142605. lajstromszámú szabadalom • Öntecskinyomó készülék
Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.605. SZÁM 31. e. 26—33. OSZTÁLY. - WA-31. ALAPSZÁM. Ontecskinyomó készülék A magyar állam, mint a feltalálók, Vattmann Emil és Bán István budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1952. július 26. A Martin-, valamint a Thomas és Bessemer acélüzemek régi problémája az öntőformákba — ú. n. kokillákba — beszorult öntecsek kinyomása. A kokillák belső felülete gyengén kúpos és az öntecsek lehűléskor összehúzódnak, s így általában az öntecsek — szabály szerint — maguktól kiesnek, vagyis ha a kokillákat daruval felemeljük, az öntecsek lent maradnak. Ez azonban csak akkor áll fenn, ha a kokillák belső felülete kifogástalanul sima és elegendő időt hagyunk az öntecsek lehűlésére. Az acélüzemek mái fokozott termelése mellett azonban ezen feltételeket sok esetben nem lehet kielégíteni. Az öntecsek kellő lehűlését nem tudják megvárni, mert a helyre már szükség van a következő csapolás leöntésére. A kokillák gyakori kicserélése és pótlása pedig nagy költséggel jár, s ezért igyekeznek azokat a lehetőség határáig kihasználni; gyakran öntenek tehát olyan kokillákba is, melyeknek belső felületei már nem elég símák. Fentiek alapján érthető, hogy az öntecsek jelentős része a kokillákba beszorul és azokat külön művelettel kell kinyomni. A szükséges kinyomó erő a felület minőségétől, valamint annak nagyságától — vagyis az öntecs súlyától — is függ és sok esetben a 150—180 tonnát is eléri. A kokillákba beszorult öntecsek kivételére általában a következő módszerek használatosak: 1. A kokillát a beszorult önteccsel együtt darura akasztják és nagy sebességgel valami aka7 dályhoz, rendszerint betontömbhöz vagy más kokillákhoz hozzáütik. Előfordul, hogy ezt a műveletet négy-ötször is meg kell ismételni, amíg az öntecs kiszabadul. Ez a legprimitívebb eljá-. rás, aránylag hosszadalmas és fő hátránya, hogy sokszor maga a kokilla is megreped és használhatatlanná válik. Egyébként ez a módszer a darura nézve sem előnyös, mert az rendszerint nincs ilyen oldalirányú igénybevételekre méretezve. 2. Daruhorogra akasztható készüléket használnak, mely kétkarú emelők segítségével működik úgy, hogy a kokilla és az öntecs együttes súlya a karok arányában sokszorozva szolgáltatja a kinyomóerőt. Ezen módszer előnye a készülék alacsony előállítási költsége és könnyű kezelhetősége. Azonban az alkalmazott áttételezés kb. hatszorosánál nagyobb nem lehet, mért már ilyen áttételezésnél is a karok aránylag hoszszúak és a készülék terjedelmes volta miatt nehezen használható. Ezen áttételezésnél pedig a kinyomóerő aránylag csekély és legtöbb esetben nem elégséges az öntecs kinyomására. 3. Helyhez kötött mechanikus vagy hydraulikus kinyomóprést használnak. Ennél azonban minden kokillát a préshez kell szállítani, ami ezen módszert hosszadalmassá és rugalmatlanná teszi. További hátránya, hogy a berendezés meglehetősen költséges. 4. „Stripper" darut alkalmaznak. Ez különleges, erre a célra szerkesztett daru, mely egyben kinyomóprés is. A felsoroltak közül kétségkívül ez a legjobb megoldás, de legköltségesebb is és az acélművek nagyrésze ilyen daruval nem rendelkezik: Jelen szabadalom tárgyát képező találmány egy viszonylag olcsó és egyszerű, daruhorogra akasztható készülék, mely bármely szokásos kivitelű darut „stripper" daruvá változtat, -— anélkül, hogy működéséhez a darun kívül más erőforrást venne igénybe. A készülék működési elve hasonló a fenti 2. pont alatt említett szerkezetéhez, de kétkarú emelők helyett hydraulikus áttételezéssel. Ezáltal az áttételezés mértéke nincs korlátozva és 20-szoros vagy még nagyobb áttétel is könnyen kivitelezhető anélkül, hogy a szerkezet terjedelmessé válnék. A csatolt rajz a találmány tárgyát képező szerkezetet hosszmetszetben, valamint oldal és felülnézetben ábrázolja. — Megjegyezzük, hogy a rajzban ábrázolt kivitel csupán példaképpeni; számos egyéb megoldás esik az igénypontok védelmi körébe. A készülék két hydraulikus hengerből "áll. Mint a rajzból látható, a (2)-vel jelölt kisebb keresztmetszetű hengerben levő (6) dugattyú rúdja felül ki van vezetve és az (1) kengyellel van ellátva. Ezen kengyel akasztandó a daruhorogra. A (10)-zel jelölt nagyobb keresztmetszetű hengerben levő (8) dugattyú meghosszabbítása lefelé a (11) kinyomó tüske. A (10) henger két orsó (9) segítségével két kampót (12) hordoz. Ezen kampók a kokilla füleibe akasztandók és az or-