142716. lajstromszámú szabadalom • Készülék kisülési csövön átfolyó igen gyenge áram erősítésére, különösen sugárzásmérő készülékek

142.716. 5 rok vagy ellenőrző berendezések mindegyik ezen frekvenciák egyikére van hangolva, úgyhogy csak a vele koordinált bemenőkészülék jelzéseire reagál. E kimenőkészülékek p. o. mechanikailag hangolt relék, vagy hasonlók lehetnek. Ha az egyik bemenőkörben sem folyik kisülési áram, úgy seminő rezgés nem áll fenn a rendszerben. Ha azonban a bemenőkészülékek bármelyikében kisülési áram lép fel, a rendszer rezgésbe jön a három lehetséges frekvencia egyikén, aszerint, hogy melyik hangolt mágnestekercshez tartozó kisülési cső vált vezetővé. Ezt a rezgést csupán az a kimenőkör regisztrálja, mely ugyanezen rezgésszámra van hangolva. Találmányunk e kivitelénél tehát olyan berendezés áll rendelkezésünkre, mely egy távoli pontban szelektív kontrollt eszközöl egy közös erősítő'bemenőkörében alkalmazott számos kisülési cső egyikében folyó kisülési áram függvényeképpen. E berendezés működéséhez nincs szükség számos különböző frekvenciájú váltóáramú generátorra. Egy sajátossága a fent leírt berendezésnek, hogy egyszerre csupán egy bemenőfeszültség iránt érzékeny és csak akkor reagál egy másik bemenőfeszültségre, ha az előző feszültséget, okozó kisülési csőben a kisülési áram egy előre meghatározott érték alatt van. A kimenőkörbe megfelelő beállító készülékeket kapcsolhatunk, hogy ezt az állapotot helyreállítsuk. Találmányunkat előnyösen használhatjuk fel két olyan fizikai mennyiség mérésére vagy beállítására, melyek mágnesesen modulálható kisülési áramot idézhetnek elő. A 22. ábra berendezést mutat e találmány szerint két (51, 52) kisülési csőben folyó kisülési áram egyenlőségének megállapítására, melyek egyegy (42, 43) elektromágnes terében vannak elhelyezve. Ebben az esetben a kisülési áramot az elektromágnesekkel az alapfrekvencián moduláljuk, amint azt korábban leírtuk. Az elektromágnesek úgy vannak kapcsolva, hogy az (51, 52) kisülési csövekben folyó áramok egymással ellenkező fázisban vannak modulálva, azaz az egyik pillanatban p. o. a kisülési áram az egyik csőben legalacsonyabb érnyabb értékére van redukálva, míg a másik edényben éppen maximális értékét éri el, és fordítva. Ez a két ellentétes fázisú, váltófeszültség egymással egyenlővé tehető akár a kisülési áramot előidéző fizikai mennyiségek (sugárzás, ionizáció stb.) beállítása, akár pedig az (53, 54) ejtőellenállásokat magukban foglaló bemenőkörök kiegyenlítése útján. Mindkét esetben a (8) erősítőbe jutó váltófeszültség nullára egyenlíthető ki a kisülési áramok bizonyos előre meghatározott aránya esetében, míg ezen egyensúlyhelyzet két oldalán az eredő feszültség ellenkező fázisban lép fel. A változtatható arányú (53, 54) ejtőellenállások természetesen a kisülési áramok arányában kalibrálhatok és az egyensúlybeállítás független a kisülési áramok abszolút nagyságától. A (8) erősítő kimenőkörében alkalmazhatunk szinkron, fázisérzékeny indikáló- vagy beállító szerkezetet (55) a kívánt-arány beállítására. E beállító szerkezet forgató nyomatéka arányos lesz a feszültségkülönbözet előjelével és nagyságával, ami által a kívánt egyensúlyhelyzetet gyorsan állíthatjuk helyre relék, vagy hasonlók használata nélkül. A (42, 43) elektromágnesek, melyeket a fenti berendezésben használtunk, találmányunknak egy másik kiviteli alakja szerint az erősítő kimenőenergiájának egy részével is gerjeszthetők, amint azt-a 23. ábra mutatja. E kapcsolás fontos sajátossága, hogy a rendszer önrezgésének frekvenciája a bemenőkörben fennálló kisülési áramok különbségének előjelétől függ. Ennék oka az egyensúhelyzet két oldalán előidézett bemenőfeszültségek egymással ellentétes fázisában található. ' Ennek megfelelően az erősítő és az ahhoz csatolt mágneses terek vagy fi vagy pedig f2 frekvencián fognak rezgésbe jönni aszerint, hogy a kisülési áramok közül melyik nagyobb a másiknál. Teljes egyensúly esetében semminemű rezgés nem keletkezik. Ha a kimenőkörbe két (45,,46) indikátort vagy beállító szerkezetet kapcsolunk, melyek közül az egyik fi, a másik pedig Í2 frekvenciára van hangolva, ezen indikátorok kilengése arányos lesz az egyensúlyzavar nagyságával és előjelével, míg a beállítószerkezetek megfelelő módon eszközölhetik az egyensúly helyreállítását. Hangolt relék, vagy szinkron-kapcsolt motorok (melyeket fentebb ismertéttünk), használhatók mozgatószerkezeteknek az egyensúlyzavar szerinti működtetésére. Ámbár a fentiekbein bemutattuk és leírtuk találmányunk számos kiviteli formáját, nyilvánvaló, hogy azon változtatások, módosítások és kombinációk eszközölhetők anélkül, hogy a találmány tárgyától eltérnénk. Szabadalmi igénypontok. 1. A 142.118. sz. törzsszabadalom 1. igénypontja szerinti készülék változata azzal jellemezve, hogy fotocella helyett olyan kisüléses csövet tartalmaz, amelyben a kisülés nem elektromágneses sugárzás, hanem más fizikai jelenség (pl. hőemisszió, secunder emisszió, ionbombázás vagy atommagrészecskék becsapódása) idézi elő. 2. A 142.118. törzsszabadalom 1., illetve a jelen szabadalom 1. igénypontja szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a katód és anód közötti kisülési térre ható váltakozó mágneses tér olyan nagyságú állandó mágneses térrel van kombinálva, hogy a kisülési áram eredő ingadozása a váltakozó gerjesztésű mágnestér áramával egyenlő frekvenciával történik."^ 3. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisülési térre ható mágneses teret létrehozó elemek a kisülési téren belül vannak elhelyezve. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja kisülési áram erősítésére', mely elektromágneses sugárzásra érzékeny katódot és több anódot magábazáró kisülési csövet, továbbá az említett katód és anódok közötti térben periodikusan! ingadozó mágneses tér keltésére alkalmas alkatelemeket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az anódok a katódhoz képest úgy vannak elhelyezve, hogy a periodikusan ingadozó mágneses tér hatására a katód által emittált elektronköteg hol az egyik, hol a másik anódot éri. 5. A 4. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemeve, hogy az elektródok közötti elektrosztatikus tér hatására a kisülési áram túlnyomó része a periodikusan ingadozó mágneses tér erősségének bizonyos előre meghatározott ér-