142706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztreptomicin-tartalmú erejesztéses oldatoknak feldolgozáshoz való előkészítésére
Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.706. SZÁM. 30. h. 1-8. OSZTÁLY. — GO-315. ALAPSZÁM. Eljárás sztreptomicin-tartalmú erjesztése» oldatoknak feldolgozáshoz való előkészítésére A magyar állam, mint a Gyógyszeripari Kutató Intézet (Budapest) jogutóda. Feltalálók: Dr. Bodánszky Miklós, Gócza László és Varga Ferenc budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1953. október 15. A sztreptomicin tartalmú erjesztéses oldatokból a? antibiotikum kinyerésére számos módszer ismeretes. E módszereket összefűzi az a közös sajátosság, hogy az erjesztéses oldatot az antibiotikumtermelő gombától, valamint a táptalajban szuszpendált egyéb szilárd anyagoktól megszűrve dolgozzuk fel. A tisztára szűrt oldat a szénadszorbciós, az extrakciós, oldhatatlan sztreptomicin sókkal dolgozó és ioncserén alapuló eljárásoknak egyaránt feltétele. A szuszpendált részektől való szűrésen kívül gyakran kívánatos az oldott anyagok közül a többértékű kationok, elsősorban a kalcium eltávolítása is. így az ioncserén alapuló módszernél az oldatban levő kalciumionok is megkötődnek az ioncserélőn és egyrészt annak sztreptomicin-megkötő kapacitását csökkentik, másrészt az ioncserélőről való leoldás után a sztreptomicint a nyert tömény oldatban kellemetlenül szennyezik. Erre a körülményre mutat rá a 2,541.420 számú amerikai szabadalom is. Ebben a szabadalomban az ismertetett példákban foszforsawal való savanyítást, szűrést, semlegesítést és újra való szűrést találunk. A savanyítás két okból is szükséges. Egyrészt savanyú közegben a szuszpendált részek sokkal szűrhetőbbé válnak és így a szűrés diatoma-föld hozzáadás nélkül is kivihető, semleges közegben viszont csak diatoma-föld segítségével végezhető el. Másrészt kb. 2—3-as pH-nál a sztreptomicin már nem adszorbeálódik számbaj övő mértékben a szuszpendált szilárd részekhez és így a szűrésnél sztreptomicinveszteség nem lép fel. A foszforsavval való savanyítás és szűrés utáni semlegesítéskor oldhatatlan kalciumsók válnak ki és az újraszűrés ezeket is eltávolítja. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója 892. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre Kísérleteinkben azt találtuk, hogy az erjesztéses oldatok savanyítására oxál savat használva és a savanyítás után szűrve, az oldatból a kalciumionok olyan mértékben eltávoznak, hogy semlegesítéskor újabb csapadék nem képződik. Ennek, a jelenségnek különös előnyt tulajdonítunk, mert így a több köbmétert is kitevő erjesztéses oldatok csak egyszerű szűrést igényelnek, ez pedig jelentős munka és készülék megtakarítással, jár. 1. példa 1 liter erjesztéses oldathoz 8 g oxálsavat adunk, néhány percnyi keverés után a kezdeti pH-7.5-ről, az oldat pH-ja 2-re száll le. A szűrés könnyen véghezvihető, a szüredék az eredeti erjesztéses oldat teljes; biológiai aktivitását mutatja, semlegesítéskor az oldat éles marad. 2. példa 1 liter erjesztéses oldathoz 4.5 g oxálsavat adunk. Az oldat pH-ja a kezdeti 7.5-ről 2.5-re száll le. Az oldatot rövid idő alatt 60° C-ra melegítjük, 10 percig 60p -on keverjük, majd lehűtjük és szűrjük. A szűrés könnyen kivihető, a szüredék az eredeti oldat teljes biológiai aktivitását mutatja. 5 n NaOH-val való semlegesítéskor az oldat éles marad. Igénypontok 1. Eljárás sztreptomicin tartalmú erjesztéses oldatoknak feldolgozáshoz való előkészítésére, azzal jellemezve, hogy az oldatokat oxálsavval 2 és 3 közötti pH-értékre savanyítva szűrjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy oxálsavval pH 2.5—3-ig savanyítunk, majd szűrés előtt 60° C-ra melegítjük az oldatot.
