142807. lajstromszámú szabadalom • Töltőtoll

Megjelent; 1955, október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 142.807. SZÁM 70 b. OSZTÁLY - BE-427. ALAPSZÁM Töltőtoll Benke József irószertervező és Benke Józsefné magánzó, mindketten Érd, 20%, Virág György írószerkészítő, Budapest, Gonda Tamás gyógyszerész, Budapest, dr. Páyer Dénes gyógyszerész, Budapest és Kováts Ferenc gyógyszerész Budapest, bejelentők mindegyike 20—20% aranyban. A szabadalom bejelentésének napja: 1954. április 30. A találmány tárgya oly töltőtoll, mely szívószerkezet nélkül tölthető fel. Az ily toll előnyei kézenfekvők. A szívószerkezet mellőzése nemcsak a töltőtoll szerkezetét, hanem feltöltését is egyszerűbbé teszi és emellett tintatere a szívószerkezet kiküszöbölése folytán lényegesen nagyobb a szívószerkezetet tartalmazó, azonos méretű töltőtollénál. Emellett a toll ritkábban szorul javításra, mert elesik a szívószerkezet meghibásodásából eredő javítások szükségessége. A szívószerkezet nélküli töltőtoll igen előnj'ösen vízzel tölthető fel. Ekkor a célszerűen pasztilla alakjában sajtolt szilárd tintát a tintatérbe helyezzük be, mely pasztillából a kellő mennyiségű festék kioldódik, míg a folyadék festőanyaggal nem telítődik. Egy pasztilla több feltöltéshez elegendő. A találmány szerinti töltőtollat két végén nyitott test és a tollat felvevő végével ellentétes végén oldható kötéssel helyzetében rögzíthető, tömítetten záró zárószerv jellemzi. A találmány további ismérve a töltőtolltól távolabb fekvő végén lerézselt tintavezető és ebbe vájt, a szabványosnál mélyebb, a tintavezető lerézselt végén tovább mélyülő tintacsatorna. Az űj töltőtollnak fontos ismérve továbbá az abban kialakított, a nyakba becsavarolt, vagy azzal egy darabot alkotó, felső végén nyitott, vagy vége közelében furatsorral áttört csövecske körüli tartaléktér, mely a töltőtollnak vízzel való újabb feltöltésénél addig is lehetővé teszi az írást, míg a pasztillából a kellő mennyiségű festék az új feltöltésű vízben fel nem oldódott. Miután a töltőtolltest az oldható kötéssel rögzített zárószerv eltávolítása után, két végén nyitott cső, e csőnek folyadékba merítésénél a cső, a közlekedő edények törvényénél fogva, a folyadék felszínéig megtelik folyadékkal. Ha a folyadék víz, akkor az ebben feloldódó szilárd tinta — tintapasztilla — szolgáltatja az írófolyadékot. A mellékelt rajz 1—3. ábrái a találmány szerinti töltőtollnak három példaképpen! kiviteli alakját függélyes hosszmetszetben szemléltetik, a 2—3. ábrákban tintavezeték és toll nélkül. —1— a töltőtoll üreges szára (1. ábra), az un. test, melynek —15— ürege az írófolyadék felvételére való. Az —1— test alsó végébe van becsavarva a —2-— nyak, melynek furatába ismert módon, a rozsdamentes anyagból való —3— fémtoll van behelyezve. —4— a tintavezető. Az ebbe vájt, a rendesnél mélyebb —7— tintacsatorna a tintavezető belső —5— végén ívelten tovább mélyül. A —-2—• nyak felső végébe —8— csövecske van becsavarolva, melybe a tintacsatornába benyúló, ezüstből vagy rozsdamentes acélból készült, az eldugulást rneggátló, —6— huzal lehet behelyezve. A huzal a töltésnél ki is vehető. Ha a —8— csövecske zárt, akkor felső részét —9— lyukak törik át, melyek szűrőként hatnak és a —7— tintacsatorna eliszaposodását meggátolják.. Az ismert, vízzel töltött töltőtollnak ama hátrányát, hogy tekintélyes ideig kell várni, míg a szilárd tinta a vizet megfesti, a találmány szerint a —8— csövecskét körülvevő —16— tartalék-tintatér küszöböli ki. A —15— tintatér ugyanis csak a —9— lyukak szintjéig ürülhet ki és így a —16— tintatérben mindig marad tinta-oldat, mely újratöltéskor a beáramlott vizet megfesti. Az 1. ábra szerinti megoldásnál, a —2— nyakba csavarolt —8— cső be- és kicsavarását a cső felső végébe vájt, csavarhúzó befogadására szolgáló —10— vájat könnyíti meg. Ennél a megoldásnál a kívül csavarmenetes —22— hüvely van az —1— test felső végébe becsavarva, melynek üregét a —11, 12— tömítőgyűrűk, pl. gumigyűrűk töltik ki. Ezeket a —13— szelep töri át, melynek feje a —12— gyűrűre támaszkodik és melynek —18— rúdján —19— ütköző van kialakítva. Ennek az a rendeltetése, hogy meggátolja a szelep teljes kihúzását. A kihúzott szelep ugyanis könnyen elkallódhat. A —14— testsapka ismert módon van a —22— hüvelyre rácsavarva. Ha az —1— testet a —14— sapka lecsavarása és a —13— szelep kihúzása után folyadékba, pl. vízbe állítjuk, a —15— tér, a közlekedési