142540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás temperöntvények hőkezelési idejének csökkentésére

Megjelent: 195^. evi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142,540. SZÁM.' 18b, 1-3. OSZTÁLY. —. GI—36. ALAPSZÁM. Eljárás temperöntvények hőkezelési idejének csökkentésére A Magyar Állam mint Br. Gillemot László ny. r. egy. tanár és Frank László gépészmérnök, h. igazgató, (Budapest) jogutóda. Bejelentés napja: 1951. január 20. Az öntöttvasban a szén vágy primer, illetve lemezes grafit, vagy vegyület, nevezetesen FeaC vaskarbid, vagy más néven cementit alakjában van jelen. A szén jelentkezési formáját egyrészt a lehű­téssel, másrészt az öntöttvas kémiai összetételével tudjuk szabályozni. így lassú lehűtés esetében pri­mer, vagy lemezes grafitú. ötnöttvasat, míg gyors lehűtés esetében vaskarbid, vagy cementit szövet­elemű öntöttvasat kapunk. A vaskarbid azonban nem stabil vegyület. U. i. 900p körüli hőmérsékleten történő izzítással a vegyület ferritre és grafitra, vagy perlitre és gra­fitra bontható. Az így keletkezett grafitnak nincs helye kristályait- zavartalanul kifejleszteni, tekin­tettel arra, hogy e hőfokon a vas. már szilárd álla­potban van. A bomló cementitbci a grafit a ren­delkezésre álló helyen apró fészkekbe kénytelen zsugorodni. A grafit e megjelenési formáját tem­p'erszénnek, vagy fészkes grafitnak nevezzük. Az ilyen öntvényeket, melyeket a fenti kezelésnek vetnek alá, temperöntvényeknek hívják. A tempe­rálási idő a kezelendő anyag összetételétől, alakjá­tól és nagyságától függően 120—160 órára tehető. A temperöntvények alkalmazása iparunkban na­gyon elterjedt és régi probléma a hőkezelési idő csökkentése. Akszenov 1950-ben megjelent „Öntvények gyár­tása" c. könyvében javaslatot ismertet a szokásos temperálási időnél rövidebb hőkezelési időt igénylő öntvény előállítására. Az eljárás lényege, hogy magnéziummal modifikált gömbgrafitos szürke öntöttvasat, mint kiindulási anyagot, a második grafitosodásí szakasznak megfelelő hőkezelésnek vetnek alá. «Eközben a gömbszemcsés grafitbólés perlitból álló ötvözet perlitje, 750 C° körzetében, ferritté és grafittá bomlik, tekintettel arra, hogy a mikroszerkezetben szabad cementit nincsen. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy egyrészt nehezen kivitelezhető, mert először a kiindulási anyagnak gömbgrafitos szerkezetűvé alakítása szükséges, másrészt a hőkezelés még mindig jelen­tős időt igényel. Ezen felül az ismertetett eljárás tulajdonképpen a gömbgrafitos öntvény lágyítása, mely nem is tartozik a temperöntvények foga­lomkörébe. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás köny­nyen előállítható kis Si-tartalmú, magnéziummal kezelt fehér öntöttvasból indul ki, melynek nagy­részt cementit; ledeburit és esetleg perlit szövet­szerkezete van, melyben a cementit rendkívül instabil, úgyhogy aránylag igen rövid ideig történő hevítéssel bomlik és nagyszilárdságú és elég nagy nyúlású terméket ad. A találmány szerinti eljárás lényege oly temper­öntvény előállítása, melynek hőkezelési ideje jóval kisebb az eddig ismert temperöntvények hőkeze­lési idejénél és melynek szilárdsági, illetve nyúlási értékei elérik, sőt az esetek túlnyomó részében meghaladják az ismert módon kezelt öntvények szilárdsági, illetve nyúlási értékeit. E célt a talál­mány szerint azáltal érjük el, hogy 1%-nál kisebb,, célszerűen 0,3% Si-tartalmú kiindulási anyaghoz a cementit bomlását meggyorsító anyagot, célszerűen magnéziumszilicium előötvözetet adagolunk. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módjá­nál a magnézium-szilicium előötvözetet előnyösen zárt keverőüstben adagoljuk a folyékony vashoz. A találmány szerinti eljárás másik kiviteli módjá­nál kiindulási anyagként oly hideg betétet alkalma­zunk, melybe a . magnézium-szilicium előötvözetet brikettezett alakban adagoljuk. Előnyös az előötvö­zetet oly anyaggal keverni, mely a magnézium ki­égését közvetlenül csökkenti. Ily anyagként tűzálló­anyagot, illetve anyagokat, pl. égetett meszet, sa­mottot. cementet, kalciumaluminátsalakot, vagy más ehhez hasonló anyagokat adagolunk. Miután az előötvözetnek közvetlenül a vasba való vitele bizonyos mértékű fröccsenéssel, füst­képződéssel és áz öntési folyamat lelassításával jár, az élőötvözetet előnyösen darabosítjuk és brikettez­zük. A brikettek közvetlenül a kúpolóba adagolha­tok, tehát az előötvözet bevitele semmiféle hátrá­nyos jelenséggel nem jár. E brikettek a társbeje­lentők egyikének 39023/1950. ikt, számú bejelentése szerint állíthatók elő. Kísérleteink azt mutatták, hogy a találmány sze­rinti eljárással nyert próbapálcákat 980°-on esz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom