142571. lajstromszámú szabadalom • Szilárd vízmentes marónátron és vízmentes sók előállítására

Megjelent 1955. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.571. SZÁM. 12 1 7—15. OSZTÁLY. GO—215. ALAPSZÁM. Szilárd vízmentes marónátron és vízmentes sók előállítása A magyar állam, mint a feltalálók, Gyökhegyi László és Szabó Zoltán budapesti lakósok jogutóda. A bejelentés napja: 1952. március 24. A vízmentes marónátront, de általában a vízmentes sók jórészét is vizes oldataik bepárolása útján állítják elő. A konyhasó elektrolízise alkalmával ugyanis —: higanykatódos cellák esetében — kb. 50%-os oldatot nyernek. Ezt nikkelcsöves bepárlóban 75%-osra koncentrálják, majd ezt a tömény oldatot fűtött vezetéken különleges öntésű vasüstbe továbbítják, ahol közvetlen generátorgáz tüzeléssel vízmentesre párolják. Bár a teljes víztelenítés elméleti hőfoka 314 C°, a gyakorlatban rendesen jóval magasabb hőfokig —: 400 C"-ig is — mennek, mert a víz utolsó nyomait csak így lehet eltávolítani. Ez azonban azzal jár, hogy a szilárd NaOH megolvad. A vázolt eljárás — kivált marónátron esetében — egyrészt sok fűtőanyagot igényel, másrészt az olvadt, mintegy 400 C°-os marónátron kezelése, letöltése stb. meglehetősen veszélyes művelet. Fentiekkel szemben azt találtuk, hogy a vízmentes marónátron, de sok vízmentes só is sokkal alacsonyabb hőfokon, az anyag megömlesztése nélkül, könnyebben és veszélytelenebbül, azonkívül az eddiginél olcsóbban, jobb minőségben és kedvezőbb formában állítható elő oly módon, hogy az 50%-os oldatot petróleummal elegyítve desztíllációnak vetjük alá. Ilyenkor az üstben a marónátron finom kristályok alakjában marad vissza petróleumban elosztva, amely kristályok a petróleumtól szűréssel,, vagy centrifugálással könnyen elválaszthatók, a petróleum nyomaitól pedig petroléteres mosással és centrifugálással szabadíthatók meg és megszorítás után máris csomagolhatók. A találmány szerinti eljárásnál a maximális hőmérséklet csak kb. 300 C° és az anyag nem olvad meg, mert a vizet nem bepárolással távolítjuk el. Ezért a találmány szerinti desztillációs vízmentesítés hőszükséglete csak egyharmada, vagy legfeljebb fele az ömlesztéses eljárás hőszükségletének. Az eljárásnál nincs szükség az egyébként hamar tönkremenő nikkel készülékekre, mert a petróleum vékony bevonatot képez a vas felületén és megvédi azt a lúg hatásától, de a hőmérséklet különben is lényegesen alacsonyabb és olvadt, erősen korrodeáló MaOH-ömledék nem keletkezik, ezért a vaskészülék alig szenved a vízmentesítéstől. Mindezen okokból a találmány szerinti eljárás lényegesen olcsóbb az eddigi eljárásnál. A találmány szerinti eljárással nyert nátriumhidroxid csaknem vasmentes marad és nem kell kénnel deríteni, szemben az ömlesztéses eljárás útján nyert termékkel, amelynél minden tisztítás ellenére több vásszennyezés marad az olvadt NaOH-ban, mint volt a kiindulási oldatban; ahol a lúg 5%-a sötétszínű lesz a vasszennyezéstől és ezért a fehér árutól elkülönítve kell lefejteni. Szemben az ömlesztéses eljárással nyert szokványos marónátronnal, mely viszonylag nehezebben oldódik és amelyet az adagolásnál tördelni kell, ami nehézkes, kellemetlen és nem is egészen veszélytelen művelet — a találmány szerinti eljárással nyert termék aprószemű kristályos por, amely könnyen és pontosan adagolható, egyik edényből a másikba könnyen átönthető és finom eloszlása folytán nagyon gyorsan oldódik, ill. alkalikus ömlesztéseknél az eddigi terméknél sokkal gyorsabban reagál. Tekintettel az ömlesztéses eljárás nehézkes és drága voltára, olyan felhasználási helyekre, ahol oldott nátriumhidroxidot használnak, a nátronlúgot újabban inkább 50%-os oldat alakjában szállították, csakhogy a vízmentesítést elkerüljék, bár ez kétszeres fuvarköltséggel járt. Mivel a találmány szerint nyert nátronlúg olcsóbb és kezelése is kényelmesebb, érdemesebb lesz azt szilárd alakban szállítani, ami a szállításnál is költségmegtakarítást fog jelenteni. Szabadalmi igénypont Eljárás szilárd vízmentes marónátron és vízmentes sók előállítására, azzal jellemezve, hogy a konyhasó elektrolízise útján vagy más módon nyert tömény oldatot, vagy sók oldatát petróleummal elegyítve desztilláljuk, a kivált finom kristályokat a petróleumtól szűréssel és/vagy centrifugálással elválasztjuk, majd petróleuméterrel való mosás és újabb szűrés és/vagy centrifugálás után szárítjuk. Felelős kiadó: a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 2824. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.