142642. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül hirdetésre
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.642. SZÁM 57. b. 1—11. OSZTÁLY — HA-492. ALAPSZÁM Eljárás kis szemcsenagyságú fényporok előállítására A magyar állam, mint a feltalálók: Hangos István, dr. Tóth Istvánné és dr. Gergely György budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1954. január 8. Oszcillográf, televíziós és egyéb célokra használatos katódsugár ernyő előállításánál lényeges, hogy az ernyők készítésénél felhasznált fénypor kellő finomságú, kis szemcsenagyságú (5—25 mikron) legyen, hogy az ernyő megfelelő felbontóképességét biztosítani lehessen. Ismeretes, hogy televíziós, hosszú utánvilágítású oszcillográf és egyéb katódsugárernyőknél a követelményeknek megfelelő, magas fényerejű, továbbá elegendő hosszú utánvilágítású fény por ok, így pl. cinkszulfid vagy cinkkadmiumszulfid fényporok előállításánál az izzítást magas hőmérsékleten kell elvégezni. Ismeretes, hogy a fényporok fenti tulajdonságai bizonyos hőmérsékleti határok között javulnak. Ismeretes továbbá, hogy a fényporokat, így pl. a cinkszulfid és cink-kadmiumszulfid fényporokat magas hőmérsékleten izzítva, az izzítási hőmérsékletet növelve, rohamosan növekszik a kristályszemcsék mérete. A magas fényerő, a jó utánvilágítás és a kis szemcsenagyság elérése tehát a fényporok előállításánál egymásnak ellentmondó követelményekkel lép fel. A fenti nehézségek megoldhatók a következő eljárással: Az előállítandó fényport, melyet először a szokásos módon aktiválunk és a megfelelő fluxussal ellátunk, bizonyos mennyiségben alkáli vagy földalkáli karbonátokkal keverjük össze. Az alkalmazott karbonát minősége és mennyisége függ attól, hogy az izzítást milyen hőmérsékleten kívánjuk elvégezni, függ továbbá az izzítás időtartamától. A karbonát mennyisége függ attól, hogy milyen módon, milyen fényport kívánunk előállítani és milyen méretű szemcséket akarunk készíteni. Példaképpen megemlítjük, hogy amennyiben 1100—1200°C között kívánunk izzítani, úgy például BaC03 -at használhatunk fluxus-anyagul. Ismeretes, hogy a fenti hőmérsékleten a BaC03 elbomlik és a fejlődő C02 meggátolja a kristályszemcsék összekristályosodását. Az izzítási idő függ a karbonát minőségétől és mennyiségétől. Alkáli- vagy földalkáli-karbonát alkalmazása azért is előnyös, mivel a katódsugárernyők secunderemissziós tulajdonságait javítja. Az alkáli- és földalkáli-karbonát fluxusok felhasználása a fényporok minőségét, fényerejét, utánvilágítását nem rontja. A fenti eljárás a szokásos ernyőkészítési eljárásokat nem zavarja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás katódsugár csövekben használatos kis szemcsenagyságú fényporok előállítására azzal jellemezve, hogy a szokásos módon aktivált és megfelelő fluxussal ellátott fénypor alapanyaghoz alkáli vagy földalkáli karbonádból álló adalékanyagot keverünk, a keveréket önmagában ismert módon kiizzítjuk, majd a kész fényporból az adalékanyagot eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szokásos módon aktivált és megfelelő fluxussal ellátott fényporalapanyagként szulfid és szelenid típusú cinkés karbintartalmú fényporokat használunk fel. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy cinkszulfid és cinkkadmiumszulfit típusú fénypor alapanyagból indulunk ki és adalékanyagul báriumkarbonátot használunk. A kiadásért felel: a Közgazdásági és Jogi Könyvkiadó igaz,<;aio. 1481. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László
