142625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénnek a hydrálására gőzben, vagy vízben

Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.625. SZÁM 10. b. OSZTÁLY — MO-127. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szenek ahydrálására gőzben vagy Tízben A Magyar Állam, mint a feltaláló, dr. Móry Béla vegyészmérnök, budapesti lakos jogutóda. Bejelentés napja: 1950. november 27. Ismeretes, hogy nagy nedvesség tartalmú szene­ket, vagy ligniteket a darabnagyság megóvása mellett a legelőnyösebben Fleissner, vagy György eljárása szerint kis hőszükséglettél száríthatunk. Az eljárások kivitelére kb. 10:—20 tonna szenet befogadó aütoklávok szolgálnak, melyek fölött legalább egyszeres, de inkább többszörös szénada­got befogadó széntárolók vannak elhelyezve, me­lyekből töltik az autoklávokat. Minden autokláv alatt, a szárított szén befogadására szolgáló tartály van és ezekben történik a szénnek légárammal való lehűtése. E tartályok továbbá arra is szolgál­nak, hogy a szenet részben folyamatosan valami­lyen szállítóberendezésre (szállítószalag, conveyor, stb.) rá lehessen adagolni. Rendszerint legalább 2 db, de akár 12 db autokláv is egy egységbe van foglalva és ezáltal a szárítás műveletét részben folyamatossá lehet tenni. Fleissner eljárása szerint a frissen töltött auto­klávot lezárva, egy, a körfolyamatban lévő és gőz­zel felfűtött autoklávval kötik össze. A forró auto­kláv melegtartalmának egy része gőz alakban át­vándorol a hideg autoklávba. A szén kb. 100°-ig melegszik fel, a csapadékvizet az autoklávból el­folyatják. Ezután az autoklávot 10—20 att nyo­mású gőzzel, — a szén minősége és' a szárítás meg­kívánt mértéke szerint 180—210°-ra — felhevítik és kb. két óra hosszant ezen a hőmérsékleten tart­ják. A gőzölés ideje alatt a szénből a szárítási fo­lyamat alatt összesen eltávolítandó víznek mintegy a fele folyadék alakban távozik. A gőzölés befejez­tével, a már előbb leirt módon, az autokláv gőz­terét a frisstöltetű autoklávval kötik össze. A forró autoklávban a nyomás leesik atmoszferikus nyo­másra és a szén közel 100°-ig hűl le. A szén to­vábbi lehűtése érdekében az autoklávban váku­umot állítanak elő, amikor az elpárolgó víz a sze­net lehűti. A vákuumozás kb. félórát vesz igénybe. Ennek megtörténte után az autoklávot kiürítik egy, az autokláv alatt helyet foglaló tartályba, melyben a szenet légárammal, kb. két órán át szellőztetik a szén további lehűtése és a szén pórusainak leve­gővel való telítése céljából. A szénből eltávolított víznek 25—30%-a a fesztelenítés, 20—26%-a a vákuumozás és szellőztetés műveletére esik. A gő­zölés ideje alatt a szénből csekély mennyiségű gáz is keletkezik, amely az autoklávban uralkodó össz­nyomást növeli, helyesebben a gőz résznyomását csökkenti és evvel egyértelműen az autoklávban uralkodó gőzhőmérsékletet is. (Ez a hőmérséklet­esés pl. a várpalotai ahydráló üzemben 8—10°-ot tesz ki.) A hőmérséklet növelésének érdekében az autoklávban összegyülemlett vízzel együtt gőzt és gázt egymással elegyedve engednek ki a gőzölés ideje alatt. A szenek szárítását György eljárása szerint is végezhetjük, amikor a Szén felhevítését' nem köz­vetlen gőzzel, hanem 180—210 C°-os vízzel esz­közöljük. A víz melegítése gőzzel történik. A kör­folyamatban a felfűtött autoklávból a víz egy ré­szét a hideg, frisstöltetű autoklávba vezetik és ev­vel azt előmelegítik, a lehűlt vizet eltávolítják. A forró autoklávot újra a hideg autoklávval össze­kötve, a maradék forróvíz és gőz átvándorol és a szén 100 C°-ot meghaladó hőmérsékletre előmeleg­szik. A forró autoklávban 1—2 att gőznyomás ma­rad vissza, amelynek melegét már kihasználni nem lehet és azt a szabadba kell expandáltatni. A fel­fűtés alatt álló autoklávban lévő szenet és vizet ezután gőzzel felhevítik, aminek következtében az 80—90%-ig vízzel megtelik. A gőzzel való felfűtés csak akkor sikeres, ha az autokláv tetejéről némi gőzt engedünk ki a keletkezett gázok eltávolítása érdekében és ezáltal biztosítjuk a friss gőznek a vízbe való bevezetését. A főzési periódus után az előbb már vázolt műveletek következnek, majd a továbbiakban, ami a vákuumozást és a szellőzte­tést illeti, a Fleissner-féle eljárás során ismertetett módon járnak el. A György-féle eljárás alkalmával a forró víz több hamúalkatrészt mos le és old ki a szénből, mint a Fleissner-féle eljárásnál a gőz és a csapa­dékvíz. A két eljárás a vázolt kivitelben hozzá­vetőleg azonos hőszükséglettel jár. A Fleissner-féle eljárásnál a csapadékvizeket a gőzölés periódusa alatt az autoklávból eltávolítják és ennek elősegítésére, valamint a gáz partialis nyomásának csökkentésére gőzt is távolítanak el az autoklávból. A hazai ahydrálóműben ezeknek a csapadékvizeknek önmelegét nem használják ki, Köflachban (Ausztria) külön tartályban gyűjtik össze és ezek melegét a szén előmelegítésénél ér­tékesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom