142631. lajstromszámú szabadalom • A földet megmunkáló rotor földmegmunkáló gépekhez
142.631 A kések a rotor egyik végétől a másikig egyenes vagy görbe vonal mentén lehetnek elrendezve vagy pedig csavarvonal alakúak is lehetnek. Abban az esetben, ha a kerület mentén elkülönített késsorozatokat használunk, a szomszédos sorozatban lévő kések az előző sorozathoz viszonyítva lépcsősen lehetnek elrendezve, úgyhogy azoknak az élei nem fekszenek folytonos vonal mentén a rotor egyik végétől a másikig. Abban az esetben, ha ilyen • lépcsősen elrendezett késsorozatokat alkalmazunk, a két szomszédos sorozat késeinek szomszédos végeit közös radiális hordozó rögzítheti. Ha tiszta földön dolgozunk, a rotort célszerűen ellentétes irányban hajtjuk azzal, melyet követne, ha gép előrehaladása folytán szabadon gördülne le. Ha azonban a föld akadályokat, például nagy köveket vagy gyökereket tartalmaz, célszerű, ha a rotort az előbb említettel ellenkező irányban hajtjuk. Mivel ugyanazt a rotort mind a két célra használhatjuk, célszerű, hogy ha azt úgy alakítjuk ki, hogy az a földmegmunkáló gépben mind a két értelemben foroghat és olyan eszközökkel látjuk el, például mind a két végén, mely a gépről a hajtást átveszi. A találmány példaképi kivitelét a rajz tünteti fel. Az 1. ábra a rotor egyik kivitelének nézete, részben metszve, melynél a késeket a jobb áttekinthetőség kedvéért elhagytuk. A 2. ábra az 1. ábrának a 2 nyíl felőli nézete, kisebb léptékben. A 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén vett metszete, szintén kisebb léptékben. A 4. ábra az 1. ábra 4—4 vonala mentén vett metszet nagyobb léptékben, mely a kések rögzítését tünteti fel. Az 5. ábra részlete nézete még nagyobb léptékben, a 2. ábrán látható 5 nyíl irányában és mely a tárcsa számára hornyot vágó szerszámot tünteti fel. A 6. és 7. ábrák az 1. és 2. ábrához hasonló nézetben módosított kivitelt tüntetnek fel, melynél a 6. ábra egy része a 7. ábra 6—6 vonala mentén van metszve. A 8., illetve 9. ábrák a kések hordozójának egy másik kivitelét oldal-, illetve hátsó nézetben mutatják. Hivatkozással az 1—5. ábrákra, a rotornak 11, 12 végső tárcsái vannak, melyek olyanok, mint amilyent a 2. ábra mutat, azonkívül oly közbenső 13, 14 tárcsái vannak, melyeket a 3. ábra tüntet fel. A 11 és 12 tárcsáknak a 16 központi nyílás körül a 17 üreges tengely szomszédságában központosító 15 vállrésze van és a 17 tengely a 11 és 12 tárcsákkal 18 helyeken össze van hegesztve. A 11 és 12 tárcsáknak hajtóeszközök rögzítésére körmentén elrendezett 19 és 20 furatai vannak. E hajtóeszközök nem képezik a találmány tárgyát és a rajzon nem tüntettük fel. A 13 és 14 tárcsáknak központi furatuk van, melyek a 17 tengelyt szorosan körülveszik és mellyel 21 helyeken össze vannak hegesztve. A rotor két végén elrendezett 11 és 12 tárcsáknak számos bemetszésük van (a példakénti kivitelnél három ilyen bemetszés van feltüntetve), melyek a tárcsa kerülete mentén egyenlő távolságban vannak kialakítva és lényegileg egyenlőtlen szárú „V" alakúak. A közbenső 13 és 14 tárcsáknak hasonló bemetszéssorozatuk van, melyek a szomszédos szélső tárcsákon lévő bemetszésekhez viszonyítva ugyanolyan ciklikus értelemben szögben el vannak tolva. A 13 és 14 tárcsák az előbb említett bemetszés-sorozat között további hasonló bemetszéssel vannak kialakítva. A következő tárcsákon a megfelelő bemetszések sorozatai képzelt csavarvonal mentén fekszenek és megfelelő 22 alátétlemezek sorozatával vannak ellátva, mely lemezek a V-alakú bemetszés rövidebb szárához vannak hegesztve és mindegyik alátétlemez két szomszédos tárcsa közötti teret áthidalja. A tárcsáknak továbbá 23 merevítő lemezeik vannak, melyek a tárcsák kerületére vannak hegesztve. E merevítő lemezek az alátétlemezekkel is össze lehetnek hegesztve akként, hogy a rögzítő lemezeknek az alátétlemezekkel szomszédos élei egy síkban fekszenek az alátétlemezekkel. A 24 kések (lásd 4. ábrát) az alátétlemezekre fekszenek fel és azokhoz a 25 fejes csavarok révén vannak rögzítve, melyek a kések furatain, továbbá az alátétlemezek 26 nyílásain áthaladnak és melyeket — miként látható — csavaranya rögzít. A nyílások lehetővé teszik, hogy ha a kopás folytán szükséges, a késeket utánaállítsuk. Avégett, hogy a kések beállíthatóságát növeljük, azokon további 27 furatokat alkalmazhatunk, melyen át a fejes csavarokat és a csavaranyát összeköthetjük, ha a külső furatok nyújtotta utánállítási lehetőséget már kihasználtuk. Az 1. ábrából látható, hogy a 11 és 13 tárcsák között három kés (az egyik részben el van fedve) van elrendezve; a 13 és 14 tárcsák között további három kés van az előbb említettekhez viszonyítva lépcsősen eltoltan elrendezve és ugyancsak három kés van az utóbb említettekhez viszonyítva lépcsősen elrendezve a 14 és 12 tárcsák között. Avégett, hogy a 11 és 12 tárcsák talaj menti kerülete részére a talajban hornyot létesítünk és, hogy a kések ezzel szomszédos végeit és sarkait a kopással szemben védjük, három 28—28 tokot alkalmaztunk, melyek a 29 jelzések mellett a már említett közbenső helyeken a tárcsa derékszögű kimetszéseiben vannak hegesztve. E tokokon át szög alatt hajló furatok haladnak, melyek derékszögű keresztmetszetűek és melynek mindegyike horony vágására alkalmas 30 szerszámot hordoz. A szerszámok, melyek megfelelő derékszögalakú keresztmetszetűek, gyorsesztergaacélból készülhetnek. Ezek mindegyikét beállított helyzetében 31 csavarpár rögzíti, melyek oldása után a szerszámokat a kopás kiegyenlítésére utánaállíthatjuk. A feltüntetett kiviteli példánál nem szükséges, hogy a 13 és 14 tárcsákon is alkalmazzuk ezeket a 30 szerszámokat, mert ezek a tárcsák a végső tárcsákon elrendezett késekhez viszonyítva kétszerannyi kést hordoznak és ezek a kések a tárcsák kerülete mentén a hézagokat kimetszik. Működés közben a rotort akként hajtjuk, hogy a kések a 22 alátétlemezek mellső felére fekszenek fel és ezekr valamint az esetleg alkalmazott 23 merevítő lemezek a késeket merevítik és a „V"-alakú bemetszések szembenfekvő 32 oldalai oly szög alatt fekszenek, hogy a tárcsák kerületi részei és a megmunkálandó föld között a kések előrehaladása közben hézag keletkezik.