142824. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművekhez

4 142.824 üzemképessége szintén a vezérlőszelep véghelyzetétől függ, azt jelentené, hogy a gyorsító nem üzemképes abban az időben, amikor a 71 vezérlő- , szelep már nyitva van, de a 63 tű az érzékenységi furatot kisebbíti; ez a nyomáskiegyenlítődés vagy átáramlás sebességének hátrányos csökkenését eredményezné. Ez a hátrány a találmány szerinti fékberendezésnél nincsen, mert úgy amint már említettük, a 115 átvivőkamra már az oldási folyamat megkezdésekor szellőzött he^zetben van és mivel a fékhengernyomás a további fékezési folyamatoknak megfelelő, visszamaradó értékbe csökkent, a' 71 szelepen kívül a 121 szelep is nyitott; ennek megfelelően a 3 gyorsító olyan üzemi helyzetbén van, amelyben a 65 érzékenységi nyílást a 63 tű kisebbítette és így a gyorsító üzemképes. Ha ezzel kapcsolatosan az a helyzet következne be, hogy a fek teljes oldása előtt, tehát mielőtt a háromnyomású szelep 11, 19 dugattyúrendszere véghelyzetét elérte volna, ismét fékezni kell, akkor az 1 fővezetékben keletkező nyomáseséskor a 85 dugattyú a 101 térben keletkező túlnyomás hatására azonnal és nagyon gyorsan fölfelé mozdul el, a fővezeték pedig a 115 kamra felé engedi a levegőt (csapolódik), ami az ismert következményekkel jár. . * A leírt berendezéssel azt érjük el, hogy a fék oldásának" megkönnyítése céljából a 13 vezérlőkamrát a statikai kimerülés veszélye nélkül kapcsolatba hozhatjuk a főlégvezetékkel. és így a vezériőszelep dugattyúrendszerének mozgása időbelileg nem késik, ami viszont azt eredményezi, hogy esetleges ismételt fékezésnél a levegő áramlási sebessége és így a működésbelépés gyorsasága nem csökken. Ha a fékoldási műveletet a tényleges, teljes oldásig tovább visszük, akkor abban az időpillanatban, amikor az 5 vezérlőszelep 11, 19 dugattyúrendszere eléri véghelyzetét, a 35 szelep zárul, a 39 hüvelyalakú alkatrész 41 szelepe pedig nyit, aminek az a következménye, hogy az 53 vezérlőberendezés 51 tere most már szellőződik. Az 53 vezér'őberendezés 57 dugattyúja a főlégvezeték nyomásának hatására, az 55 rugó hatása ellenében hátranyomódik és a 63 tűt kihúzza a 65 érzékenységi nyílásból. Ilyen módon ez a. nyílás megint teljes keresztmetszetével rendelkezésre áll és gondoskodik arról, hogy a főlégvezetéknek elég hosszú időtartam alatt keletkező nyomásingadozásai e fővezeték és a 13 vezér1

őkamra között kiegyenlítődhetnek anélkül, hogy a vezérlőszelep szándékolatlanul működésbe lépne. Hogy továbbá ezek a nyomásingadozások a 3 gyorsító 113 szelepét ne nyissák, ami az 1 főlégvezeték megcsapolásával és megint a fék nem szándékolt működésbe lépésével járna, a gyorsító 99 kibocsátásánál levő 97 fojtónyílás megfelelően van méretezve. Az ilyen nyomásingadozásoknál, a 85 dugattyú mozgásai, mely dugattyút egyrészt ezek a nyomásingadozások és másrészt a 97 fúvókánál bekövetkező nyomásesés befolyásolnak, csak oly korlátozott mértékben jönnek létre, hogy a .111, 113 kettős szelepet -<— tekintettel e szelep és a 109 ülés közötti távolságra,' — ezek a nyomásváltozások nem befolyásolják. Az előbbiekben a találmány példaképpeni kiviteli alakját ismertettük, amelynél a 3 gyorsító» nemcsak gyors fékezéseknél, hanem minden üzemi fékezésnél működésbe lép. A gyorsítót azonban úgy is lehet szerkeszteni, hogy működésre kész: helyzetét a találmány értelmében megkívánt módon felveszi, de csak gyorsfékezéseknél lép ténylegesen működésbe. Az üzemi fékezések számára ez esetben lehetővé válna egy másik gyorsítót alkalmazni. Szabadalmi igénypontok: 1. Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművek számára, amelynél a fővezeték és az állandó nyomású kamra közötti, az érzékenységi nyílást is tartalmazó, vezérelt vezetékkapcsolatot alkalmazunk, mely háromnyomású szelep jellemzője oly (53) vezérlőberendezés, amely csökkenti a (65) érzékenységi nyílás keresztmetszetét akkor, amikor a vezérlőszelep állandó nyomású kamrája és a főlégvezeték közötti kapcsolóvezeték, a fékhengerben még meglévő visszamaradt nyomás esetén már nyitva van és ezt a nyomást csak gyakorlatilag véve teljesen kiürített fékhengernél engedi teljesen szabadon, és ez az (53) vezérlőberendezés a fővezeték megcsapolására oly (3) gyorsítóval van kombinálva, amely már működésre kész helyzetben van akkor, amikor a fékhengerben, lévő visszamaradt nyomás esetén az állandó nyomású kamra és a főlégvezeték közötti összekötővezeték nyitva van, de az érzékenységi nyílás keresztmetszetét az említett vezérlőberendezés kisebbítette. 2. Az 1. igénypont szerinti háromnyomású - vezériőszelep változata-azzal jellemezve, hogy a (3) gyorsítónak (85) működtető dugattyúja van, amely az egyik oldalára ható fővezetéknyomás hatására, mikor ez a nyomás sűTyed, ennek a fővezetéknek a megcsapolását létesíti a másik oldalára ható nyomás révén, és ez az utóbbi nyomás a (101) elzárószervhez tartozó nyílással összefüggő dugatytyúelmozdulás következtében csökken, éspedig olyan értékre, amely a működtető dugattyúnak kiindulási helyzetébe való visszatérését eredményezi,. .miáltal ez utóbb említett elzárószerv ismét zárt helyzetébe juthat. 3. A 2. igénypont szerinti háromnyomású vezérlőszelep változata azzal jellemezve, hogy a (101) szelep nyitásakor a (85) dugattyút működtető nyomás, amelyet fojtónyílás időbelileg vezérel, a (89) tároló-térből az említett szelepen át kiáramlik. 4. A 2. és 3. igénypont szerinti háromnyomású vezérlőszelep változata azzal jellemezve, hogy a (89) teret a gyorsító dugattyú működtetésére való nyomás készletben tartására, előnyösen a (93) visszacsapó szelepen és a (95) fojtónyíláson át. a főlégvezeték tölti meg. 5. Az 1—4. igénypont szerinti háromnyomású vezérlőszelep változata, melynek jellemzője, a (121, 125) vezérlőeszköz, amely akkor, amikor a fékhengerben a nyomás bizonyos értéket ér el, a fővezetéket elzárja ill." a (3) gyorsító révén annak megcsapolását megszünteti és ezt a csapolást csak a fék oMásánál és így a fékhengerben lévő nyomás csökkenésekor teszi ismét szabaddá. 6. Az 1. igénypont szerinti háromnyomású vezérlőszelep változata, melynek jellemzője, hogy az