142686. lajstromszámú szabadalom • Készülék és eljárás fajtázandó anyag szétválasztására gázáram segélyével

Megjelent: 1^955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.686. SZÁM. 50. d. OSZTÁLY. — BU-96. ALAPSZÁM. Készülék és eljárás fajtázandó anyag szétválasztására gázáram segélyével Bureau Van Tongeren N. V. cég Heemstede, Németalföld. A bejelentés napja: 1954. május 21. , Németalföldi elsőbbsége: 1953. június 11. A találmány fajtázó szerkezet poranyagoknak, Ül. poralakú tömegnek szemcsenagyság szerint való szétválasztására. A találmány szerinti fajtázószerkezetnek csatornája és ennek szabad, megközelítőleg egyenlően maradó keresztmetszete van. Ezen a csatornán gázáramot vezetünk át, mely gázáram sebességének vízszintes összetevője van. A fajtázó szerkezet felső falában a fajtázandó anyag bevezetésére nyílás és ez alatt megközelítőleg függőlegesen a fenékben a fajtázandó anyag elvezetésére való nyílás van. Az említett sebességösszetevő nagysága mindkét rész szemcsenagysága között levő határ szempontjából mérvadó. Az ilyen szerkezetű fajtázóknál a két nagyságrendű rész éles szétválasztását általában nem érik el, vagyis a durvaszemcsés részben még mindig vannak nem jelentéktelen mennyiségben finom szemcsék és viszont. A találmány célja e szétválasztás tökéletesítése és megvalósítását abban látja, hogy a bevezető nyílás mögött, ehhez közel fekvő rudakból levő, megközelítőleg merőlegesen elrendezett, a csatorna majdnem egész keresztmetszetét betöltő rostélyt alkalmazunk. A rostélyrúdak között levő rések szélessége a fajtázandó anyagban levő legnagyobb szemcsék átmérőjénél nagyobb. Kitűnt, hogy ilyen rostély az elválasztási élességet jelentékenyen megjavítja. Ezt valószínűleg annak a körülménynek kell tulajdonítani, hogy a sugarú pályán kell mozogniok, hogy a rostélyon át távozhassanak, amikoris a durvább részecskék fajtázóval, amelynél rostély nincsen. Ennek révén a rudakkal érintkezésbe jönnek és visszapattannak. A találmány szerinti fajtázó további előnye, hogy azzal egyenlő szétválasztási élesség mellett, továbbá az időegységenként kezelt fajtázandó anyag súlya és az időegységenként szükséges gáz térfogata között fennálló egyenlő viszony mellett, jelentékenyen nagyobb teljesítmény érhető el, mint olyan fajtázandó anyag részecskéinek kicsinygörbületi a találmány szerinti fajtázó, óránkénti egyenlő teljesítmény mellett, rostélynélküli fajtázónál sokkal keskenyebb lehet, ami a tápláló csatornában vagy más efélében levő fajtázandó anyagnál az anyagelosztás egyenletességének válik javára. Ajánlatos, a fajtázandó anyagot a fajtázó bevezető nyílásához olyan csatorna útján hozzávezetni, amelynek lejtése beállítható. Előnye ennek, hogy azt a sebességet és irányt, amellyel az anyag a fajtázó csatornájához jut, változtatni lehet és ezzel a szétválasztás élessége, valamint a fajtázandó anyag óránként beáramló mennyisége befolyásolható. Továbbá előnyös lehet, ha a csatornát a rostély mögött, szűkebbre alakítjuk, mint a rostély előtt. Megállapítottuk ugyanis, hogy jó szétválasztás elérése végett a gázsebességnek azon a helyen, ahol a gáz a fajtázandó anyag pályáját keresztezi, rendszerint kisebbnek kell lenni, annál a sebességnél, amely a finom részecskék elvezetésére kívánatos. Ezenkívül a fajtázási élességet még azzal lehet megjavítani, hogy a megközelítőleg függőlegesen fajtázandó anyag a bevezetésére való nyílás alatt levő, a durvább részecskék elvezetésére használt kivezető nyílásban is rostélyt helyezünk el. Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy a durvább részek felfogására való, közvetlenül a kivezető nyílás alatt elrendezett tartály a csatorna nagymértékben bővített részeként hat és ennélfogva a rostély előtt gázörvények keletkeznek, amelyek a fajtázási élességet befolyásolják. Végül azt találtuk, hogy forró gázok, például égési gázok használatával még akkor is kielégítő eredmény érhető el, ha a fajtázandó anyag nedves és így könnyen összecsomósodik, úgyhogy a finom részek rendes körülmények között a durvább részektől csak nehezen vagy egyáltalán nem különíthetők el. A találmány jobb megértése végett .a mellékelt vázlatos rajzra utalunk, amely a találmány szerinti fajtázó két kiviteli alakját ábrázolja. A mellékelt rajzon az 1. ábra az egyik kiviteli alak hosszmetszete a következő ábra I—I vonala mentén, a 2. ábra az előző ábra II-—II vonala mentén metszetet mutat, a 3. és 4. ábrák egy másik kiviteli alak megfelelő metszetei a III—III illetve IV—IV vonalak mentén. Az 1. és 2. ábra szerint a vízszintes 5 légcsator-