142587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálikus akkumulátorok elektródáinak aktiválására

2 142.587 adtak a kadmiummasszához, ami azonban nem ve­zetett teljes eredményre, mert ezeknek az anya­goknak a méretei az aktiválandó kadmiumrészecs­kékhez képest viszonylag nagyok és így az egyes részecskék nincsenek minden oldalról körülvéve, ami azonban az aktív massza hatásos kihasználá­sának előfeltétele. Javasolták már vasnak, nikkelnek, réznek vagy higanynak oldhatatlan vagy nehezen oldható sóik alakjában az aktív masszához való hozzáadását, mimellett azonban mint aktív anyagot komplex kadmium-ammóniák-oldatból nyert, nehezen old­ható kadmiumsót alkalmaztak, amely csak a for­málás alkalmával alakul át kadmiumszivaccsá. A fentemlített adalékok emellett egyidejűleg csapód­nak le a nehezen oldható kadmiumsókkal. Elte­kintve attól, hogy a kadmiumszivacs nyerését cél­zó ez az eljárás más és sokkal nehezebben fogana­tosítható, mint a találmány szerinti, a fémsók hoz­záadása éppen ennél az eljárásnál azt célozza, hogy a kiindulási anyagként alkalmazott és a zsu­gorodásra nagy mértékben hajlamos kadmiumkar­bonátot az eljárás foganatosítása közben a zsugo­rodásban meggátoljuk. Ilymódon végtermékként jó aktív anyag állítható elő. a hatás azonban nem je­lentkezik abban a formában, mint a találmány sze­rinti eljárásnál, amennyiben a massza zsugorodása MZ akkumulátor használata közben, vagyis számos töltés és kisütés után • is meg van akadályozva. Hasonló az eset egy másik, ugyancsak ismert, ha­sonló eljárásnál is, amelynél az elektródaanyagot kadmiumból elektrolitikus úton nyerik. Ennek az eljárásnak vele járó hátrányait azzal kívánják ki­küszöbölni, hogy a kadmiumot komplex ammó­niáksó oldatából katódosan kicsapják és az elek­trolitokhoz komplex nikkel- vagy réz- vagy hasonló ammóniáksókat adnak. Eltekintve attól, hogy ez ÍZ eljárás körülményes, a jelen találmány szerint szándékolt és el is ért célt, amely az akkumulátor kezdeti kapacitásának további fenntartásában áll, hosszú használati idő esetén nem érik el. A találmány abból az alapvető felismerésből in­dul ki. hogy kis százalékos mennyiségű kobalt­vegyületnek, tehát nem tiszta kobaltnak, a nikkel­hidroxid masszához való tudatos hozzáadagolásával és/vagy azzal, hogy a finom elosztású, vegyi lecsa­pással kapott kadmiummasszához valamely fém­sót, különösen nehézfém sóját adjuk, a massza, il­letőleg az elektróda teljesítőképessége lényegesen fokozódnak és élettartamuk jelentősen meghosz­szabbodik. Ä pozitív éaéktrödamaSszához kobaltvégyületként célszerűen kobálthidröxidó't vagy pedig egy kobalt­söt. például kobaltszulfátöt vagy kobáltklöridot adühk, míg a negatív elektródához adandó fémsó­ként hikkélszulfatöt használunk. Az adalékanyag hozzáadása különböző módokon és az aktív mássza előállítása folyamán különböző időpontokban történhet, sőt az a kész elektródához is hozzáadható. Az említett anyagok közvetlenül a hikkelhiÜroxid,, illetőleg a kadmiumszivacs kicsa­pása «tán aáhatök hozzá, azonban az anyagok a nifegStóíttottVagy az újból megnedvesített -masszá­hoz, illetőleg a szuszpéndált nikkelhidroxidhoz, illetőleg kadmiumhoz is hozzáadhatok. A találmány értelmében az eljárás leggazdasá­gosabb és leghatásosabb foganatosítási módja, ha a kobaltvegyületet, illetőleg a fémsót a kész aktív masszához adjuk, vagyis az adagolást az utolsó ke­verő eljárásban foganatosítjuk. Bizonyos körülmé­nyek között még kedvezőbb, ha ez anyagot a kész elektródához adjuk, amelyet azonban ez esetben formálása előtt kobalttartalmú oldatba, illetőleg szuszpenzióba, illetőleg nikkelszulfátba mártjuk, vagy ezzel a folyadékkal permetezzük, vagy vala­mely más úton átnedvesítjük. Éppen ez az utóbb említett eljárás, amelynél az aktiváló anyagot a kész elektródához adjuk, külö­nösen alkalmas már elhasznált elektródák regene­rálásához is, miáltal használt akkumulátorok név­leges teljesítménye újból helyreállítható. A jelen találmány szerinti eljárással kezelt elek­tródamasszáknak a már említett kapacitásnöveke­désen kívül még az az előnyük is van, hogy azok még nagy kisütő áramerősségek mellett is meg­tartják kiindulási kapacitásukat és a töltőáram meg­fordulásakor, vagy túlságosan messzemenő kisütés alkalmával, ezekkel a jelenségekkel szemben ér­zéketlenek maradnak. Ezenkívül a találmány sze­rinti akkumulátor teljesítménye a kálilúg karbo­náttá való átalakulása következtében, amit a leve­gőből felvett szénsav okoz és amely folyamat vi­szonylag gyorsan folyik le, nem szenved, ami az akkumulátornak az üzemben való kezelését rend­kívül megkönnyíti. A pozitív elektróda fent leírt kezelése minden pozitív aktív masszánál, tehát a grafitból készül­teknél is alkalmazható. A negatív elektróda masz­szája is állhat tiszta kadmiumból, vagy adalékként vasport, grafitot vagy pehelyalakú nikkelt, vagy más hasonló anyagot tartalmazó kadmiumból. A hozzáadandó anyag mennyisége kicsiny és kobalt- : vegyület alkalmazása esetén az egész anyag rneny­nyiségének legfeljebb 1.5%-a. Az elektróda alakja az eljárás alkalmazása szempontjából lényegtelen, igy a találmány szerinti eljárás alkalmazható haj­togatott szalagokból, csövecskékből vagy táskákból készült elektródák esetén is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alkalikus akkumulátorok elektródái­nak aktiválásához, melyre jellemző, hogy a poZiDív elektródamasszához kobaltvegyületet, előnyösen kobalthidroxidot vagy egy kobaltsót és vagy a ne­gatív elektródamasszához fémsót, előnyösen nik­kelszulfátot, az előállítási eljárás folyamán vagy pedig az előállítási eljárás bevégeztével adagolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az adalékanyagot az aktív massza előállítása folyamán, tehát vagy köz­vetlenül a lecsapás után, vagy a szárítás után, vagy az újbóli nedvesítés után adjuk hozzá. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, Hogy az adalékanyagot a kész aktív masszához Vagy a kész elektródához adjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom