142608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly keményfémötvözetek előállítására, melyeknél a keménységet a wolframkarbid és egyéb fémkarbidok okozzák

Megjelent: 1955. évi június hó 30-án, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.608. SZÁM. 40 b. 4-21.. OSZTÁLY. — WE-81. ALAPSZÁM. Eljárás oly keményfémötvözetek előállítására, melyeknél a keménységet a wolframkarbid és egyéb fémkarbidok okozzák Wehner Róbert, Bad-Sqlzungen (Kelet-Németország és Kohlermann Rudolf, Immelborn (Kelet-Németország). A bejelentés napja: 1953. október 1. Ismeretesek oly keményfémötvözetek, ame­lyek egy vagy több keményfémkarbid és a vas­csoporthoz tartozó kötőfémek alapján vannak felépítve. Mint a keménységet fokozó anyagok gyakorlatilag elősorban a wolframkarbid és kö­tőfémként a kobalt vált be. Emellett alkalmaz­tak olyan fémeket is, amelyek kötőfómként nik­kelt tartalmaznak és amelyekben wolframkarbid helyett tantálkarbid és titánkarbid vannak je­len. Az olcsó vasnak kötőfémként való alkalma­zása nem vált be, • mert a vas az eddig szokásos zsugorítási feltételek mellett nem marad meg mint szabad fém az ötvözetben, hanem a fém­karbidokkal kevertfázisokat alkot, minek követ­keztében a keletkezett keményfém túlságosan rideg és így technikai célokra nem alkalmas. Hasonló módon kötőfémként nikkel wolfram­karbidot tartalmazó ötvözeteknél eddig nem volt alkalmazható. Takeda volt az, aki a kötő­fémből és wolframkarbidból álló rendszereket gondosan vizsgálta és megállapította, hogy wolframkarbid jelenlétében a vas és a nikkel nem maradnak jelen, mint szabad fémek, ha­nem a fent említett zavaró kevertfázisok létre­jöttére adnak alkalmat. Evégből vasnak és nik­kelnek a kereskedelmileg szokásos keményfém­ötvözetekben való alkalmazásától mindig elte­kintettek. Beható vizsgálatokból kitűnt, hogy a Takeda által tett megállapítások csak bizonyos, a gya­korlatban rendszerint megvalósuló fizikai és kémiai feltételek esetén helytállóak. Egyéb, ál­talunk behatóan tanulmányozott feltételek mel­lett más egyensúlyi állapotok valósíthatók meg és vas- és nikkel, mint kötőfémek, wolframkar­bid jelenlétében szabad fémes állapotban tart­hatók. Kísérleteinkből kitűnően ezek a behatá­tok akkor lépnek fel, ha 1. az alkalmazott fémkar bid szénnel teljesert telítve van és ezenkívül még szabad szén is van jelen és ha 2. a zsugorítást csökkentett nyomás, előnyösen 1 Torr-nál kisebb gáznyomás mellett foganato­sítjuk. Ha kemény fémeket ilyen alapon állítunk elő, akkor a ritka kobalt helyett a lényegesen ol­csóbb vas és nikkel is alkalmazhatók mint kötő­fémek, anélkül, hogy a keményfém műszaki tu­lajdonságai észrevehetően megváltoznának. Kísérleteinkből kitűnt, hogy célszerű, ha kötő-, fémként vasat és nikkelt egyidejűleg alkalma­zunk. Szabadalmi igénypontok. 1. Keményfémötvözet, amely a keménységet fokozó anyagként wolframkarbidot és esetleg egyéb fémkarbidokat is tartalmaz, melyre jel­lemző, hogy a kötőfém vas és/vagy nikkel és a kötőfém egészében vagy részben mint szabad fém van jelen a kész ötvözetben. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti ötvözet elő­állítására, melyre jellemző, hogy oly karbidokat alkalmazunk, amelyek szénnel telítettek és ezenkívül még szabad szenet is tartalmaznak és hogy a zsugorítást csökkentett nyomás1 mellett foganatosítjuk. 3. A 2. igénypont szerint eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy az alkalma­zott gáznyomás kisebb, mint 1 Torr. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Váll. igazgatója. 521. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom