142796. lajstromszámú szabadalom • Gyorsító berendezés nyomólégfékberendezések háromnyomású vezérlő szelepeihez, főleg sínjárművek számára

Megjelent: 1955. október 1-én. •' ORSZÁGOS TAIÁLMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.796. SZÁM 20. f. 26-50. OSZTÁLY — Ko—776. ALAPSZÁM Gyorsító berendezés nyomólégfékberendezések háromnyomású vezérlő szelepeihez, főleg sínjarművek számára Knorr-Bremse G. in. b. H. cég, München A bejelentés napja: 1954. augusztus 27. JVémetországi elsőbbsége: 1953. szeptember 11. Nyomólégfékberendezéseknél, amelyeket főleg vasutaknál használnak, ismeretesek márafőlégve­zeték helyi megcsapolására alkalmas gyorsító beren­dezések amelyek a vezérlőszeleptől elválasztott, kü-, lön szervet képviselnek. Az ilyen szerkezeteknél mind a gyorsító berendezés, mind pedig a háromnyo­mású szelep számára egy közös vezérlőkamra ál­landó nyomását használják mint vezérlő közeget. Ezeknél a berendezéseknél eddigelé azzal a hát­ránnyal kellett számolni, hogy miután a fékezés megkezdésekor a gyorsítóberendezés elvégezte teen­dőjét tehát a főlégvezetéket megcsapolta és így le­vegőt juttatott az átvivő kamrába, ez a gyorsító csak akkor vált újólagos megcsapolás számára me­gint üzemképessé, amikor a főlégvezeték nyomása elérte az említett állandó vezérlőnyomást, vagyis amikor a féket teljesen oldották és a háromnyo­mású vezérlőszelep is megint végső helyzetét vette fel. E működésmód folyamán a főlégvezeték a gyorsító és a vezérlőszelep számára szintén közös vezérlőeszköz. A gyorsító berendezés említett kése­delmes üzembehelyeződése azonban bizonyos üzemi körülmények között ném kívánatos és hátrányos. A találmány célja a gyorsítóberendezéseknek ezt a hátrányát kiküszöbölni. Ezt a célt a találmány értelmében a gyorsítóberendezés olyan kialakítá­sával érjük el, amelynél ez a gyorsító a fék oldásá­nál részben üzemképessé válik, még mielőtt a fő­légvezetékben a nyomás az állandó nyomású ve­zérlőkamra nyomását elérné. A találmány keretén belül előnyösen olyan szer­kezetű megoldást alkalmazunk, hogy a gyorsító be­rendezés nem csak olyan dugattyúval van ellátva, amely a vezérlőszelepben is hatásos, állandó ve­aérlőnyomás hatása alatt áll, hanem még vissza­vezető dugattyúval is el van látva, amelyre a gyor­sító berendezéshez tartozó átvivőkamra nyomása hat, a főlégvezeték megcsapolása végett. A csatolt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, amely szokásos kialakítású há­romnyomásü vezérlőszeleppel működik együtt. A rajz a berendezést vázlatosan ábrázolja. A háromnyomású 1 vezérlőszelep házában a 3 vezérlődugattyú eltolhatóan van vezetve és ez a dugattyú az 5 tér és egy további 7 tér között mint közfal szerepel. A 7 tér a 9 vezeték révén a vonat teljes hosszán végighúzódó 11 főlégvezetékkel kap­csolódik. A 3 dugattyú a 13-nál tömi tőén vezetett 15 rúd révén hüvely szerű 17 alkatrészt működtet, amely a 19 visszavezető dugattyút tartja és amely­nek felső vége a 21 kibocsátó szelep ülését alkotja. A 21 szelep a 23 beboosátó szeleppel együtt, rúgó­terhelésű kettős szelepet alkot. A 17 hüvelynek a rajz szerint 'alsó, szintén nyitott vége a 25 kibo­csátó nyílást képezi, amely a szelepházban készí­tett 27 nyíláson át a szabad levegővel kapcsolódik. A3, 19 dugattyúrendszert a 29 rúgó, a fék oldott helyzetében, véghelyzetében tartja. A 21, 23 kettős szelep a 31 fékhenger levegővel való ellátását, il­letve szellőzését szabályozza. Ezt a hengert a 33 tartály levegővel tölti meg és ez a nyomólevegő a 35 visszacsapószeleppel ellátott 37 vezetéken át a 11 főlégvezetékből jut be a tartályba. Az 5 vezérlő­kamrát, amelynek térfogatát a. 39 tér növeli meg, a 41 vezeték a 43 térrel köti össze és ez a tér az 1 vezérlőszeleptől elválasztott 45 gyorsítóberendezés­hez tartozik. Ezek a terek, tehát az 5, 39 és 43 tér a 47 vezetéken és a 49 visszacsapószelepen át a 11 főlégvezetékből olyan állandó nyomásra töltődnek, amely a 11 vezeték legnagyobb szabályozó nyomá­sának felel meg. A 45 gyorsítóberendezés, házában eltolhatóan ágyazott 51 dugattyú elválasztja egy­mástól a 43 és 53 tereket, amelyek —- úgy amint a rajzon látható — az 55 vezeték révén a vezérlő­szelep 7 terével kapcsolódnak és ezáltal a 11 fő­vezetékkel is összeköttetésben állnak. A 45 gyor­sítóberendezés 51 dugattyúja (úgy mint a vezérlő­szelep 3 dugattyúja) az 57-nél tömítően vezetett 59 rúd révén a hüvelyalakú és mindkét végén nyi­tott 61 alkatrészt működteti, amelynek felső vége a 63 kibocsátószelep ülését alkotja. Ez utóbbi sze­lep a 65 bebocsátó szeleppel van egyesítve és így kettős szelepet alkot. A 65 bebocsátószelep az 55 vezetékből elágaztatott 67 vezeték és a 69 átvivő­kamra közötti kapcsolatot szabályozza. Ez utóbbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom