142799. lajstromszámú szabadalom • Négyes szigetelőlánc nagyfeszültségű szabadvezetékekhez
2 142.799 lópontjai a szigetelőláncok 10 vízszintes szimmetriavonalához képest fel-, ill. lefelé elmozdulnak. Az alsó 5 csatolórész 9 pontja pl. a 10 pont körül, a rajzon használt jelöléseket használva, c—b távolsággal lefelé billen. E lebillenés folytán a csatolórész alsó 11 csuklópontja, vagyis a távvezetékre átmenő húzóerő egyenese az épen maradt láncpár szimmetria vonalához közeledik, aminek folytán az erő eloszlása a láncok között a II. lánc tehermentesítése és a III., IV. láncok terhelésének növekedése értelmében megváltozik. E változás mértéke az a, b, c, d méretek megtartása mellett a háromszögletű csatolórész X magassági méretétől függ. Ha az X méretet úgy választjuk meg, hogy a 11 csuklópont a 10 csuklóponton átmenő függőleges vonalat e vonal és a 9 csuklóponton átmenő függőleges közötti távolság egyharmad részével egyenlő távolságig megközelíti, vagyis a háromszög csúcspontjának függőleges vetülete az alapvonal függőleges vetületét 1 :2 arányban osztja ketté, akkor a megmaradt három lánc terhelése egyenlő lesz. Ez az X méret akár szerkesztéssel, akár számítással egyszerűen meghatározható. H.a. a, b és d a 2. ábrán bejelölt méreteket jelenti, akkor a csatolórésznek a kiegyenlítéshez szükséges X magassági mérete: X = d Y (Vaa + b 2 -b) 2 ,1-rf Ä 8 korrekciós tag egyenlő a csatolórészek csaplyukainak átmérőjével és azért vonandó le, mert a számításban a csaplyukak középpontjainak távolságai szerepelnek, holott a valóságban az erőátvivő részek támaszkodása a csapok palástján történik, A négy szigetelőláncnak természetesen nem kell égy síkba feküdnie, azok egy négyzet csúcspontjainak megfelelően is elrendezhetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Kétkarú emelők révén összefogott láncpárokból álló négyes szigetelőlánc, amelyet a szigetelő láncok és a távvezeték közé iktatott olyan erőátviteli szerv jellemez, amelynek bármelyik lánc szakadása esetén bekövetkező elferdülése folytán a távvezeték felé átadódó erő hatásvonala úgy helyeződik át, hogy az épenmaradt láncpárra és az egyedül maradt láncra átadódó erő hatásvonala között, azoktól 1 :2 arányú távolságba kerül. 2. Az 1. igénypont szerinti szigetelőlánc kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a szigetelőlánc végén lévő kétkarú emelők forgáspontjaiból az erő továbbvitelét traverzen és vele együttműködő csatolórészen kiképzett olyan három csap és kivágás létesíti, amelyek közül egy e részek közös szimmetria vonalában, kettő pedig e vonal két oldalán, a traverz kapcsolódási pontjai közötti távolság egyhatodával egyenlő távolságban oly módon van elrendezve, hogy a traverz és csatolórész szimmetriás helyzetében az erő átadása a középső csap útján, ezek asszimmetriás helyzetében pedig valamelyik szélső csap útján történik. 3. A 2. igénypont szerinti szigetelőlánc kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatolórészben három csap, a traverzben pedig ezeknek megfelelően részben körívekkel határolt olyan három kivágás van kialakítva, amely a csatolórésznek bármelyik csap körüli elforgását megengedi. 4. Az 1. igénypont szerinti szigetelőlánc kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a szigetelőlánc végein lévő kétkarú emelők forgáspontján olyan egyenlőszárú háromszögalakú csatolórész alapvonalának végpontjaihoz kapcsolódnak, amelynek magassága úgy van megválasztva, hogy'láncszakadásnál bekövetkező elferdülése esetén a háromszög csúcspontjának függőleges vetülete az alapvonal függőleges vetületét 1 :2 arányban osztja ketté. (2 rajz) A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1776. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre v,
