142615. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás kondenzációs gőzerőgépekhez és hozzávaló berendezés

2 142.615 mely azonban a hiba helyének igen könnyen megállapítható volta folytán üzem közben is gyorsan megszüntethető. A fenti eljárásnál a találmány szerint számottevő energiamegtakarítást érhetünk el, ha az atmoszférikusnál nagyobb víznyomást a kondenzátorban uralkodó nyomásra fojtás helyett a víznek célszerűen közvetlenül a keverőkondenzátorba való beáramlási helye előtt a vezetékbe beépített vízturbinán való átáramoltatásával csökkentjük. Fentiekből következik, hogy a keringtetőszivattyú hajtásához szükséges energia a veszteségek (szivatytyú- és turbinahatásfok, csővezetékek és hűtő átáramlási ellenállása) levonásával visszanyerhető. Üzembiztonsági szempontból továbbá igen előnyös, ha a kondenzátorba befecskendező vizet hűtése céljából egymással párhuzamosan kapcsolt több léghűtőegységen áramoltatjuk át. Ebben az esetben ugyanis esetleges hiba üzem közben is, minden üzemzavar vagy teljesítménycsökkenés nélkül kijavítható. A meghibásodott egység e célból történő lezárása esetén ugyanis az itt kieső hűtőteljesítményt tartalékegységek bekapcsolásával, vagy esetleg a légsebességnek a többi egységen való átmeneti növelésével, könnyen megkaphatjuk, minthogy a hűtőegységeket amúgy is a ritkán jelentkező maximális léghőmérsékletre kell méretezni. Fontos üzemi előny az is, hogy a zárt körfolyamban (csővezetékekben, hűtőkben és kondenzátorban) csak kazántápvíz minőségű víz kering és így ezek a szervek belső tisztítására, illetve kazánkőeltávolításra nem szorulnak. Mindezekből látható, hogy a találmány szerinti üzemeljárással léghűtéses kondenzáció esetén is igen nagy üzembiztonságot, mérsékelt befektetési költséget, csekély üzemköltséget és jó gőzturbinahatásfokot érhetünk el, melyek egyidejű biztosi-, tása az eddigi léghűtéses kondenzátorokkal nem volt lehetséges. A találmány szerinti berendezés fentiek szerint lényegileg gőzturbinához kapcsolt keverőkondeníátorból és ennek befecskendezővízkeringésébe kapcsolt ívegőhűtőből áll, mimellett a hűtőkből kiáramló vízvezetékbe célszerűen vízturbina van beiktatva és a levegőhűtőt előnyösen több, egymással párhuzamosan kapcsolt egység alkotja. Az ilyen berendezés lényeges előnye a kis helyszükségletű és olcsó fáradtgőzvezeték és az aránylag kisméretű kondenzátor, amihez még a fentemlített üzemi előnyök is járulnak. A találmányt alantiakban részletesebben a csatolt vázlatos rajzzal kapcsolatban ismertetjük. E rajzon látható, hogy a fáradt gőz az —1— gőzturbinából rövid és tág —2— vezetéken át áramlik a —13— keverőkondenzátorba, melybe a kondenzálására való hideg vizet a —3— vezetéken át vezetjük be. A lecsapódott kondenzátum és befecskendezett víz —4— keverékének egy részét az —5— szivattyú a kazánba, illetve kazántáplálószivattyúhoz szállítja, másik részét pedig a kondenzátorhoz lehetőleg közel elhelyezett —6— szivattyú a —7— hűtővízvezetékbe atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt nyomja. E vezetékből az egymással párhuzamosan kapcsolt nagyfelületű -^-8 és 9— levegőhűtőkön keresztül az itt lehűlt víz a —10— gyűjtővezetékbe és ebből a —11— vízturbinán át újra a —13— kondenzátorba kerül, melyből a levegőt a hozzákapcsolt —12— légszivattyú távolítja el. A gyakorlatban természetesen a rajzon látható két —8 és 9— hűtőegység helyett célszerűen több, egymással parallelkapcsolt és esetleg egymástól különböző hűtőteljesítményű hűtőegységet is alkalmazhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Üzemeljárás kondenzációs gőzerőgépek, főleg gőzturbinák fáradt gőzének kondenzálására, azzal jellemezve, hogy a gőzt kondenzáló keverőkondenzátorba befecskendezett víz melegét a víznek levegővel hűtött felületi hűtőben való keringtetése útján levegőhűtéssel vonjuk el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a keverőkondenzátorba az abban lecsapódó kondenzátum és befecskendővíz keverékéből vett, célszerűen a kazántápvíz összetételével azonos vagy gyakorlatilag azonos összetételű vizet fecskendezünk be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a keverőkondenzátorba fecskendezett vizet zárt körfolyamban keringtetjük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a keverőkondenzátorba befecskendező vizet a léghűtéses hűtőszerkezeten atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt áramoltatjuk át. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a hűtőszerkezetből jövő vizet a kondenzátorba való befecskendezése előtt vízturbinán áramoltatjuk át. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a befecskendező vizet egymással párhuzamosan kapcsolt több hűtőszerkezeten áramoltatjuk át. 7. Berendezés az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, melyet gőzturbina kiömlővezetékéhez kapcsolt keverőkondenzátor, ennek kiömlővezetékéhez kapcsolt léghűtéses hűtőszerkezet és az ebből kiáramló hűtött víznek a keverőkondenzátorba történő befecskendezésére való szervek jellemeznek. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés foganatosítási alakja, melyet a kondenzátorból jövő vizet a hűtőszerkezetbe atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt tápláló szivattyú és a hűtőszerkezetből kiáramló vízzel táplált vízturbina jellemez. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy léghűtéses hűtőszerkezetét egymással párhuzamosan kapcsolt több hűtőegység alkotja. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Váll. Igazgatója. 523. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre. \