142792. lajstromszámú szabadalom • Kohászati kemenceboltozatokhoz való, króm-magnezit téglák és berendezés ezek rögzítéséhez

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.792. S'ZÁTsíl 80. b 8. OSZTÁLY - DE—175. ALAPSZÁM Kohászati kemenceboltozatokhoz való, króm-magnezit téglák és berendezés ezek rögzítéséhez Derling Alois technikus, Zenica (Jugoszláviai A bejelentés napja: 1954. augusztus 11. Jugoszláviai elsőbbsége: 1953. augusztus 11. A találmány kohászati, például Siemens-Mar­tin-rendszerű kemencék boltozatához való külön­leges alakú króm-magnezit tégla, valamint ilyen téglák rögzítéséhez, illetőleg föliüggesztéséhez való berendezés. Kohászati kemenceboltozatokhoz ismeretesek már különféle téglák és különféle megoldások is e tég­láknak kohászati kemenceboltozatokon való meg­erősítésére. Az ismert boltozatokban a mind ez ideig használatos téglák átégés vagy kopás esetén egyenként nem voltak cserélhetők, minthogy ezt a megerősítés módja és a teljes boltozat szerke­zete nem tette lehetővé. Így tehát a boltozat na­gyobb részeit, főleg a boltozattartók között elren­dezett téglák egész sorait kellett leszerelni és ki­cserélni. Ez azonban nagymérvű hulladékkal jár és ezenkívül szükségessé teszi a kemence üzemé­nek nem kívánatos megszakítását. A kohászati kemencék ma ismert boltozatainál a téglákat legtöbbször a téglában kialakított fura­ton átvezetett és a tégla fölött elrendezett tartóra tekercselt huzallal rögzítik. Gyakran előfordul, hogy a huzal átég és a tégla a kemencébe hull. Előfordulhat az is, hogy a boltozat nagyobb részei válnak el és hullanak le. Az ezzel okozott teljesít­ménykiesésekre nem kell részletesebben kitérnünk. A boltozatok rézsútos oldalain a téglák eddig egyáltalán nem voltak egyenként cserélhetők, az egyenes oldalú boltozatrészeken viszont a cserélés csak tartótól tartóig volt foganatosítható. Javítások esetén ez lényeges költségtöbbletet jelentett. A boltozat azonban, mint ismeretes, legtöbbször a kohászati kemencék rézsútos fejénél ég át. Az ismert boltozattartóknál továbbá a hűtőcsö­vet általában utólag mechanikai úton szerelik be. Ez további gyártási nehézséget és költséget jelent. A téglák cserélhetőségének elősegítésére már kü­lönféle javaslatokat tettek, ezzel kapcsolatban azonban döntő és előnyös megoldást még nem sike­rült találni. A találmánnyal az előbbiekben említett vala­mennyi hátrányt kiküszöböltük, a boltozatok elő­állítását és felfüggesztését pedig lényegesen egy­szerűsítettük és olcsóbbá tettük. Nincs többé szük­ség arra, hogy a boltozatok javításakor a kemence üzemét megszakítsuk. Ezenkívül egyes téglákat ne­hézség nélkül éppúgy cserélhetünk, mint akár egész sorokat és nem áll fönn többé az a veszély, hogy a téglák leválhatnak és a kemencébe hullhatnak. A téglákat többé nem rögzíthetjük például huzal­lal, amely átéghet, hanem rögzítés végett külön tartókra függesztjük. A hűtőcsövet továbbá magában a boltozat szélső tartójában öntéssel állítjuk elő, úgyhogy a tartó mindennemű utólagos megmunkálása elmarad és így a boltozat előállításának költségei lényegesen csökkennek. Hangsúlyoznunk kell még, hogy a fölfüggesztő berendezések könnyen leszerelhetők és fölhasznál­hatók más boltozatokhoz. »Az ismert kiviteleknél például a huzalt át kellett vágni és így ez utólag már csak mint hulladék volt alkalmazható. A tégla alakja illesztve van a sajtón való gépi megmunkálás természetéhez és így lehetővé teszi a kifogátalan sorozatszerű gyártást. A rajzon a találmány különféle példakénti ki­viteli alakjait tüntettük föl, nevezetesen: Az 1. ábra Seimens—Martin-kemence boltoza­tának keresztmetszete a fölfüggesztő berendezés föltüntetésével. A 2. ábra a boltozat részbeni hosszmetszete. A 3. ábra a rögzítő csappal ellátott alakos szel­vényű tartó (profilvas) keresztmetszete. A 4. ábra részbeni hosszmetszet a tégla rögzíté­sének feltüntetésével. Az 5. ábrán oly tégla részleteit tüntettük föl, amely közvetve az alakos szelvényű tartók között kerül fölfüggesztésre. A 6., 7., 8., 9. és 10. ábrák a téglák különféle kiviteli alakjait tüntetik föl. A 11. ábra különleges kivitelű peremtégla. A 12. ábrán a hűtőcsővel egy darabban öntött acéltartó látható. A 13. ábra a tégla részbeni keresztmetszete a fölfüggesztő berendezés föltüntetésével. A 14. ábra a. 13. ábrához tartozó hosszmetszet. Amint a rajzból látható, főleg ötféle téglatípus van, mégpedig 26 peremtégla, fölfüggesztéshez való vájatokkal ellátott 9 és 10 tégla, valamint vállas kivitelű normáltégla háromféle, 6, 7 és 8 válfaja. A fölfüggesztő berendezés ismert keretszerkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom