142608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly keményfémötvözetek előállítására, melyeknél a keménységet a wolframkarbid és egyéb fémkarbidok okozzák
Megjelent: 1955. évi június hó 30-án, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.608. SZÁM. 40 b. 4-21.. OSZTÁLY. — WE-81. ALAPSZÁM. Eljárás oly keményfémötvözetek előállítására, melyeknél a keménységet a wolframkarbid és egyéb fémkarbidok okozzák Wehner Róbert, Bad-Sqlzungen (Kelet-Németország és Kohlermann Rudolf, Immelborn (Kelet-Németország). A bejelentés napja: 1953. október 1. Ismeretesek oly keményfémötvözetek, amelyek egy vagy több keményfémkarbid és a vascsoporthoz tartozó kötőfémek alapján vannak felépítve. Mint a keménységet fokozó anyagok gyakorlatilag elősorban a wolframkarbid és kötőfémként a kobalt vált be. Emellett alkalmaztak olyan fémeket is, amelyek kötőfómként nikkelt tartalmaznak és amelyekben wolframkarbid helyett tantálkarbid és titánkarbid vannak jelen. Az olcsó vasnak kötőfémként való alkalmazása nem vált be, • mert a vas az eddig szokásos zsugorítási feltételek mellett nem marad meg mint szabad fém az ötvözetben, hanem a fémkarbidokkal kevertfázisokat alkot, minek következtében a keletkezett keményfém túlságosan rideg és így technikai célokra nem alkalmas. Hasonló módon kötőfémként nikkel wolframkarbidot tartalmazó ötvözeteknél eddig nem volt alkalmazható. Takeda volt az, aki a kötőfémből és wolframkarbidból álló rendszereket gondosan vizsgálta és megállapította, hogy wolframkarbid jelenlétében a vas és a nikkel nem maradnak jelen, mint szabad fémek, hanem a fent említett zavaró kevertfázisok létrejöttére adnak alkalmat. Evégből vasnak és nikkelnek a kereskedelmileg szokásos keményfémötvözetekben való alkalmazásától mindig eltekintettek. Beható vizsgálatokból kitűnt, hogy a Takeda által tett megállapítások csak bizonyos, a gyakorlatban rendszerint megvalósuló fizikai és kémiai feltételek esetén helytállóak. Egyéb, általunk behatóan tanulmányozott feltételek mellett más egyensúlyi állapotok valósíthatók meg és vas- és nikkel, mint kötőfémek, wolframkarbid jelenlétében szabad fémes állapotban tarthatók. Kísérleteinkből kitűnően ezek a behatátok akkor lépnek fel, ha 1. az alkalmazott fémkar bid szénnel teljesert telítve van és ezenkívül még szabad szén is van jelen és ha 2. a zsugorítást csökkentett nyomás, előnyösen 1 Torr-nál kisebb gáznyomás mellett foganatosítjuk. Ha kemény fémeket ilyen alapon állítunk elő, akkor a ritka kobalt helyett a lényegesen olcsóbb vas és nikkel is alkalmazhatók mint kötőfémek, anélkül, hogy a keményfém műszaki tulajdonságai észrevehetően megváltoznának. Kísérleteinkből kitűnt, hogy célszerű, ha kötő-, fémként vasat és nikkelt egyidejűleg alkalmazunk. Szabadalmi igénypontok. 1. Keményfémötvözet, amely a keménységet fokozó anyagként wolframkarbidot és esetleg egyéb fémkarbidokat is tartalmaz, melyre jellemző, hogy a kötőfém vas és/vagy nikkel és a kötőfém egészében vagy részben mint szabad fém van jelen a kész ötvözetben. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti ötvözet előállítására, melyre jellemző, hogy oly karbidokat alkalmazunk, amelyek szénnel telítettek és ezenkívül még szabad szenet is tartalmaznak és hogy a zsugorítást csökkentett nyomás1 mellett foganatosítjuk. 3. A 2. igénypont szerint eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az alkalmazott gáznyomás kisebb, mint 1 Torr. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Váll. igazgatója. 521. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre.