagyis az energiát mint a hullámhossz függvényét feltüntető diagramm rögzítésére valók. Hogy a 16 termoelem, illetve a 19 fotocella feszültségét a szokásos alacsonyfrekvenciás elektronikus erősítőkkel erősíthessük, a mérendő sugárzást a monokromátor belépő nyílása elé helyezett 28 forgótárcsával szaggatjuk. Az érzékelőből ekként kapott váltakozó áramú impulzusokat a 29 vezetéken, 30 előerősítőn, 32 erősítőn át a 33 katódsugaras oszcilloszkópba vezetjük, amely a mérendő sugárzással arányos függőleges kitérést mutat. A diagrammot a 34 fényképezőgép veszi fel, amelynek filmszalagját a 35 motor révén, a 36 áttétellel és 37 sebességváltóval beállított sebességgel a hullámhosszal arányosan mozgatjuk. így a filmcsíkon különböző méretű függőleges vonalak jelennek meg, amelyek hossza arányos az illető pillanatban érzékelt energiával. Gondoskodnunk • kell még arról, hogy a filmszalag abszcissza tengelye mentén egyenletes . legyen a hullámhossz skála és bizonyos időközönként a filmszalag felső szélén hullámhossz skála vonalak jelenjenek meg. Ez a 47 villanó vonallámpa segítségével történhet, amelynek fényét a ,film hajtó-szerkezete egyenlő hullámhosszkülönbségek pillanatában felvi1 lantja. A lineáris hullámskálát az ún. linearizáló berendezés segítségével érjük el, amely a motorról hajtott 38 forgástestből, 39 sebességszabályozó hengerből és a 11 prizma asztalt forgató 40 csavaranyából áll. A 38 forgástest és a 39 henger felüle-tén horony van és ebben hajlékony sodrony fekszik, A sodrony egyik vége az egyik, másik vége a másik hengerhez van kötve és ennek folytán a 38 hengerre felcsavarodó huzal a 39 hengert a 41 házban levő rugó ellenében a kívánt miértekben elfordítja. A 38 forgástest meridiánja a prizma színszórási tulajdonságainak figyelembevételével úgy van megállapítva, hogy amely hullámhossztartományban a prizma színszórása nagyobb, ott a prizma nagyobb mértékben forduljon el; így a 34 fényképezőgépben a film mindig a lineáris hullámskálának megfelelően, a hullámskála függvényében egyenletesen halad. A 39 henger csavaros tengelyén mozog a 40 csavaranya, mely ágyazata útján össze van kötve a 42 prizmaasztalt mozgató karral és végzi annak elfordítását. A linearizáló berendezés 38 forgástestje helyett, a többi alkatrész megfelelő módosítása mellett excenter tárcsa is alkalmazható. A 39 henger hornyában egy csúszó hullámskála jel halad, -amely a henger pillanatnyi állását a 43 skálán megjelöli, tehát ezen a skálán a pillanatnyilag mért sugarak hullámhossza leolvasható. A 39 henger tengelyén még egy 44 forgástest is van elhelyezve, amely felcsavarodó huzallal a monokromátor be és kilépő rését a 45, 46 tárcsák útján úgy vezérli, hogy a kilépő rést elhagyó energia a 2 mikron hullámhossz feletti hullám tartományban mindig azonos legyen. A résnyitással persze ez csak egy bizonyos darabig oldható meg, a résnyitás korlátozott volta miatt (romlik a spektrális felbontás) és így a távolabbi hullámtartományokban az elektromos erősítés megfelelő változtatásával kell a hiányzó energiát pótolni. A fényképezőgép működése kikapcsolható és egy bizonyos spektumrész billenőrezgések segítségével a katódsugárcső ernyőjén figyelhető meg. A fent ismertetett regisztráló berendezés előnye, hogy az összes mozgatások végrehajtása egyetlen motorral végezhető, amelynek működéséhez különleges követelményeket nem fűzünk, tehát sokkal egyszerűbb, mint a külföldi komplikált megoldások amplidinnel, velodinnel stb. Emellett a felvételi sebesség tág határok között a felvétel során változtatható, az éppen regisztrált hullámhossz a 43 skálán bármikor leolvasható és minthogy a diagrammot az oszcilloszkóp ernyőjén is megfigyelhetjük, elegendő, ha ennek csak a megfigyelés alapján kiválasztott érdekes részét fényképezzük
