142695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meleg állaptban képlékeny anyagokon kidudorodások, különösen pedig peremcsapos rádiócsövek peremcsapjainak előállítására és ilyen eljárással készült peremcsapos rádiócső

Megjelent: 1956. április hó 15-4n. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.695. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY. — EE-132. ALAPSZÁM. Eljárás meleg állapotban képlékeny anyagokon kidudorodások, különösen pedig peremcsapos rádiócsövek peremcsapjainak előállítására és ilyen eljárással készült peremcsapos rádiócső Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltatáló Porubszky Jenő technikus, Budapest. A bejelentés napja: 1951. december 19. Találmányunk tárgya: eljárás meleg állapotban képlékeny anyagokon kidudorodások, különösen pedig peremcsapos rádiócsövek peremcsapjainak előállítására. Találmányunk tárgykörébe tartoznak természetesen az ilymódon készült peremcsapokkal ellátott rádiócsövek is. Meleg állapotban képlékeny állapotban kidudorodásokat a legkülönbözőbb célokra szükséges előállítani. !gy pl. rádiócsövek esetében a ballonon a talp közelében a ballonanyagából előállított kis kidudorodás, vagy kidudorodások, a rádiócső helyzetét szabják meg a foglalatban. Az iyen dudorral (bütyökkel) ellátott rádiócsövek az ún. peremcsapos csövek. E kidudorodások előállítása eddig a legkülönbözőbb eljárásokkal történt. Így pl. a kidudorodást (bütyköt) pl. úgy állították elő, hogy a helyileg felmelegített burát megfelelő szerszámmal kinyomták. Az ilymódon készült bütyök azonban nem megfelelő, mert ezzel az eljárással nehéz méretpontos bütyköt készíteni. Ez pedig a foglalatok szabványos volta miatt is rendkívül fontos, mert a rosszméretű bütykök könnyen megsérülnek, azonkívül nem vezetik be a csövet megfelelően a foglalatba. A bütykök sérülékenységén úgy igyekeztek segíteni, hogy a bütyköt belülről pl. zománcanyaggal töltötték ki. Ez viszont egy további műveletet jelentett. Találmányunk értelmében a fenti hibákon segítünk. A találmányunk szerinti eljárás a következő: Egy üvegcsövet, vagy hengert, pl. egy rádiócső ballonját megfelelő formában helyezünk el. A forma alkalmazkodik az üvegcső görbületéhez és a bütyök kívánt helyén a kívánt méretű üreggel rendelkezik. Ez az üreg egy hajszálcsatorna közvetítésével csatlakozik a vákuumszivattyúhoz. Fúvógázlánggal az üvegcsövet a bütyök kívánt kialakítási helyén helyileg felmelegítjük. Ezt megelőzően azonban a formát és az egész üvegcsövet elő kell melegítenünk. Ez az előmelegítés üveg képlékenységének határáig terjed. A szúrólánggal helyileg felmelegített üveg megfelelő melegítés után, tehát amikor az már meglágyult, a légritkított terű üregbe a vákuum hatására beszívódik, illetve abba a külső légnyomás hatására benyomul — és azt méretpontosan kitölti. Ezzel a bütyök, ill. kidudorodás elkészítése befejeződött. Ezzel az eljárással természetesen, ha szükséges, lehet egyszerre több bütyköt, ill. kidudorodást is kiképezni. A találmányt részletesebben az ábrák magyarázzák. Az 1. ábrán az (1) meleg állapotban képlékeny anyagból készült cső, pl. üvegcső, a (2) formára fekszik fel. Ezt ugyanilyen számozással a 2. ábrán látható előlnézet tünteti fel szemléltetőbben. A (2) forma célszerűen fémből, vagy valamilyen más hqállö anyagból, pl. kerámiából készülhet. A (2) formába a (3) szívócső van beépítve, amely vákuumszivattyúra csatlakozik. A (2) formában találjuk a kívánt méretű (5) üreget, amely a készítendő bütyök pontos külső formáját hivatott megadni. Az (5) üreget a (3) szívócsővel a (4) hajszálcsatorna köti össze. Az ábra csak egy ilyen csatornát tüntet fel, viszont más alakú üregeknél célszerűen esetleg több hajszálcsatorna is szükséges. A hajszálcsatornák átmérője az üreg méretétől függően pl. 0.3—0.4 mm. A képlékeny anyag, pl. üvegcső helyi felmelegítése a (6) gázlánggal történik. Az előmelegítést szintén gázlángokkal végezzük, ismert módon, ezeket az ábra nem tünteti fel. A (2) formát célszerű a ráhelyezett pl. üvegcső pontos helyzetének rögzítése végett a (7) támasztóbütyöfefcel is ellátni. A kidudorodás kialakulása tehát úgy történik, hogy miután a formában a képlékeny anyagot, pl. üvegcsövet, elhelyeztük és azt a formával együtt közel a képlékenység határáig előmelegítettük, vagy a már meleg formába helyeztük az előmelegített üveget, állandó vákuum mellett helyileg felmelegítjük az üreg felett lévő üveget és az a lágy állapotba érve a légritkulás hatására beszívódik az üregbe, miáltal a kívánt dudor kialakul. Megjegyezzük, hogy találmányunk nem korlátozódik üvegre, mert a fenti eljárást bármely más