142679. lajstromszámú szabadalom • Kézi síkkötőgép

t" Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.679. SZÁM. 25. a. 30—31. OSZTÁLY. - TO—293. ALAPSZÁM. Kézi fikkötőgép Bejelentő: Török Ferenc Budapest. | A benyújtás napja: 1953. december 24. Pótszabadalom a 142.527. számú törzsszabadalomhoz. A 142527. számú törzsszabadalom oly síkkötőgépre vonatkozik, amelynek lényege, hogy tűágya fából (vagy más nem-fémes anyagból) készült alsórészből és erre erősített, fém felsőrészből áll, melyet előnyösen zegzugos alakra sajtolt lemezből állítunk elő. Ezek a síkkötőgépek jó működés mellett igen olcsón, a régebbi ismert kivitelek árának töredékéért, állíthatók elő, mégis az a hátrányuk, hogy a zegzugos alakban meghajlított tűvezető lemez nem eléggé merev, vagyis az úgynevezett lakat működtetése közben harmonikaszerű mozgást végez. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány értelmében a zegzugosán meghajlított tűvezető lemez felső részén legalább egy merevítőt helyezünk el, mely szintén törtvonal alakjában, tehát zegzugosán meghajlított lemezből áll és a tűvezető lemezt jól merevíti. E merevítő lemez alkalmazása még további előnyökkel is jár, mert a tűk számára jó vezetést biztosít és a tűk kanalait becsukja akkor, amikor azokat valami okból kifolyólag üzemen kí"ül helyezzük és egészen hátratóljuk. A merevítés tökéletessé tételére a tűvezető lemez alsó részén is lehet merevítőt elhelyezni, mely a tűvezető lemezt a tűágy alsó farészéhez rögzíti. E merevítők további előnye, hogy nagyon vékony lemez alkalmazását teszi lehetővé, tehát anyagmegtakarítást eredményeznek és könnyen szerelhetők, valamint cserélhetők, ami a gép tisztítását és javítását nagyon megkönnyíti. A csatolt rajz a találmányt példaképpen ábrázolja. Az 1. ábra a síkkötőgép tűágyának keresztmetszete, a 2. ábra pedig nagyított léptékű nézet az 1. ábrán vastagon kihúzott nyíl irányában tekintve. A tűágy, úgy mint a törzsszabadalomnál, fából készült 1 alsórészből és erre helyezett, zegzugos alakban meghajlított 2 felsőrészből áll, melynek hullámvölgyeiben a 3 tűk mozognak. A tűvezető 2 lemezre felülről az ugyancsak zegzugos alakban meghajlított 4 merevítőlemezt helyezzük, melynek a hullámvölgyekbe nyúló 4a részei meggátolják azt, hogy a 2 lemez rugalmasan elmozdul- , hasson, „harmonikázzon" és így azt kellően kimerevítik. A 4a részek természetesen szorulnak a 2 lemez függőleges fa^Lai között, a rajz csak a világosabb ábrázolás végett tüntet fel közteret a 4a és a 2 részek között. A 4 lemez megerősítése céljából azt felülről pl. faléccel leszoríthatjuk, és ez a faléc az 1 alsórészhez van erősítve. A lefelé nyúló 4a részek hosszát úgy állapítjuk meg, hogy azok fenékrésze és a 2 lemez, hullámvölgyeinek feneke közötti távolság csak kevéssel (egykét tizedmilliméterrel) nagyobb, mint a 3 tűk vastagsága és így a 2 és 4 lemez együttesen a tűket jól vezetik. Ügy, amint a rajz 1. ábrája mutatja, a 4 lemez mellső része ferdén előre nyúlik, amikor tehát valamelyik tűt üzemen kívül helyezés végett hátrafelé (a nyíl irányában) mozgatjuk, annak 3a kanala a 4 lemez mellső, ferde élébe ütközik, a további hátrafelé történő elmozdulás folyamán pedig a 4 lemez ferde ímellső éléhez szoruló kanál átfordul, azaz a kanál becsukódik. Ilymódon a tűk egészen hátra csúszhatnak anélkül, hogy a kanalak a lakat útjában lennének. Magában véve jól ismeretes, hogy az üzemen kívül helyezendő tűk kanalait be kell csukni, de eddig e célra csak már, drágább és nehézkesebb eszközök állottak rendelkezésre, vagy ezt a becsukást kézzel végezték. A 2 lemez felső részén elhelyezett 4 lemez —• mint mondottuk — jól merevít ugyan, de a merevítés munkája ezzel a lemezzel sok esetben még nem tökéletes, hanem a lemezt még lent is ajánlatos erősíteni. A találmány értelmében tehát alul is elhelyezünk legalább 1 ugyancsak zegzugosán meghajlított 5 lemezt, mely szintén 5b részeivel a hullámvölgyekbe szorulva végzi el a merevítés munkáját. Ha ennek az 5 lemeznek a szélessége kb. egyenlő a 2 lemez szélességével, akkor elegendő egy ilyen 5 merevítő alkalmazása, de előnyösebb, ha elől és hátul elhelyezünk egy-egy keskeny, 5-tel jelölt merevítőlemezt. Ilymódon ugyanis a tűvezető 2 lemez harmonikázást; tehát hátrányos, rugalmas alakváltozásait teljesen ki lehet küszöbölni, mégis a rajz szerinti két keskeny merevítő kevesebb anyagot igényel, mint egy széles merevítő. Az első 5 lemez fenékrészénél háromszögletű 5a csúcsokat hajlítunk ki, amelyek az 1 alsórészbe, tehát a fába hatolnak és így a lemezeket elmozdulás ellen biztosítják; ezzel a merevítés és rögzítés tökéletessé váEk. A leírt "kivitelnél a merevség még igen vékony lemezek alkalmazása mellett is nagyfokú, a 2 lemezt