142811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasötvözetek nemesítésére az olvadéknak halogénekkel való kezelése útján

2 142.811 «* A fémolvadékok klórozásával az ötvözetalkat­részek oldhatósága a magasabb koncentrációk irá­nyában eltolódik, ami a kristályosodási folyamatok zavartalan lefolyását biztosítja. Minthogy a klóro­zott fémolvadék ennek következtében az ötvöző­alkatrészekben való maximális telítési fokát eléri, elfajult kiválási formák pl. durvalamellás grafit vagy karbidok keletkezése elkerülhető. Ily módon például 0,016% S- és 0,18% P-tartalmú öntöttvas­ban a durvalamellás grafitot legfinomabb eutek­tikus alakúra sikerül átalakítani és a húzószilárd­ságot 21,5-ről 38,5 kg/mm2 -re fokozni. Halogén­kezelés és túlhevítés nélkül pedig finomeutektikus grafit még az ilyen alacsony S-tartalom mellett sem idézhető elő. A találmány szerinti eljárással, ha a klórozáshoz még egy ferroszilíciummal való utó­oltás csatlakozik, olyan szövetszerkezetet érhetünk el, amely finomeutektikus és egyszersmind csomós grafitkiválásokat tartalmaz. Ismeretes, hogy csap­ágyak előállítására való öntöttvasnál, mely tehát jó futó tulaj donságokkal kell, hogy rendelkezzék, sűrűszemű hálózatban elhelyezkedő kislamellás grafit- és finomlamellás perlit-szövetszerkezet kívá­natos. A klórkezeléssel nemcsak messzemenően el­érjük az ilyen jellegű szövetszerkezet keletkezését, hanem az elért kb. HB = 200 kg/mm2 keménység­gel, az ez irányú követelményeknek is messzeme­nően eleget teszünk. Az eljárás különleges előnye a biztonság, amellyel a kívánt állapot elérhető. Megállapítottuk továbbá, hogy gömbalakú gra­fitszövet-szerkezetű nagy szilárdságú öntöttvas könnyen és nagy biztonsággal előállítható, ha az öntöttvas minőségét javító előkezelés pl. a klóro­zás után, csatlakozólag még magnéziumot vagy a periódusos rendszer 1. és 2. főcsoportjába tartozó hasonló hatású elemet, vagy a ritkaföldfémek cso­portjába. tartozót adagolunk, egymagában vagy . egymással kombinálva. Nagyobb S- és P-tartalom esetében kétszeri klórozást foganatosítunk, mimel­lett az előbb említett elemeket előnyösen a kiön­tés előtt, valamint a két klórozás között adagoljuk. Így pl. 3,48% C, 1.71% Si, 0.72% Mn, 0,012% S és 0,18% P-tartalmú öntöttvas Si-tartalmát ferro­szjlíciummal 3%-ra dúsítjuk. Ezután Mg-kezelést foganatosítunk 2% olyan Fe-Si-Mg-előötvözettel, melynek Mg-tartalma 4% — mellyel tehát csupán 0,08% Mg-t viszünk a rendszerbe — 1350°-on és ebhez csatlakozólag 95%-cs ferroszilíciummal ol­tunk. A keletkező fém húzószilárdsága 30,6 kg/mm2 , keménysége HB = 227 kg/mm2. Ha azonban az Mg-kezelés előtt 10 perces klórozást foganatosítunk éspedig úgy. hogy a klórt grafit­csövön át vezetjük be, úgy HB = 256 kg/mm2 ke­ménység mellett a húzószilárdság 68,5 kg/mm2 -re* emelkedik. Amíg a nemklórozott olvadék határo­zott hajlamot mutat a fehérvasként való megder­medésre, addig a klórkezelésnek alávetett olva­déknál ilyen már nem volt megállapítható. Míg a nemklórozott olvadék szövetszerkezete egyes el­szórt igen apró szlérolit mellett, nagymenyiségű grafitlamellát mutat, addig az Mg-kezelés előtt fo­ganatosított klórozással kifogástalan szferolitos ön­töttvasat sikerült előállítani. Egy másik öntöttvasban, mely 3,0% C-t, 2,17% Si-t, 0,43 % Mn-t, 0,14% S-t és 0,59% P-t tartal­mazott, az Si-tartalmat 3,5%-ra dúsítottuk. Az ol-A kiadásért felel a Nyomtat vadék kezelése ugyancsak 1350°-on történt. Két klórozást foganatosítottunk, melyeknek mindegyike után ugyanannyi Mg-t adagoltunk, mint az előző , példánál. Ebben az esetben oltásra nem volt szük­. ség. Az így keletkezett fém húzószilárdsága 46,7 kg/mm3 keménysége HB ••== 333 kg/mm2. A szövet­szerkezet mindvégig szferolitos. A Mng-tartalom • 0,03%-ra csökkent. Klórozás nélkül vagy csupán egyszeri klórozásal csak kevés szféro­< lit keletkezése állapítható meg, ennélfogva a szi­lárdsági értékek is körülbelül az előző példa sze­rinti nemklórozott, Mg-vel kezelt öntöttvaspróba ilyen értékeinek feleltek meg. -A zavaró ötvözőalkatrészek tekintetében, melyek az előállítás közben az öntöttvasba kerülnek, ami­lyen pl. a magasabb Mn-hozag vagy a hatóanya­gokkal bevitt és a gattírozáson túlmenő Si-meny­nyiség, az eljárás még azzal a további előnnyel jár, hogy ezek az elemek megfelelő klórozással az olvadékból eltávolíthatók vagy tartalmuk annyira csökkenthető, hogy többé nem hátrányosak. Így például egyik öntöttvasnál a Mn-tartalom 0,72%­ról 0,13%-ra és a Si-tartalom 1,74%-ról 1,08 %-ra volt csökkenthető. Erősebb klórozással a Mn-tar­talmat sikerül oly mértékben csökkenteni, hogy az csak nyomokban lesz jelen. A találmány szerinti eljárással könnyen lehetővé válik a kívánt alakú szövetszerkezet kialakítása, úgy, hogy a durva­'vagy finomelosztású grafitkiváltások • az • öntvény felhasználási céljának megfelelően beszabályozha­tok. Ennek a körülménynek különös jelentősége van az öntöttvas csapágyfémként való alkalmazá­sánál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vasötvözeteknek mind folyékony, mind szilárd állapotban ötvöz.őalkatrészekkel való magasfokú telítettségének elérésére az elfajult gra­fit kialakulási formák meggátlása, valamint zavaró ötvözetalkatrészek kiküszöbölése mellett, melyre jellemző, hogy a vasötvözetek olvadékállapotban halogénekkel, különösen klórral kezeljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a halogéneket halo­genidek, célszerűen kloridok vagy fluoridok alak­jában, egymagukban vagy egymással kombinálva adagoljuk, mimellett adott esetben a halogének le­hasadását oxidálószerek, pl. barnakő hozzáadásával foganatosítjuk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, melyre jellemző, hogy a kezeléssel előnyösen legfinomabb eutektikus grafitkialakulás­sal és jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező öntötvasat állítunk elő. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az olvadékhoz a halogénkezelés után a periódusos rendszer 1. és 2. főcsoportjának, vagy a ritka föld­fémek csoportjának valamely elemét, vagy ezek többjét, előnyösen magnéziumot adagolunk, mely utóbbi adott esetben más elemekkel ötvözve lehet. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a 4. igénypont szerinti kezelést adott esetben, kü­lönösen nagy kén- és vagy foszfortartalmú öntött­vas esetében, megismételjük. ;ányellátó Vállalat igazgatója. 1779. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom