142708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy A-streptomicin-tartalmú fermentátum előállítására megrövidített fermentálási idő alatt fémkészülékben

Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.708. SZÁM. 30. b, 1-8. OSZTÁLY. — GO—330. ALAPSZÁM. Eljárás nagy A-sztreptomicin-tartalmu fermentátum előállítására megrövidített fermentálási idő alatt fém-készülékben A magyar állam, mint a Gyógyszer ipari Kutató Intézet (Budapest) jogutóda. Feltalálók: dr, Horváth István, dr. Oberrecht Béla és Varga Ferenc. Bejelenetés napja: 1954. január 8. Ismeretes, hogy a Streptomyces Griseus sülyesz­tett fermentációban egymás mellett az úgyneve­zett A. és B. sztreptomicint termeli. Irodalmi adatok és saját megfigyeléseink szerint is a fer­mentáció kezdetén folßg B-sztreptomicin termelő­dik, melyet egy itt alakult enzim rendszer alakít át a fermentáció későbbi stádiumában A-sztrepto­micinné, ha a körülmények megfelelők. Az A- és B-sztreptomicin közötti különbséget az jellemzi, hogy a B-sztreptomicinben az N. me­til-1-glükozamin rész 4. szénatomja glükozid kö­tésben d-mannózt tartalmaz, emiatt e vegyület biológiai hatásossága és ezzel értéke is kb. ötször kisebb, mint az A-sztreptomiciné. A fermentátum­ban az A-sztreptomicin mellett jelenlevő B-sztrep­tomicin a sztreptomicinre való feldolgozást jelen­tősen megnehezíti, a kapott késztermék gyógyásza­tilag jóval értéktelenebb és nagyobb a toxicitása is, mint a tiszta A-sztreptomicint tartalmazó terméké. Laboratóriumi méretben üvegfermentátorokban végzett fermentálási kísérleteknél 3—4 napos fer­mentálási idő alatt, az általunk alkalmazott stan­dard táptalajon és feltételek mellett mindig ma­gas (az összes sztreptomicinnek 90—100%-a) A-sztreptomicin tartalmú fermentátum keletkezik. Félüzemi és nagyüzemi mértékben, fém készülé­kekben, viszont ezeket az eredményeket még telje­sen azonos körülmények és táptalaj alkalmazása mellett sem sikerült reprodukálni. Itt mindig aránylag alacsony (az összes sztreptomicinnek 40—60%-a) A-sztreptomicin tartalmú fermentá­tumot kaptunk. A fermentációban keletkezett B-sztreptomicinnek enzimatikus lebontása A-sztrepto­micinné még a fermentációs idő meghosszabbítása mellett sem sikerült, mert az enzimrendszer kiala­kulásának és működésének feltételei ilyen körül­mények között nem voltak biztosítottak. Célunk volt egy olyan fermentálási eljárás ki­dolgozása tehát, melynél fém készülékekben is ezt az eredményt a lehető legrövidebb idő alatt elér­hetjük. A 2,493—489 sz. amerikai szabadalom (1950. I. 3. New-York, Asger F. Langlykke, stb.) szerint szójás táptalajon 5—7 napos fermentációs idő alatt enzi­matikus lebontás' folytán a B-sztreptomicin kvan­titative A-sztreptomicinné alakul át. Sőt a fermen­tátumban kialakult enzimrendszer képes kívülről beadagolt B-sztreptomicin átalakítására (öt napos fermentátumba adagolt B-sztreptomicin kvantita­tív átalakulást figyeltek meg) és ugyanilyen hatást értek el ilyen fermentátumból kinyert tisztítatlan és tisztított enzim preparátummal is. Annak elle­nére, hogy a szabadalmi leírás a készülék anyagát nem jelöli meg, a fermentációs idő elég: nagy: Fém­készülékeinkben viszont ezeket az eredményeket még 4—5 napos fermentációs idő alatt sem sike­rült elérni. A- és B-sztreptomicint együttesen tartalmazó ki­preparált termékben a B-sztreptomicinnek A-sztreptomicinné való átalakítása, azaz a d.mannoz csoport lehasítása, kémiai úton (lúgos, vagy savas hidrolízis) nem lehetséges,,ugyanis ilyen művelet­kor a vegyület más helyén következik be hasadás. Irodalmi adatok szerint a csírázta to tt lucerna­magban, mandulában, lencsében stb. levő alfa man­nozidáz nevű enzim képes a d.mannoz csoportnak enzimatikus úton való lehasítására. A Gyógyszeripari Kutató Intézet egy korábbi sza­badalmi bejelentésében közölt eljárás szerint a fő­leg B-sztreptomicint tartalmazó anyagot pufferral pH 5-re állított vizes oldatba kell vinni és man­dula; vagy barackmag, vagy kávémag, vagy csíráz­ta tott lucernamag vizes kivonatának valamelyikét kell hozzáadni mint alfa mannozidáz enzimforrást, mikor a' B-sztreptomicinnek A-sztreptomicinné való átalakulása hosszabb idő múlva (3—4 hét) be­következik. Az átalakítás úgy bizonyítható, hogy a kémiai úton meghatározott (maitol mérés) sztrepto­micin érték megegyezik a biológiai úton mért ér­tékkel. E bejelentett eljárás a gyakorlatban jól alkalmazható, gazdaságossági szempontból azon­ban a gyakorlatban csak akkor használható, ha fermentációs úton semmiképpen nem sikerül ked­vező A-sztreptomicin tartalmú fermentátum elő­állítása. ' Kis-, fél- és nagyüzemben végzett kísérleteink

Next

/
Oldalképek
Tartalom