142563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emulgálható, gamma-izomér tartalmú hexaklórciklohexán-készítmény előállítására

Megjelent 1955. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.563. SZÁM. 45 1. OSZTÁLY. SE—423. ALAPSZÁM. Eljárás emulgálható, gamma-izomér tartalmú hexaklórciklohexán-készitmény előállítására Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: Kálmán Tivadar, Migray Ernőd, dr. Fabricius Imre és Rudolf Dezső A bejelentés napja: 1953. január 12. Ismeretes, hogy a hexaklórciklohexán erősen haj­lamos a kristályosodásra. Az ismert emulgálósze­rekkel való tartós emulgáláshoz eddig az emulgáló­szeren kívül különböző oldószereket kellett alkal­mazni. Ezek az oldószerek — rovarölő hatással nem bíró anyagokról lévén szó — hígították a hatóanya­got, csökkentve ezáltal a készítmény hatásosságát. Azt találtuk, hogy az eddig ismerteknél sokkal előnyösebb tulajdonságú hexaklórciklohexán-készít­ményeket állíthatunk elő, ha a hatóanyag emulgál­hatóságát az eddig alkalmazott biológiailag hatás­talan higí főanyagok helyett az önmagában is rovar­ölő hatású deltahexaklórciklohexán izomérrel biz­tosítjuk. Ez az izomer a találmány alapját képező felismerésünk szerint ugyanis jó oldószere a hexa­klórciklohexán leghatásosabb gamma-izomér jenek, aránylag könnyen emuigálható és kellő mennyiség­ben való jelenléte esetén elősegíti a gamma-izomér tartós emulgálását is. Emellett a delta izomer ízelt­lábúakkal szembeni toxicitása kb. 30%-a a gamma­izomérének, tehát önmagában is számottevő rovar­ölő hatása van, oldószerként való alkalmazása tehát lehetővé teszi, hogy a készítmény kívánt mértékű rovarölő hatását az eddig szükségesnél kisebb alfa­izomér tartalom mellett is biztosítsuk. A találmány szerinti eljárással készített, delta-izomérben dúsí­tott hexaklórciklohexán-készítmények jól emulgál­hatók, valamely ismert emulgálószerrel, pl. álkil­naftalinszulfonátok vizes oldatával keverve tartós vizes emulziókat képeznek. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a nyers hexaklórciklohexánt olyan módon tisz­títjuk, hogy a biológiailag hatástalan alfa-izomér benzolos oldatból ismert módon történő kikristá­lyosítás útján történő elválasztása után a maradék izomér-elegyből gamma-izomérben aránylag dús delta-izomért különítünk el. A delta izomer ilyen feldúsítása célszerűen oldószeres kivonással érhető el, oldószerként erre a célra tapasztalataink szerint legelőnyösebbnek az izopropilalkohol mutatkozott, de elérhető a delta izomer feldúsítását eredményező kivonatolás más oldószerek vagy oldószerelegyek al­kalmazásával is. Előnyös kiindulási anyagot biztosíthatunk a ta­lálmány szerinti eljáráshoz, ha a hexaklórciklohe­xán gyártása során a klórozást addig folytatjuk, míg a benzolnak körülbelül 25%-a alakul át hexa­klórciklohexánná. Az így kapott klórozási elegy lehűtésekor az alfa-izomér kiválik és elkülöníthető, a visszamaradó benzolos oldat pedig bepárolva olyan maradékot ad, amely közvetlenül alávethető az izopropil alkohollal vagy egyéb alkalmas oldó­szerrel történő kivonatolásnak. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik, a találmány köre azon­ban nem korlátozódik ezekre a példákra: 1. példa. Az ismert eljárások szerint előállított, 10—14% gamma-izomért tartalmazó nyers hexa­kiórciklohexán 8 kg-ját 6 kg forró benzolban el­keverünk, majd lehűlés után a kikristályosodott al­fa-izomért leszűrjük és a szűr létből a benzolt ledesz­tilláljuk. A kapott maradékot 60 súlyszázalék izo­propilalkoholban 70%-on feloldjuk, az oldatot ki­hűléséig keverjük, majd ismét leszűrjük. Az izopro­pilalkoholos szűrletből az oldószert ledesztilláljuk. 2,1 kg maradékot kapunk, mely főként gamma- és delta-izomérből álló, kristályosodásra nem hajlamos, könnyen emulgálható hexaklórciklohexán izomer -elegy. 2. példa. A hexaklórciklohexán gyártása során ka­pott benzolos nyers hexaklórciklohexán-oldatból le­desztilláljuk a benzol olyan hányadát, hogy a ma­radék kihűlése után a jelenlevő alfa-izomérnek kb. 60%-a kikristályosodik. A kikristályosodott alfa-izo­mér leszűrése után a benzolos oldatból a benzolt ledesztilláljuk és a maradékot az előző példa sze­rinti módon dolgozzuk fel tovább. 3. példa. A hexaklórciklohexán gyártása során a klórozást addig folytatjuk, míg a benzolnak kb. 25%-a alakul át hexaklórciklohexánná. A kapott nyers benzolos oldatot lehűtjük és a kikristályosodó

Next

/
Oldalképek
Tartalom