142716. lajstromszámú szabadalom • Készülék kisülési csövön átfolyó igen gyenge áram erősítésére, különösen sugárzásmérő készülékek

Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS : 142.716. SZÁM. 21. e. 29-36. OSZTÁLY. — KA-215. ALAPSZÁM. Készülék kisülési csövön átfolyó igen gyenge áram erősítésére, különösen sugárzásmérő készülék. Kalmus Henry P. fizikus Chicago és' a Magyar Állam, utóbbi mint Striker O. György fizikus, budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1948. március 1, Pótszabadalom a 142.118. 1. sz. szabadalomhoz. A 142.118. lsz. törzsszabadalom tárgya olyan elektromos ugárzás-mérő készülék, amelynél a mérendő mennyiség meghatározása fotocellaáram mérésére van visszavezetve. Ilyen mérőkészülékkeknél a fotocella üvegbúráján átmenő kúszóáram — különösen igen gyenge fotóáram esetén — a mérési eredményt könnyen meghamisítja. E hibaforrás kiküszöbölése céljából—a törzsszabadalom szerint — a fotóáramot a fotocella belsejében váltakozóáramú mágnestér alkalmazásával moduláljuk. Ilyen módon a fotocellán átmenő összes áramból (fotóáram és kúszóáram) a modulált tiszta fotóáramot kiválaszthatjuk és erősítve a mérendő primer mennyiség (sugárzás) mérésére használhatjuk fel. Ekként az egyenáram jellegű kúszóáram zavaró hatását kiküszöböltük. A jelen pótszabadalom tárgya néhány olyan konstrukciós és kapcsolástechnikai megoldás, amelyek a törzsszabadalom tárgyának további széleskörű ipari alkalmazását teszik lehetővé. A törzsszabadalom elektromágneses sugárzással (pl. fény) kiváltott fotoáramnak mágnestérrel való modulálásán alapul. Kitűnt azonban, hogy nemcsak ilyen áramot, hanem olyan ionáramot, vagy elektronáramot is lehet mágnestérrel modulálni, amelyet nagy feszültség, ibolyántúli sugárzás, röntgen-sugár, gamma-sugár, nagy sebességű elektronok, vagy atommagrészecskék váltanak ki. 'A mágnestér periodikus változása az ionáramban is váltóáramú komponens hoz léfre, amely ismert eszközökkel nagy mértékben erősíthető. A találmány különböző kiviteli alakjait a .mellékelt ábrák tüntetik fel, amelyekkel kapcsolatban a találmányt részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra gáznyomásmérő készüléket mutat, mely a fenti elv alapján működik. A gázkisüléses edény (1) és (13) összekötőcső révén a ritkított vagy sűrített gázt tartalmazó edénnyel van összekötve, melyben a nyomást mérni szándékozunk. Amint a (2) katódot és (3) anódot (4) ellenálláson át (5) egyenáramú áramforrás körébe kapcsoljuk, olyan kisülés jön létre, amely részben gázionokból áll. A (6) elektromágnes a katód és az anód közötti térben periodikusan ingadozó mágneses tért gerjeszt, mely az elektródok közötti áram intenzitását periodikusan változóvá teszi. Az áram váltóáramú kompenense a (7) csatolókondenzátoron át szelektív erősítőhöz van csatolva. A (6) elektromágnes (15) transzformátor útján kapja a gerjesztő áramot a (11) váltóáramú áramforrásból. Egyenáramú előgerjesztés útján, melyet egy megfelelő áramforrásból meríthetünk, bizonyos gáznyomásoknál lényegesen nagyobb használható váltóáramot vezethetünk a kisülési téren keresztül, j j: ,;j*j Kisülési áramot hőokozta emisszió útján is előállíthatunk, ha a katódot hővezetés útján megfelelő hőmérsékletre hozzuk. Ez esetben az erősítőtől kapott feszültség a katód hőmérsékletének lesz függvénye. Gyakran kívánatos oly kisülési áram erősítése, melyet másodlagos emisszió okoz, pl. elektronsok. szorozós fotocella esetében. Ilyen esetben néha hátrányos, ha a váltakozó mágneses teret a fényérzékeny első katód közelében gerjesztjük, míg a mágnestérnek a másodlagos katódok közelében alkalmazása nem hátrányos. Ilyenkor a kisülési áram mágneses befolyásolását a találmány értelmében az elektronsokszorozós fotocella szekundéremissz'iós erősítő-elektródáinak térközében végezzük. Hasonlóképpen, mikor igen nagy sebességű elekronokból álló gyenge kisülési áramot akarunk mérni, nagy előnyt jelent, ha a sebes primérelektronok helyett az általuk előidézett szekundérelektronokból álló áramot mérjük. A sokkal lassabban mozgó szekundérelektronok lényegesen kisebb mágneses térintenzitással hajlíthatok el pályájukból és így a találmány szerint könnyebben erősíthetők és mérhetők. A találmány szerint előnyösen erősíthetnük olyan elektronáramot, melyet gázkisüléses edény katódjából nagy energiájú gázionok váltanak ki ún. ionbombázás útján. Ez esetben az erősített elektronáram a katódot érő ionok számától, energiájától és a katód emisszióképességétől függ. A (8) erősítő és a (9) szűrő, melyeket találmányunk szerint alkalmazunk, vagy a (6) elektromágnest gerjesztő váltóáram frekvenciájára hangolható, vagy annak egy felső harmonikusára, aszerint, hogy milyen típusú elektromágnest, elektródösszeállítást és kimenőkészüléket használunk. Az' alapfrekvencia használata különösen akkor ajánla-