142629. lajstromszámú szabadalom • Optikai kettős törés vizsgálatára alkalmas kompenzátor
'2 142.629 Co = fajlagos kettőstörési tényező do = vastagság Po = feszültség, baloldalon pedig a vizsgálandó üveg ugyanezen tényezői vannak. Mivel ezek közül egyedül a P értéke ismeretlen, ez a fenti összefüggésből kiszámítható. A kompenzátor részletes leírása a következő. A rajzmelléklet 1. ábráján (1) a készülék teste, amelynek (2) és (3) hengeralakú üregében (4), illetve (5) dugattyúk szolgálnak a hidraulikus nyomás kifejtésére. A két henger (6) nyíláson át egymással, (7) furaton át pedig a (8) manométerrel közlekedik, amelyen a folyadéknyomás, illetőleg a mérőüveghasábra gyakorolt nyomóerő leolvasható. Az erő kifejtése a (9) csavarral történik. A mérőüveg-hasáb befoglalásánál tekintettel, kell lenni arra, hogy az a műszer összeépítésekor könnyen kezelhető legyen és rajta a nyomódugatytyúról átvitt nyomóerő egyenletesen oszoljék el. Evégből a 3., 4. és 5. ábra szerint a (11) mérőüveg-hasáb a nyomást egyenletesen elosztó (15) gumipárnák útján a (12) és (1 13) fejrészek köré van befoglalva; a fejrészek furataiban (14) rudacskák fekszenek olyan súrlódással, amely a fejrészek összetartására elegendő, de nyomás átvitelére nem alkalmas és így a mérőüveg-hasábra adott erőt nem csökkenti. A találmány szerinti kompenzátor használati módját a 6. ábra tünteti fel. A (16) lámpa fénye a (17) polarizátoron, (20) analizátoron és> a vizsgálandó (19) üvegdarabon át jut a megfigyelő szemébe. Feszültséges üvegtárgy nélkül, mivel a polarizátor polározási síkjai egymásra merőlegesen állanak, a készüléken fény nem hatol át. Üvegtárgy odahelyezésekor a kettőstörés folytán, ismert okokból a látótér a feszültséges helyeknél megvilágosodik. Adott feszültségű és vastagságú üvegdarab esetén az átmenő fény akkor a legerősebb, ha a feszültség iránya az említett polarizációs síkok szögfelezőjébe esik. A bevezetésben foglaltak szerint e feszültségnek az optikai képre kifejtett hatása a (18) helyre tett kompenzátorral megszüntethető és a keresett feszültség a kompenzáláshoz szükséges nyomóerőből kiszámítható. Ha a feszültség húzófeszültség, a kompenzátort úgy kell elhelyezni, hogy a mérőüveg-hasáb A—A tengelye és a húzófeszültség iránya egymással párhuzamos legyen és mindkettő: a készülék polározási síkjainak szögfelezőjébe essék; nyomófeszültséget pedig a kompenzátornak az előbbihez képest a fénysugár körül 90°-kal elforgatott helyzetében lehet kompenzálni. Szabadalmi igénypontok. 1. Optikai kettőstörés vizsgálatára alkalmas kompenzátor, amelyet a mérőhasábra nyomóerőt kifejtő hidraulikus erőátviteli szervek és a folyadék nyomását mutajő manometer jellemeznek. 2. Az 1. igény porit szerinti kompenzátor kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kompenzátor testében két hengertér van képezve, amelyek egyikében a mérőhasábot terhelő munkadugatytyú, másikában pedig csavarorsóval eltolható nyomó dugattyú van. 3. Az 1. ill. 2. igénypont szerinti kompenzátor kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a mérőhasábra — előnyösen a nyomást egyenletesen elosztó, plasztikus anyagból való lemez közbevételével — olyan nyomólapok támaszkodnak, amelyeken az ellenőrző test szimmetria síkjában fekvő egy-egy él van kiképezve. 1 r«jz A kiadásért felei a' Nyomtatványellátó Váll. igazgátója. 526. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
