142769. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szemcsés anyagok tartalmazó vezetékben a szemcsés anyag egyenletes mozgásának biztosítására
2 142769. ról az 1 kúpos felületre hull. A berajzolt pályák közül, melyek mentén a 4 cső keresztmetszetének különböző részeiben levő anyagrészecskék haladnak, az I pálya a leghosszabb, a II pálya a rövidebb és a III pálya a legrövidebb, ami más szóval azt jelenti, hogy a falhatással fékezett anyag a legrövidebb, a vezeték középső részében levő anyag a leghosszabb úton jut az 5 kimenő vezetékbe. Az átömlési folyamatok további magyarázata céljából alkalmazzuk még az alábbi jelöléseket: Fi = a Dj—dj szélességű gyűrűs átömlő kereszt-2 . metszet területe, • . ' Fa = a dí—d., szélességű gyűrűs átömlő kereszthogy a szerkezetnek nincsenek mozgó részei, úgyhogy nem igényel üzemeltetési költséget és, a szállított anyagot nem sérti. metszet területe. F3 = a d 2 átmérőjű átömlő keresztmetszet területe, f, = az Íj középátmérőjű csonka kúppalást alakú átömlő keresztmetszet területe, Í2=az 1, középátmérőjű csonka kúppalást alakú átömlő keresztmetszet területe, f3 = az 1 3 középátmérőjű csonka kúppalást alakú átömlő keresztmetszet területe és s1( s 2 , s 3 a terelőtestek széle mentén a csonkakúp alakú átömlő keresztmetszetek szélessége. Ügy találtuk, hogy a legkedvezőbb átömlési viszonyok létesítése végett célszerű, ha F, : F2 <: f x : I, és F,-: F, < f, : f, ahol F,: •F,= (D,2 —d, 2 )^ d/jt ; F2 : (á,-—d,2 ) it ; f2=l 2 Jt s, 4 f ,=1, Jt s. Ha tehát mindkét (F és f) csoportban n gyűrűs átömlő keresztmetszetünk van és az 1-től n -— indexeket a 4 csőfaltól befelé haladva növekvő sorrend szerint alkalmazzuk, akkor általánosságban F„—1 : F„ = <: f„—1 : fn a különösen kedvező hatás feltétele. . ' • Amint a fenti egyenletekből világos, Ft az az átömlési keresztmetszet, amelyen az anyag a 9 terelő test 10 éle és a bemenő vezeték 4 fala között áthalad és amely merőleges a 4 falra, fj az az átömlési keresztmetszet, amelyen az anyag a 9 terelő test 11 éle és a vele szemben fekvő 1 kúpfelület között áthalad és amely merőleges az 1 kűpfelületre. Értelemszerűen hasonlóan határozandók meg az F2 , f 2 és Fs, f 3 keresztmetszetek is. Természetesen a találmány háromnál több, vagy esetleg csak két terelőtesttel is megvalósítható. E testek száma függ a bemenő vezeték keresztmetszetének nagyságától, a bemenő és kimenő keresztmetszetek viszonyától, a szállított anyag tulajdonságaitól és a szemcse méreteitől is. A találmány előnye a fentelőadottakon kívül, Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet szemcsés anyagot tartalmazó vezetékben a szemcsés anyag egyenletes mozgásának biztosítására, különösen oly berendezésekhez, amelyekben a szemcsés anyag nagyobb keresztmetszetű vezetékből kisebb keresztmetszetű vezetékbe ömlik át, amelyet a szemcsés anyagot különböző hoszszúságú utak mentén terelő eszközök jellemeznek, melyek közül a hosszabb utak a bemenő vezeték középső részéhez tartoznak, míg a rövidebb utak mentén a bemenő vezeték fala közelében • áramló anyag halad. . ' 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, • melyet a bemenő vezeték szabad átömlő keresztmetszetét több gyűrűs szakaszra osztó eszközök (6, 8, 9) jellemeznek. . 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a terelő eszközök egy középütt elrendezett, csúcsával a szemcsés anyag mozgásirányával •szembe fordított,' kúpos terelő, testből és ezzel koaxiálisán elrendezett egy vagy több gyűrűs terelő testből állnak. 4. A 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyűrűs terelőtesíek (8, 9) élükkel a szemcsés anyag mozgásirányával szembe fordított V keresztmetszetű testek. 5. A 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a terelő kúp és a gyűrűs terelő testek tengelyirányú vetületben egymást legalább is részben átlapolják és önmaguk, valamint a bemenő vezeték .(4) fala között átömlő keresztmetszeteket hagynak szabadon. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a terelő testek közötti átömlő keresztmetszetek koaxálisak és területeik a vezeték falától befelé haladva fokozatosan csökkennek. 7. A 6. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a bemenő vezeték falai és a gyűrűs testek élei közötti, a mondott falra merőleges irányban vett keresztmetszetek közötti arányosság F„—1 : F„ <: f „—1 : ín ahol F és f a fenti leírásban foglalt meghatározások szerint értelmezendő keresztmetszetek. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a terelő testek, legalább is részben, a bemenő (4) és a kimenő (5) vezeték közötti szakaszban vannak elrendezve. 9. A 8. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a két vezeték közötti átmeneti szakaszt egy vagy több kúpos fal (1, 2) határolja. (1 rajz) A kiadásért felel a -Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1409. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre
