142581. lajstromszámú szabadalom • Timföldgyártási eljárás

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 142.581. SZÁM. 12 m 5-9. OSZTÁLY..— FE-167. ALAPSZÁM. Timföldgyártási eljárás ÍL Magyar Állam, mint a Fémipari Kutató Intézet, Budapest, jogutóda. A bejelentő által meg­nevezett feltalálók: Dunay Sándor, dr. Lányi Béla, dr. Papp Elemér, mindhárman vegyész­mérnökök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1952. április 1. A találmány lúgos feltárással dolgozó timföld­gyártási eljárás, mellyel a feltárást követő mű­veletek olyan jelentős változásokon mennek át az ismert Bayer-féle eljárással szemben, melyek a tímföldgyár kapacitását lényegesen megnövel­hetik, illetőleg térigényben kisebb helyre kor­látozva, Sok eddig használt és jelentős vesztesé­get okozó berendezést, illetve eszközt nélkülöz­hetővé tesznek. Az ismert eljárásokkal eddig feltárásra került zagy útját figyelemmel kísérve, közvetlenül a föltárás után pl. 1 tonna termelt timföldnél az AläOs veszteség mintegy 120 kg, a nátron vesz­teség pedig kb. 80 kg. A hígítás folyamán az Alí03 veszteség közel 150 kg-ra emelkedik és amíg az I. Dorrban az iszap leülepedik, a vesz­teség a legjobb esetben is már 180—190 kg-ra lehető. A találmány célja a jelentős veszteségek elke­rülése, a timföldgyártási eljárás egyszerűsítése, a termelési kapacitás egyidejű növelése mellett. A találmány szerinti célt oly módon érjük el, hogy az autoklávokból kikerülő zagyot célsze­rűen hígítás és a Dorrokban való ülepítés nél­kül, közvetlenül a találmány szerinti kezelésnek vetjük alá. A találmány szerint a feltárás után keletkező nagy szilárd és oldott alkatrészeinek arányát mechanikai úton a szilárd fázis javára, célsze­rűen kb. az 1 : l-ig megváltoztatjuk és a szabad­dá vált oldatot keverjük ki, majd ismert módon tovább kezeljük. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módjánál a szilárd és oldott alkatrészek elvá­lasztását szűréssel, célszerűen gyorsszűrőn vé­gezzük, míg egy másik kiviteli mód szerint az elválasztást ülepítő centrifugán foganatosítjuk. A feltárt zagy tehát azonnal nyomás alatti szű­rőre vagy ülepítő centrifugára kerül, mely szer­kezetekből a nyers aluminát-lúgot gyorsan és kristálytisztán, utószűrés nélkül kapjuk, mimel­lett a kezelést gyorsan végezzük, nehogy ön­bomlásra idő legyen, melynek következtében a vörösiszapban már jelenlévő, többnyire kova­savhoz kötött AI2O3 szaporodna. A találmány szerinti kezelés a feltárt zagynak azonnali szét­választásán alapszik, ami a 120—-130 C°-ú lúg­ban bomlás veszélye nélkül könnyen végrehajt­ható. Megjegyezzük, hogy e szétválasztás a ismere­tes Bayer-féle üzem számára nem jelent lénye­ges előnyöket, mert ha a szétválasztás a talál­mány szerinti eljárással meg is történik, az isza­pot nehézkes eljárásokkal (Dorr sorban való üle­pítéssel, vagy Kelly, illetve esetleg cellás szű­rőn való mosással) mosni kell, amikor is önbom­lásra ismét jó alkalom van és a veszteségek nö­vekednek. Ha azonban a vörösiszapot is fel akarjuk dol­gozni, akkor különösen előnyös a találmány szerinti eljárás, amelynél a feltárásnál kikerülő "vörösiszap maga mellett még aluminát-lúgot is tartalmaz, mert ez szükséges a pép hőkezelésé­hez. A találmány szerint a hőkezelés után meg­felelően beállított lúggal légköri nyomáson főz­zük a pépet, majd a keletkező, úgynevezett dú­sított vörösiszapból a folyadékfázist mechani­kai úton elkülönítjük, kikeverjük, majd ismert módon tovább feldolgozzuk. A pép hőkezelé­sével ugyanis a benne foglalt Al-tartalmú ve­gyületeket megbontjuk és a pép Na?0 és AI2O3 tartalmának 60—70%-át — mely eddig veszen­dőbe ment — légköri nyomáson való főzéssel ki­nyerjük. A találmány szerinti eljárás további kiviteli módjánál a zagyot hígítás nélkül szűrjük, il­letve ülepítjük. Ezáltal elkerüljük az AlaOs-nak további veszteségeit, melyek a Bayer-üzemekre jellemző „hígításnál" és a Dorr-féle ülepítők­ben végrehajtott műveleteknél mindig fellép­nek. • A találmány szerinti eljárás célszerű kiviteli módjánál a zagyot az alkalmazásra kerülő szű­rő, illetve centrifuga által megkövetelt optimális hígításra és/vagy hőfokra hozzuk. A találmány szerinti eljárás gazdasági je­lentősége kitűnik, ha pl. egy évi 100.000 tonna ALOs-at és kb 100.000 tonna vörösiszapot ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom