142583. lajstromszámú szabadalom • Regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEIRAS 142.583. SZÁM. 21 c 14—22. OSZTÁLY. — GA- 300. ALAPSZÁM. „Regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés" Ä Magyar Állam, mint a feltaláló Gádor Endre oki. gépészmérnök és elektromérnök, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1953. október 9. A találmány oly regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés, mely meghatá­rozott egyenlő időtartamok végén, minden egyes időtartam alatt mért terhelések középértékeit regisztrálja és előre meghatározott, illetve beál­lított csúcsérték túllépésekor jelzést ad, vagy le­kapcsolást vezérel, mely készülék lényeges al­katrészei a kilowattóraszámláló tengelyén elhe­lyezett impulzusadó érintkezők, az impulzusok által vezérelt elektromágnes, az elektromágnes fegyverzetével kapcsolt fogaskerék továbbító villa, a fogaskerék tengelyén levő csavarorsó és ez orsóval továbbított félcsavaranya, ez utóbbi­ra erősített lyukasztóelem és kontaktusszerke­zet, a beállítható időköz végén a csavaranyát az orsóról leemelő és kezdeti helyzetébe vissza­rántó szerkezet, továbbá oly relérendszer, mely a csavaranyán megerősített érintkező útján adott impulzusok folytán meghúzva, jelzések, illetőleg lekapcsolások impulzusainak adására van beállítva. A találmány szerinti regisztráló kilowattmérő különleges előnye, hogy egyszerű kilowattóra­számláló valamely időszakon belüli integrál értékeit jegyzi fel úgy, hogy a watt­óra-számlálóművet impulzusadó készülékkel látjuk el, mely az impulzus számának megfelelő előretolást vezérel, miáltal az elő­retolások összege meghatározott időtartam alatt az igénybevett kilowattóra mennyiséget jellemzi, tehát e mennyiség az időtartammal osztva a felhasznált energia középteli esi tményét adja meg. További előnye e berendelésnek az is, hogy a regisztráló kilowattmérő a kilowattóra­számlálót csupán elhanyagolhatóan csekély mér­tékben terheli, amennyiben csupán az impulzu­sok adásához szükséges érintkezők csús^ósúrló­dási munkáját kell legyőznie. Nincs tehát szük­ség arra, hogy a regisztráláshoz szükséges moz­gatómunkát a mérőszerkezet győzze le. tehát a regisztráló készüléket nem kell olvan finom mechanikai kivitelben készíteni, ami csunán a kilowattóraszámláló hitelesítési híbaért^kének határán belül vegye igénybe a számlálót. Ez egyúttal lehetővé teszi; hogy a kilowattóraszám­láló a legpontosabban behitelesítve, a regísztrá­lóműtől függetlenül legyen felszerelve. Ez az­zal az előnnyel is kapcsolatos, hogy a meglévő számlálókat beépítési helyükön lehet meghagy­ni, azokat csupán impulzusadó szerkezettel kel­lett kiegészíteni és a regisztráló készüléket bár­hol másutt el lehet helyezni, mert a számláló­val, illetve annak impulzusadó érintkezőivel a regisztráló készülék csupán villamosan van összekötve. A találmányszerinti regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés regisztráló szalagjának egyenletes továbbítását szinkron motor útján felhúzott óramű végzi, ugyanez az óramű emeli le a félcsavaranyát a csavarorsó­ról és üti be a regisztráló szalagra az időszakasz végén a mért középértéket. A találmány értelmében a beállított időköz elején és végén a félcsavaranyán levő érintkező oly áramkör érintkezőit zárják, mely a beállí­tott csúcsérték túllépésekor a relérendszer út­ján első alkalommal jelzést, a második alkalom­mal pedig lekapcsolást vezérel. A találmány szerinti regisztráló és csúcster­helést jelző berendezés felhasználható kilowatt­mérés helyett bármilyen oly fizikai folyamat re­gisztrálására, amely impulzusok sűrűségével jelezhető, tehát folyadékmennyiség mérésére és regisztrálására, gázáramlás regisztrálására, ter­helésmérésre. A találmányt közelebbről még a csatolt rajz alapján is magyarázzuk, mely annak példakép­pen! kiviteli alakját szemlélteti, regisztráló ki­lowattmérésre és csúcsterhelés jelzésére. A kilowattóraszámláló —1— tengelyére im­pulzusadó érintkező tárcsa van felerősítve, mely minden fordulatnál a rajta csúszó érintkezők út­ján a —2— elektromágnes áramkörét zárja, ez meghúzáskor a —3— elektromágnes áramkörét zárva, ennek fegyverzete útján, a billenőhor­gony segítségével és az erre erősített pecekkel a —4— fogaskereket egy fogosztással tovább­forgatja. A fogaskerék hajtómű csavarorsóra van ékelve, amely minden impulzus után töre­dékfordulatot végez és ezzel a reá egyoldalt fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom