142666. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, különösen sínjárművek számára
^ Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.666. SZÁM. 20 f 26-50. OSZTÁLY. — KO—762. ALAPSZÁM Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, különösen sin jár mű vek számára Knorr—Bremse G. m. b. H. cég, München. A bejelentés napja: 1954. július 20. Németországi elsőbbsége: 1953. augusztus 5. A háromnyomású működési alapelv szerint dolgozó nyomólégfékek vezérlőszelepei a teljes terhelésnek megfelelő helyzetet rendes körülmények között csak akkor veszik fel, ha a főlégvezetékben a nyomás elérte a legmagasabb szabályozó nyomást (5 alatt), miáltal a háromnyomású szelep állandó nyomású kamrájában a nyomás egyensúlyi helyzetbe került. A főlégvezeték helyi megcsapolására való gyorsító is csak ebben a teljes terhelésnek megfelelő helyzetben ismét üzemképes, tehát egy újólagos, erős vagy gyenge fékezés is csak ebben a helyzetben válik lehetővé a megfelelő áramlási sebességekkel. A háromnyornású vezérlőszelepben lévő dugatytyúrendszernek a véghelyzetbe jutását már eddigelé is igyekeztek1 megkönnyíteni és e célból javasolták a vezérlőszelep állandó nyomású kamrája és a főlégvezeték között elhelyezett, az ú. n. érzékenységi .furatot tartalmazó összekötővezetéket, az említett kamra töltése végett egy vezérlőberendezés segítségével már akkor szabaddá tenni, amikor a fékhengerben még visszamaradt nyomás van, tehát a főlégvezetékben a nyomás még nem érte el legnagyobb értékét, 5 att-t. Az ilyen módon keletkező és a vezérlőkamrában csekély nyomáseséssel járó nyomáskiegyenlítődés, amely a vezeték és. a kamra között jön létre, ilyen módon azt eredményezte, hogy a vezérlőszelep dugattyúrendszerének csak csekély kamrá-nyomást kellett legyőznie, hogy véghelyfetébe juthasson. Ha azonban ez a nyomáskiegyenlítődés a szokásos méretű érzékenységi nyíláson át jön létre, amelynek a fékberendezés szükséges megindulási érzékenysége számára csak kicsi keresztmetszete lehet, ill. ez a keresztmetszet bizonyos értéket túl nem léphet — akkor az említett nyomáskiegyenlítődés csak viszonylag hosszú idő leforgása alatt jöhet létre. Ez azonban azt jelenti, hogy ezen időtartam folyamán, mely alatt a főlégvezeték és a vezérlőszelep állandó nyomású kamrája közötti összekötővezeték kapcsolatot létesít, a vezérlőszelep mozgó rendszere azonban véghelyzetét még nem érte el, ez a rendszer esetleges gyenge, isimételt fékezésnél annyira érzéketlen, hogy helyzetében megmarad és nem végez olyan mozgást, amely levegőt juttatna a fékhengerekbe. Az említett időtartam folyamán ugyanis a vezérlőszelep visszavezető dugattyújára még egyelőre a fékhengerben visszamaradt nyomás nehezedik és a gyorsító, úgy amint már mondottuk, még nincsen üzemképes állapotban. Mivel továbbá az állandó nyomású kamra és a főlégvezeték közötti kapcsolat már nyitva van és mivel a fékhengerben a nyomás nem emelkedik, ez a kapcsolat egyelőre nem is zárul, a nyomólevegő tehát az állandó nyomású kamrából a főlégvezetékbe áramolhatik, mert abban a nyomást äz ismételt fékezés céljából csökkentettük; ennek az a következménye, hogy a vezérlőkamrábari a nyomás csökken és ez az egész fékezőberendezés kimerüléséhez, sőt teljes üzemképtelenségéhez vezethet. A találmány célja a fékoldás említett megkönynyítését háromnyomású vezérlőszelepnél a vezérlőkamra és fővezeték közötti kapcsolat időelőtti létesítésével elérni, emellett pedig olyan eszközökről gondoskodni, amelyek révén a két térfogat közötti nyomáskiegyenlítődés oly rövid idő alatt játszódik le, hogy az említett labilis közbenső állapot nem jöhet létre. A fékberendezés oldott állapotában szükséges és az érzékenységi furattal meghatározott érzékenységi fok, tehát a fékberendezés érzékenysége nem szabad hogy megváltozzék ezeknek az eszközöknek az alkalmazása révén. . Ezt a célt a találmány értelmében oly vezérlőeszközök alkalmazásával érjük el, amelyek a háromnyomású vezérlőszelep állandó nyomású kamrája és a főlégvezeték közötti összekötővezeték szabaddá tételénél — amikor a vezérlőszelep dugatytyúrendszere a teljes oldás helyzetét még nem érte el, — az érzékenységi nyílás keresztmetszetét annak rendes, a fék oldott helyzetében meglévő értékén túl megnagyobbítják és e megnövelt értéken tartják, majd pedig, legkésőbb akkor, amikor a dugattyúrendszer a teljes oldás helyzetébe jut, ezt a keresztmetszetet megint rendes értékére csökkentik.
