142574. lajstromszámú szabadalom • Terápiás előtét és eljárás előállítására

Megjelent 1955. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.574. SZÁM. 30 d 7-20. OSZTÁLY. - De -145. ALAPSZÁM. Terápiás előtét és eljárás előállítására Demmer Werke Adalbert Demmer cég, Sl-Ingbert/Saar. A szabadalom bejelentésének napja: 1953. augusztus 28. Németországi elsőbbsége: 1952. augusztus 30, A találmány terápiás előtétekre, mint havikötőkre, menstruációs tamponokra, pelenkákra, kötsze-. rekre, kötőkre, izzlapokra vonatkozik, melyeket klorofilból és/vagy egy vagy több származékából álló szagtalanító hatóanyag arra képesít, hogy mindenfajta testváladékot szagtalanítsanak. Már javasolták a klorofilnak és származékainak kellemetlen testszagok, pl. szájszag, izzadságszag stb. kiküszöbölésére való felhasználását és ezt a javaslatot meg is valósították. Emellett a szagtalanító hatást azzal érték el, hogy a klorofiltartalmú anyagot követlen érintkezésbe hozták azokkal a testsejtekkel vagy — mirigyekkel, melyek vagy önmagukban kellemetlen szagúak, vagy kellemetlen szagot keltenek. így pl. klorofiltartalmú szappanok és fogpaszták, valamint klorofiltartalmú drazsék is kerültek már a kereskedelmi forgalomba, melyek közvetlenül hatnak a kellemetlen szagot terjesztő testváladékokat kibocsájtó sejtekre. A klorofil ezen ismert alkalmazásával ellentétben, a találmány szerint különböző terápiás előtéteket klorofil- vagy klorofilszármazék adalékkal látunk el. Emellett az a meglepő és semmiesetre sem előrelátható tény mutatkozott, hogy ily módon sikerül az előtétek által felvett, kellemetlen szagú testváladékot szagtalanítani. További ugyancsak előre nem látható tény az, hogy a klorofilnek és származékainak már homöopatikus mennyiségei is, tehát ha finoman elosztott állapotban kerülnek a terápiás előtéré, vagy előtétbe, szagtalanító hatást képesek kifejteni. Emellett a terápiás előtéten jelenlevő klorofilnak és illetve vagy származékainak mennyiségét a találmány szerint úgy kell megszabni, hogy az előtét szerkezeti anyaga, pl. cellulózvatta, gyapotvatta/ vagy természetes vagy mesterséges szálakból készült szövet vagy hurkolt kelme színe gyakorlatilag ne változzék meg. A fentemlített szagtalanító hatóanyagnak a találmány szerinti előtétre való felrakására vagy az előtétbe való bevitelére a legkülönbözőbb eljárások alkalmasak. Az egyik eljárásnál a szagtalanító hatóanyag az ismert szerkezeti anyagokból előállított előtétre ez utóbbinak előállítása közben vagy után, pl. rápermetezéssel visszük fel. A rápermétezés céljából a klorofilnek és/vagy származékainak vizes vagy szerves oldószeres, pl. alkoholos, éteres stb. oldatát vagy szuszpenzióját állítjuk elő, esetleg emulgátor hozzáadásával, mi mellett a kiindulási anyaghoz, az alkalmazott oldószerhez és esetleg a hozzáadott emulgátorhoz képest, tiszta oldatot, emulziót vagy kolloidális szuszpenziót kapunk. Mivel a klorofil csak szerves oldószerekben, mint pl. éterekben és alkoholokban oldható, költségmegtakarítás céljából, ezekkel az oldószerekkel előbb tömény oldatot állítunk elő, majd e tömény oldatnak vízbe való bevitelével, esetleg emulgátor hozzáadásával,* a kívánt töménységű vizes emulziót vagy kolloidális szuszpenziót létesítjük, melyet az illető terápiás előtét szerkezeti anyagára, vagy a kész előtétre permetezünk. Emellett a rápermetezendő folyadéknak szagtalanító hatószertartalmát, az adott körülményekhez képest, 0.0001% és 2% között választjuk meg. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli módja szerint pasztaszerű masszát, mely pl. cellulózpépből, poralakú anyagok hozzáadásával készült és a szagtalanító hatószert a kívánt töménységben tartalmazza, az előtétre ráfecskendezzük, mimellett mint pl. a cellulózvattánál ezt a pasztaszerű maszszát a szerkezeti anyag egyes rétegeire rakhatjuk fel. Azon kívül a találmány szerint a szagtalanító hatóanyagot, finoman elosztott állapotban, poralakú anyagokba, pl. bóluszba, sejtkovába is bevihetjük és ezt a port szórhatjuk rá a szagtalanító hatással ellátandó terápiás előtétre. A poralakú masszát a cellulózvatta-halmaz egyes rétegeire is felrakhatjuk. E célból a cellulózvatta külső rétegének beporozott felületére egymás után több cellulózvatta-réteget rakunk fel, ezek mindegyikére szagtalanító szert porlasztunk, melyet azután a következő cellulózvatta-réteggel bevonunk. A fent ismertetett eljárásokkal ellentétben, melyeknél a szagtalanító hatóanyagokat utólag viszszük fel a terápiás előtétté feldolgozandó szerkezeti anyagra, vagy magára a terápiás előtétre, az előtét előállítására szolgáló szerkezeti anyagot, különösen cellulózvattát, már az előállítási eljárás folyamán