142625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénnek a hydrálására gőzben, vagy vízben

Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.625. SZÁM 10. b. OSZTÁLY — MO-127. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szenek ahydrálására gőzben vagy Tízben A Magyar Állam, mint a feltaláló, dr. Móry Béla vegyészmérnök, budapesti lakos jogutóda. Bejelentés napja: 1950. november 27. Ismeretes, hogy nagy nedvesség tartalmú szeneket, vagy ligniteket a darabnagyság megóvása mellett a legelőnyösebben Fleissner, vagy György eljárása szerint kis hőszükséglettél száríthatunk. Az eljárások kivitelére kb. 10:—20 tonna szenet befogadó aütoklávok szolgálnak, melyek fölött legalább egyszeres, de inkább többszörös szénadagot befogadó széntárolók vannak elhelyezve, melyekből töltik az autoklávokat. Minden autokláv alatt, a szárított szén befogadására szolgáló tartály van és ezekben történik a szénnek légárammal való lehűtése. E tartályok továbbá arra is szolgálnak, hogy a szenet részben folyamatosan valamilyen szállítóberendezésre (szállítószalag, conveyor, stb.) rá lehessen adagolni. Rendszerint legalább 2 db, de akár 12 db autokláv is egy egységbe van foglalva és ezáltal a szárítás műveletét részben folyamatossá lehet tenni. Fleissner eljárása szerint a frissen töltött autoklávot lezárva, egy, a körfolyamatban lévő és gőzzel felfűtött autoklávval kötik össze. A forró autokláv melegtartalmának egy része gőz alakban átvándorol a hideg autoklávba. A szén kb. 100°-ig melegszik fel, a csapadékvizet az autoklávból elfolyatják. Ezután az autoklávot 10—20 att nyomású gőzzel, — a szén minősége és' a szárítás megkívánt mértéke szerint 180—210°-ra — felhevítik és kb. két óra hosszant ezen a hőmérsékleten tartják. A gőzölés ideje alatt a szénből a szárítási folyamat alatt összesen eltávolítandó víznek mintegy a fele folyadék alakban távozik. A gőzölés befejeztével, a már előbb leirt módon, az autokláv gőzterét a frisstöltetű autoklávval kötik össze. A forró autoklávban a nyomás leesik atmoszferikus nyomásra és a szén közel 100°-ig hűl le. A szén további lehűtése érdekében az autoklávban vákuumot állítanak elő, amikor az elpárolgó víz a szenet lehűti. A vákuumozás kb. félórát vesz igénybe. Ennek megtörténte után az autoklávot kiürítik egy, az autokláv alatt helyet foglaló tartályba, melyben a szenet légárammal, kb. két órán át szellőztetik a szén további lehűtése és a szén pórusainak levegővel való telítése céljából. A szénből eltávolított víznek 25—30%-a a fesztelenítés, 20—26%-a a vákuumozás és szellőztetés műveletére esik. A gőzölés ideje alatt a szénből csekély mennyiségű gáz is keletkezik, amely az autoklávban uralkodó össznyomást növeli, helyesebben a gőz résznyomását csökkenti és evvel egyértelműen az autoklávban uralkodó gőzhőmérsékletet is. (Ez a hőmérsékletesés pl. a várpalotai ahydráló üzemben 8—10°-ot tesz ki.) A hőmérséklet növelésének érdekében az autoklávban összegyülemlett vízzel együtt gőzt és gázt egymással elegyedve engednek ki a gőzölés ideje alatt. A szenek szárítását György eljárása szerint is végezhetjük, amikor a Szén felhevítését' nem közvetlen gőzzel, hanem 180—210 C°-os vízzel eszközöljük. A víz melegítése gőzzel történik. A körfolyamatban a felfűtött autoklávból a víz egy részét a hideg, frisstöltetű autoklávba vezetik és evvel azt előmelegítik, a lehűlt vizet eltávolítják. A forró autoklávot újra a hideg autoklávval összekötve, a maradék forróvíz és gőz átvándorol és a szén 100 C°-ot meghaladó hőmérsékletre előmelegszik. A forró autoklávban 1—2 att gőznyomás marad vissza, amelynek melegét már kihasználni nem lehet és azt a szabadba kell expandáltatni. A felfűtés alatt álló autoklávban lévő szenet és vizet ezután gőzzel felhevítik, aminek következtében az 80—90%-ig vízzel megtelik. A gőzzel való felfűtés csak akkor sikeres, ha az autokláv tetejéről némi gőzt engedünk ki a keletkezett gázok eltávolítása érdekében és ezáltal biztosítjuk a friss gőznek a vízbe való bevezetését. A főzési periódus után az előbb már vázolt műveletek következnek, majd a továbbiakban, ami a vákuumozást és a szellőztetést illeti, a Fleissner-féle eljárás során ismertetett módon járnak el. A György-féle eljárás alkalmával a forró víz több hamúalkatrészt mos le és old ki a szénből, mint a Fleissner-féle eljárásnál a gőz és a csapadékvíz. A két eljárás a vázolt kivitelben hozzávetőleg azonos hőszükséglettel jár. A Fleissner-féle eljárásnál a csapadékvizeket a gőzölés periódusa alatt az autoklávból eltávolítják és ennek elősegítésére, valamint a gáz partialis nyomásának csökkentésére gőzt is távolítanak el az autoklávból. A hazai ahydrálóműben ezeknek a csapadékvizeknek önmelegét nem használják ki, Köflachban (Ausztria) külön tartályban gyűjtik össze és ezek melegét a szén előmelegítésénél értékesítik.