142643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Kobalamin tartalmú oldatok előállítására
2 142.643 1. 1 lit., 4.55 mg B12-vitamint tartalmazó streptomyces griseus fermentléből előállított koneentrátumot felöntünk egy olyan 15 cm átmérőjű Büchner tölcsérre, amelyre előzetesen 70 g aktív szén és 70 g kalciumkarbonát vizes szuszpetiziójából készített adszorbens réteget terítettünk. Az oldatot enyhe vákuummal átszivatjuk az adszorbensen, utóbbit 1%-os szódaoldattal, majd vízzel leöblítjük és vákuümszárítószekrényben kiterítve megszárítjuk. A megszárított adszorbenst egyenletes porrá szitáljuk meg, ismét összekeverjük és 10—10 g-ját 66%-os etanolból és különböző szerves vegyületekből készített oldószerelegy (oldat) 100—100 miével eluáljuk. Néhány elució eredményét az alábbi táblázatban ismertetjük: U L Az oldószerelegy összetétele s: " o < •? II 1. 66%-os ethanol 2. „ „4-5 % naftalin 3. „• „4-7,5% CC1, 4. . „ „ + 5 Vo benzol 5- „ 6-7. .. 45 147 286 88 316 96 302 93 „4-5 % nitrobenzol 36,45 326 100 „ 4- 5 % ^-naftol 3,14 286 88 „4-5 % fenol 10,6 247 76 2,7 2,25 2,24 E néhány példából látható, hogy a szerves vegyületek különböző típusú képviselője képes nagymértékben emelni az aránylag magas dielektromos állandóval rendelkező alkoholok és aceton (az általában alkalmazott aktívszén eluálószerek) eluáló képességét. Tapasztalatunk szerint igen jól alkalmazhatók az alifás szénhidrogének, kondenzált gyűrűs vegyületek, stb. Az eluátumok feldolgozása a leoldószer összetételének megfelelően-történik. Pl. a benzol-alkohollal leoldott kivonatot egyszerűen oldószermentességig bepároljuk, naftalin-alkohol elegynél az eluciót és a szűrést 70°-on végezzük, a szenet melegen szűrjük, a kihűlt oldatot ismét nuccsoljuk a kikristályosodó naftalin eltávolítására, majd a tisztára szűrt oldatot kis térfogatra bepároljuk, mire a szűrés után még oldatban maradt naftalin főtömege a vízgőzzel együtt elszublimál, utolsó nyomait pedig kiéterezzük. Nagyipari alkalmazásra általában olyan szerves vegyületek alkoholos vagy acetonos oldatai alkalmasak, amelyek közönséges hőmérsékleten folyékonyak és alacsony forráspontúak, lepárlással az eluátumból eltávolíthatók (benzin, benzol, széntetraklorid, stb.). 2. 100 lit. streptomyces griseus törzzsel készített fermentléből, melyből a keletkezett streptomicint előzetesen ioncserélő gyantával neutrális kémhatás mellett kinyertük, megsavanyítuhk pH 2;5-re, majd 500 g fullerfölddel adszorbeáltatjuk az oldatban maradt kobalamineket. Az adszorbenst ezután összesen 6 1. hígított alkoholos (0.1%-os) ciánnátriumoldattal pH 10.0-nél eluáljuk, majd az eluátumból-az alkoholt lepároljuk. Ilymódon 1560 ml. vizes oldatot nyerünk, amely összesen 20.8 mg cianokobalamint tartalmaz. Az így nyert oldatot 15 cm-es nuccsra rétegezett 125 g, egyenlő súlyú diatoma földdel kevert aktív szénre adszorbeáltatjuk lassú átszivatással, majd az adszorbeátumot lemossuk 2.5 1 1%-os forró szódaoldattal, utána pedig 2 1 5%-os fenololdattal, végül 3 1 desztillált vízzel. Mielőtt a desztillált víz az adszorbens tetejéről teljesen leszívódna, ráöntünk 5% széntetraklorid tartalmú 70 százalékos acetont, az oldószer hőmérséklete 30— 40°. Az oldószer áthatolását a nuccson az első élénkrózsaszínű csepp megjelenése jelzi. A Bla Vitamin leoldására kb. 3 1 eluens szükséges, melynek utolsó részletei már sárgás színűek. E részek csak kevés cianokobalamint tartalmaznak. Az élénkpiros színű részek szárazanyaga kb. 1% B12 vitamint tartalmaz, a felvitt kobalamin 85—95%ának megfelelő mennyiségben. 3. A 2. példában leírt módon másik 50 1 fermentléből derítőfölddel (szemibentonittal) koncentrátumot (800 ml.) készítettünk, melyet tömény nátronlúggal 9.5 pH-ra meglúgosítottunk, majd átráztuk a koncentrátum kobalamintartalmát részletekben összesen 200 ml benzilalkoholba. A benzilalkoholt ezután 200 ml éterrel elegyítettük és részletekben kiráztuk választótölcsérben, összesen 200 ml deszt. vízzel. A deszt. vizes oldat öszszesen 10.63 mg cianokobalamint tartalmazott. 60 cm átmérőjű nuccsra ezután 10 g aktív szén és 10 g kálciumkarbonát vizes szuszpenziójából adszorbensréteget készítettünk, amelyre ráadszorbeáltattuk a 200 g vizes oldat kobalamin ját. Az adszorbenst ezután leöblítettük 100 ml 9 pH-jú ammonias vízzel, majd desztillált vízzel és 7% benzol tartalmú 65%-os etanollal eluáltuk. (Az eluciót vákuum vagy túlnyomás segtíségével egyaránt könnyen elvégezhetjük.) A lecsepegő részleteket az első rózsaszínű csepp megjelenésével részletekben fogjuk fel. Az első részlet felfogása addig tart, míg az oldat sárgás színárnyalatú anyagokat kezdett tartalmazni. Ez a részlet összesen 8.28 mg B12 -vitamint tartalmazott, amely bepárlás után vizes alkoholból már kristályosodott. A többi részletek tartalmazzák a kobalamin hátralevő részét, melyekből a B12-vitamint megismételt adszorpció útján nyertük ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kobalamin tartalmú oldatok tisztítására azzal jellemezve, hogy a kobalamint magábanvéve ismert módon aktív szénre adszorbeáljuk, majd az adszorbeátumot olyan oldószerrel eluáljuk, amelynek, egyik komponense 1—3 szénatomú alkohol, vagy aceton, második komponense egy, a szénre könnyen adszorbeálódó szervés vegyület. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kivitelezése azzal jellemezve, hogy második komponensnek alacsony, 5-nél kisebb dielektromos állandóval bíró vegyületet alkalmazunk. 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kivitelezése, azzal jellemezve, hogy a leoldási 30°-nál magasabb hőmérsékleten végezzük.
