142586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kobalaminok előállítására
Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 142.586. SZÁM. 30 h 1-8. OSZTÁLY. - Go 326. ALAPSZÁM. Eljárás kobalaminok előállítására A magyar állam, mint a Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest, jogutóda. Feltalálók: dr, Molnár István Budapest és Mertha Gusztávné, Budapest. Bejelentés napja: 1953. december 18 Bi2-vitamint gazdaságosan fermentációs vizes oldatokból állíthatunk elő. E folyadékokban a B12 vítamin és rokonvegyületei, gyűjtőnevükön kobalaminek, igen nagy hígításban vannak jelen, miként 0.1—0.8 y-nyi mennyiségben. Előállításuknál egyik legfontosabb lépés az anyag felkoncentrálása e nagy hígításból olyan kisebb térfogatra, hogy a további tisztítás már kevés vegyszer (oldószer) felhasználásával és könyjiyen kezelhető módon legyen megvalósítható. E célra főleg adszorpciós eljárások jöhetnek tekintetbe; a kobalamineket aránylag csekély menynyiségű adszorbensre adszorbeálta tjük, majd. az adszorbensről az eredeti oldat kis hányadát kitevő ]eoldószerrel (eluens) ismét oldatba visszük. Különösen előnyös az eljárás, ha az adszorbens és az eluens bizonyos szelektív tulajdonságokkal rendelkezik, azaz a vitamint aránylag jobban adszorbeálja, ill. leoldja, mint a szennyező kisérőanyagokat. A kobalaminek adszorbeálására nyers fermentevelekből különösen előnyösen alkalmazhatók bizonyos, kationcserélő tulajdonságokkal rendelkező «nyagok: az ioncserélő műgyanták egyes fajtái, mint a karboxiltipusú műgyanták, szabad OH--csoportot, mint poláros szubsztituenst tartalmazó műgyanták, továbbá természetes ioncserélő tulajdonságokkal rendelkező ásványi termékek: különböző : nontmoriUonit származékok, fullerföldek, bentonitok. Ezek az ásványi termékek kitűnő adszorbensei a kobalamineknek, különösképpen a fermentációs levekben legnagyobb részben jelenlévő bázikus természetű hidroxokobalaminriak. Az adszorpció s:éljára általánosan használt aktív szénnel összehasonlíta e termékekből 1/2—1/3 résznyit kell csupán alkalmazni a kobalamin kielégítő adszorpciója féljából. Nagy jelentősége van ipari szempontból annak is,, hogy ezen ásványi adszorbensek igen ol<;só és elterjedten előforduló bányatermékek. Az ásványi termékek olcsósága és jó abszorptiós képessége ellenére is alkalmazásba vették az aránylag költségesen előállított ioncserélő műgyantákat, mert a montmorillonit adszorbensek eJuciójánál nehezen áthidalható nehézségek léptek fel. Így eddig a montmorillonitok elucióját vizes piridin, vagy alkilpiridin származékokkal tudták csupán megvalósítani, az eluátok feldolgozása azonban veszteségesen és csak nagyobb technikai nehézségek leküzdése árán sikerült. A 697.060. sz. angol szabadalmi leírás szerint vizes sóoldatokkal sikerült pH 7—9 közötti kémhatás mellett a montmorillonit-adszorbensekről a feladszorbeált " kobalamint leoldani, majd B12 -vitaminra továbbfeldolgozni. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy montmorillonit adszorbensekről a kobalamineket leoldani és továbbtisztítani csak igen veszteségesen lehetséges alkalikus vizes sóoldatokat alkalmazva. így a fentemlített szabadalmi bejelentés által megadott ^optimális körülményeket betartva, pl. pH 8.4 mellett sem sikerül olyan vizes eluátumokat kinyerni, amelyek megközelítően is tartalmaznák az adszorbensre feladszorbeáltatott kobalamin teljes menynyiségét. Alacsonyabb, vagy magasabb pH mellett pedig a kobalaminban elszenvedett veszteségek még jóval tetemesebbek. Igen hátrányos az is, hogy alkalikus vizes oldatok az adszorbenseket részben peptizálják s ezért a keletkezett kolloid oldatok feldolgozása kristályos Bi2-re nagy nehézségekbe ütközik. Vizsgálataink során azt találtuk azonban, hogy gyakorlatilag tökéletesen, leoldhatjuk a montmorillonitokfa feladszorbeáltatott kobalamineket, ' ha eluensként hígított 1—3 szénatomú ' alifás alkoholokat vagy acetont alkalmazunk oly módon, hogy előzőleg ezen oldószerekben — magábanvéve ismert — a kobalamineket stabilizáló hatású, velük reakcióba lépő nitrogéntartalmú sókat oldunk, majd az oldat pH-ját anorganikus bázisok (pl. NHs) segítségével 8,5-nél magasabbra állítjuk be. A szerves oldószerek alkalmazásával azonban nemcsak kiváló hozammal kapjuk vissza a bentonitra, fullerföldre vagy egyéb derítőföldre feladszorbeáltatott kobalamineket, hanem egyben
