142746. lajstromszámú szabadalom • Impulzusösszegező készülék
Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.746. SZÁM. 74. b. OSZTÁLY, - SI-386. ALAPSZÁM. Impulzusösszegező készülék A Magyar Állam, mint Szilárd Jenő és Visnyovszky Endre budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1953 június 18. Ismerétesek olyan mérőberendezések, amelyekkel a mérendő mennyiséget először a mennyiség mérőszámával arányos frekvenciájú áramlökéssorozattá alaktíjuk át és azután az áramlökéssorozat frekvenciájára érzékeny integráló mérőműszerrel (érzékelővel mérjük rneg. Ilyenek például az im' pulzusfrekvencia-módszeren alapuló távmérőberendezések. Sokszor felmerült az a feladat is, hogy ilyen mérőberendezéssel nem egyes mennyiségeket, hanem két, vagy több mennyiség összegét kell mérnünk. Ennek a feladatnak a megoldására irányul a bejelentés tárgya is, amelynek az ismeretekhez képest az az előnye, hogy sem elektroncsövet sem más kényes alkatrészt nem tartalmaz, hanem biztos üzemű tartós alkatrészekből áll. A találmány lényege az, hogy minden egyes megmérendő mennyiséghez egy impulzussorozatképző, egy - relérendszer, továbbá egy működtető és egy bontó kapcsoló kontaktus mezejének egyegy érintkezője tartozik. Az impulzussorozatképző a mérési értékkel arányos frekvenciájú impulzussorozatot állít elő, a relérendszer pedig minden egyes impulzus hatására a működtető kapcsoló megfelelő érintkezőjére feszültséget ad és azt rögzíti. Az érintkezőmezőt letapintó forgó kefe tehát minden körülforgás alatt (amelynek annyi idő alatt kell megtörténni, hogy' közben a legnagyobb mérési értéknél is legfeljebb egy impulzus jöjjön létre), annyi impulzust szed le a kontaktus mezőről és továbbít az érzékelőbe, amennyi az alatt az idő alatt oda érkezett, vagyis az érzékelőbe az impulzusok összegével egyenlő számú impulzus érkezik, tehát az érzékelő a mérési értékek összegének megfelelő "jelzést ad. Hatásra jutásuk után a feszültségértékeket egy törlőkapcsoló a relérendszer kikapcsolása révén hatástalanná teszi és a relérendszert , újból működésre kész állapotba hozza. A forgókapcsolókat a szinkronmotor forgatja. A mérés pontosságát a periódusszám vátolzása nem befolyásolja. A készülék kiviteli alakját a mellékelt ábra tünteti fel. A mérendő mennyiségnek (áramerősség teljesítmény stb.) vele arányos frekvenciájú áramlökéssorozattá való átalakítására számos megoldás ismeretes. Villamos teljesítmény esetén erre a célra pl. villamos számlálóval hajtott kontaktuskészüléket használhatunk. Az| ábrán (o) és (1) jelöli dzt az érintkezőpárt, amely a mérési helyen van és olyan frekvenciával záródik és nyílik, amely a mérendő értékkel arányos. Az összegező készüléktől minden mérési helyhez egy közös pontból kiinduló (0) vezeték és egy az illető mérési helyhez tartozó (1, 2, ....) saját vezeték halad. Emellett az összegező készülékben minden mérési helyhez egy (m) működtető relé és egy (t) bontó relé tartozik. Az áramot az (f) feszültségforrás szolgáltatja, amely például a hálózati váltakozó áramot egyenirányító Grätz-féle cella lehet. Lényeges része még a készüléknek az (mk) működtető kapcsoló és a (tk) bontó kapcsoló. Mindkettő körben elhelyezett érintkezőmezőből és ezt letapintó egy-egy keféből áll, amelyeket az (m) elektromotor körbenforgat, miközben a kefék az érintkezőmezőt végigtapintják. E kapcsolók érintkezői sorban egy-egy mérési hely relérendszerével vannak villamos kapcsolatban úgy, amint az ábrán látható és az (er) érzékelővel állanak összeköttetésben. Minden mérési helyhez tehát a forgókapcsolóknak egy-egy érintkezője tartozik, például az első mérőhelyhez a (d) ,illetve (e) érintkező. A (0,1) első mérőhelyhez tartozó relérendszer tehát a készülék közös részéhez az (a, b, c, d, e) pontoknál csatlakozik. Ezután további második, harmadik stb. mérőhely következik. A készülék működése a következő: ha valamelyik (pl. az első) mérési helyen a (0,1) érintkezőkön és a (t) relé (1) nyugalmi érintkezőjén át áramlökés halad az _(m) relébe, e relé meghúz, (2)-nél önmagának tartó áramkört, (l)-nél pedig egy másik áramkört zár, amely egyrészt a (c) ponton és az (er) érzékelőn át az (mk) működtető kapcsoló (II) forgó karjához, másrészt pedig ugyanezen működtető kapcsolónak az első mérőhelyhez tartozó (e) érintkezőjéhez vezet; a tartó áramkör miatt ez a villamos kapcsolat az áramlökés megszűnése után is fennmarad. Ennek folytán, amíg^a (II) kar körforgásában az (e) érintkezőt súrolja, áramkör záródik és az (er) érzékelő
