142799. lajstromszámú szabadalom • Négyes szigetelőlánc nagyfeszültségű szabadvezetékekhez

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.799. SZÁM 21. c. 1-19. OSZTÁLY - RE-115. ALAPSZÁM Négyes szigetelőlánc nagyfeszültségű szabadvezetékekhez A Magyar Állam, mint a feltalálók: Reich Géza elektrotechnikus, Älter Pál technikus és Vadas Gábor gépészmérnök budapesti lakosok jogutóda, A bejelentés napja: 1951. július 23. A porcelán szigetelők korlátolt teherbírása miatt nagy folyó- és völgyáthidalások esetén olyan megoldást választanak, hogy a vezetékre ható húzóerőt több, pl. négy szigetelőlánc veszi fel. Ha a szigetetőláncokat páronként egy-egy egyenlőkarú kétkarú emelő végeihez és e két emelőt szintén egyegy egyenlőkarú kétkarú emelőhöz kapcsoljuk, ak, kor a húzóerő a négy szigetelőlánc között egyenlően fog eloszolni, vagyis a négy lánc terhelése egymás között egyenlő lesz. Ha azonban az egyik lánc elszakad, akkor a teherelosztás általában megváltozik és a megmaradt három szigetelőlánc terhelése egymás között különböző lesz, ami túlterhelésre vezethet. A találmány olyan négyes szigetelőlánc, amelynél, bármelyik szigetelő lánc szakadása esetén, a teherelosztás egyenletes marad; a megmaradt három szigetelőlánc mindegyikét az eredő húzóerő egy harmadrésze terheli, tehát minden egyes lánc terhelése minimális, vagyis a három lánc eredő teherbírása a maximális lesz. Ezt az eredményt a találmány szerint a szigetelőláncok és a távvezeték közé beiktatott olyan erőátviteli szerv alkalmazásával érjük el, amelynek bármelyik lánc szakadása esetén bekövetkező elferdülése folytán a távvezeték felé átadódó erő hatásvonala úgy helyeződik át, hogy az épen maradt láncpárra és az egyedülmaradt láncra átadódó erő hatásvonala között, azoktól 1 :2 arányú távolságba ' kerül. Éz az erőátviteli szerv pl. egy egyenlőszárú háromszög alakú csatolórész lehet, amelynek az alapvonal két végén lévő csuklópontjába van beakasztva a láncokat két láncpárrá összefogó egy-egy kétkarú emelő forgáspontja. * Más megoldás szerint pedig az erőátviteli szerv egy traverzből és egy olyan csatolórészből áll, amelyek közötti erőátadás pontja a traverz középső csapjáról a traverz elferdülése folytán egy megfelelő helyen elrendezett másik csapra tevődik át. «%Az 1. ábra az egyik kiviteli alak, a 2. ábra pedig a másik kiviteli alak szerinti megoldást tünteti fel. Az 1. ábrán látható 1 és 2 egyenlőkarú emelők egyrészt ki vannak kötve a fix pontokhoz, másrészt pedig az I., II., III., IV. szigetelőláncokhoz csatlakoznak, amelyek másik vége hasonló 3, 4 kétkarú emelőkhöz és ezek útján — a 7 traverz, az 5 csatolórész, 6 bilincs és a szokásos egyéb erőátvivő elemek közbetételével —" a kötélhez kapcsolódik. A traverz maga is kétkarú emelőként Van kialakítva. A traverzről a csatolórészre a rajzolt szimmetriás helyzetben a húzóerőt a 8 csap viszi át. Az 5 csatolórészen még -a 9 és 10 csap is meg van erősítve, amelyek a traverz 11, 12 végeitől a 11 és 12 közötti távolság egyharmadával egyenlő távolságban vannak és a traverz ívalakú kivágásain nyúlnak át. Ez a megoldás láncszakadás esetén az ercének a megmaradó három lánc közötti egyenlő megoszlását annak révén teszi lehetővé, hogy pl. az I. lánc szakadása esetén az 1 és 2 emelők teherhordó karjai, továbbá a II. lánc, a 11 és 13 csuklókat öszszekötő egyenesben helyezkednek el, a 7 traverz baloldala lesüllyed s így az 5 csatolórész és 9 traverz közötti erőátadás helye a 8 csapról a 9 csapra megy át. Minthogy pedig ezen új elhelyezkedés folytán a 9 csap a II lánctól kétszer akkora távolságban van, mint a III. és IV. láncok szimmetria vonalától, mindegyik láncot a húzóerő egyharmad része fogja terhelni. A találmány másik kiviteli alakját a 2. ábra tün,teti fel. Ennél a kiviteli alaknál az I, II és III, IV láncpároknak az 1, 2, 3, 4 kétkarú emelőkkel való kapcsolata az 1. ábrabelivel egyező, a kétkarú emelők további kapcsolata azonban attól eltérő. Nevezetesen a láncpárok mindkét vége egy-egy 5, ill 7 háromszögű csatolórész csúcspontjaihoz csatlakozik, amelyek egyike 7 a fix ponthoz, másika 5 pedig a felfüggesztendő távvezetékhez van kapcsolva. Amíg a négy szigetelőlánc ép, addig mindegyiket a húzóerő negyedrésze terheli, mert az erőt átvivő láncok és emelőkarok elhelyezkedése szimmetriás. Ha bármelyik lánc, pl. az I. elszakad, akkor a hozzátartozó 1 és 3 emelőkarok az 5, ill. 7 csatolórész felé kifordulnak, a csatolórészek 8, ill. 9 csuk-