142680. lajstromszámú szabadalom • Távmérő vevőberendezés
Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.680. SZÁM. 74. b. OSZTÁLY- - AE-53. ALAPSZÁM. Távmérő vevőberendezés A magyar állam, mint a feltalálók; Acs Ernő igazgató, Kolozs Richárd és Sipos József gépészmérnökök, budapesti lakosok jogutódja, A bejelentés napja: 1952. március 29. A ma használatos távmérő berendezéseknek — amelyeket leginkább villamosteljesítmény, feszültség, vagy áramerősség távmérésére használnak — egyik fajtája az ú.n. impulzusfrekvencia módszeren alapul. Ennek lényege tudvalevően az, hogy a mérési helyen a mérési értékkel arányos frekvenciájú impulzussorozatot keltünk, ezt a távolfekvő leolvasási helyre átvisszük, ott vele jelfogót működtetünk, amely minden egyes impulzus hatására egy helyi áramforrásból kondenzátort tölt és kisüt, ugy, hogy vagy a töltő, vagy a kisülési áramlökések mérőműszeren haladnak át. Ha a helyi áramforrás feszültsége állandó, az áramerősség a mérési értékkel arányos lesz. E berendezés hátránya az, hogy stabilizált feszültségű helyi áramforrás kell hozzá. E hátránytól mentes a találmány szerinti megoldás, mert helyi telepet nem kíván és a műszeren leolvasott érték független a vonalfeszültség ingadozásától. A vevőállomás leolvasó műszerének kitérését ugyanis a találmány szerint a mérési helyről érkező impulzussorozat energiája okozza, miközben olyan átvivő készüléken halad át, amelynek a műszert tápláló kimenő feszültsége az üzemviszonyok által meghatározott intervallumban a bemeneti feszültségtől, vagyis a mérési helyről érkező feszültségtől függetlenül állandó. A mérési értéket átvivő impulzussorozatként egyenáramú lökéseket, vagy pedig modulált vivőfrekvenciát használhatunk. A találmány egy kiviteli alakját részletesebben a mellékelt ábrák tüntetik fel. Az 1. ábrán vázolt vevőkészülékbe a modulált vivő frekvencia, amelynek időbeli lefolyását a 2. ábra mutatja, a (2) vezetékeken át érkezik és a kuproxelemekből álló Gr ätz féle (C) egyenirányítóval egyenirányítva a 3. ábra szerinti alakot véve fel, a (3) vezetékeken át halad tovább, miközben az itt bekapcsolt (F) fojtótekercs a váltakozó áramú fluktuációkat visszatartja. Ezután két párhuzamos árankörben (Kx, R 1; 1^ és K 2 , R 2 L2) eloszolva a (T) transzformátor (L, és Lo) primer tekercsein halad át. Az itt folyó (ij) és (i2 ) áramokat az érkező feszültség függvényében a 6. ábra tünteti fel. Azzal, hogy egyik áramkörbe csak egy, a másikba pedig pl. három (K) kuproxegyenirányítót kapcsolunk, elérjük, nogy egyik áramdiagram a másik alatt helyezkedik el, az (R) ellenállások megfelelő méretezésével pedig a két diagram közelítőleg egyenes részei egymással párhuzamossá tehetők. Az áramkörök ilyen méretezésével elérjük, hogy az (Lx és L 2 ) tekercsek egymás ellen kapcsolásával a 6. ábra szerint bizonyos V0 érték felett az áremerősségek különbsége, vagyis bizonyos összáramérték felett a T fianszformátor eredő fluxusa és ezzel .együtt szekunder feszültsége állandó lesz. A transzformátor szekunder oldalán az áramgörbe, alakját a 4. ábra mutatja. Erre a szekunder áramra jellemző, hogy —- indukcióhatás csak az egyenáramú lökés kezdetén és végén keletkezvén — az.indukált árammennyiség az egyenáramú lökés időtartamától független. Az indukált árammennyiség (K3) kuproxegyenirányító közbeiktatása folytán az 5. ábrán látható lefolyású, egyenáramú műszerrel - mérhető, s minthogy a gerjesztett feszültség a fentiek szerint állandó, a műszerbe jutó áram a frekvenciával, vagyis a mérési értékkel arányos. Ha a berendezést a mérésen kívül más célra (pl. összegezésre) is- fel akarjuk használni, akkor a (K4) kuprox egyenirányítóval egy erre alkalmas (Sz) készülékben erre a célra a (T) transzformátor másik félhullámát használhatjuk. Az érkező feszültségtől való függetlenséget a fentitől eltérő módon is elérhetjük, pl, közönséges transzformátorral, amelynek vasmagját az üzemi terhelésen a 7. ábra szerint túltelítjük. Hogy az 5. ábra szerinti áramgörbe a beérkező jelek alakjától független legyen, az (F) fojtótekercset úgy méretezzük, hogy a vonalvezeték várható torzításánál nagyobb torzítást okozzon. Szabadalmi igénypontok: 1. Impulzusfrekvenciás távmérő vevőkészülék jellemezve az érkező egyenáramú, vagy a vevőkészülékben egyenirányított impulzusokat a pri-
