142538. lajstromszámú szabadalom • Alacsonyfeszültségű aktivált elektrodájú parázsfénygyujtó gázkisülési csövek számára és eljárás annak előállítására

Megjelent 1955. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.538. SZÁM, 21 í. 82—87. OSZTÁLY. — EE-164. ALAPSZÁM. Alacsonyfeszültségű aktivált elektródájú parázsfénygyujtó gázkisülési csövek számára és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló Gács István mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1952. október 9. Tudvalevőleg a parázsfénylámpák gyújtási feszültsége csak aktiváló bevonat révén vihető 100 V alá. A 15—20 wattos fénycsövekhez alkalmas parázsgyújtónak is 100 Volt alatti gyujtófeszültséggel kell rendelkeznie és emellett 75 Volt alatt - már feltétlenül ki kell aludnia, különben nem gyújtja meg megfelelően a fénycsövet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a megfelelő kioltást csak neongáztöltéssel, vagy hélium és neon, ill. hélium és argon gázkeverék töltéssel lehet elérni. Tiszta argon használata ugyan a gazdaságosság szempontjából kívánatos lett volna, de túl alacsony (kb. 60—70 Volt közötti) kioltófeszültsége miatt nem volt használható. A fentebb említett nemes gázok, ill. gázkeverékek használata egyébként azzal a hátránnyal is jár, hogy a fénycsöveket csak álló szivattyún gazdaságos gázzal tölteni. Ennek kettős oka van: egyrészt ugyanis a szivattyú holt terét csak így lehet viszonylag alacsonyan tartani, másrészt pedig az aktiváló bevonatok kémiai átalakításához oly hosszú időre van szükség, hogy automatával való szivatytyúzás nem jöhet számításba. A parázsfénygyujtó aktiválására a legismertebb és leghasználatosabb módszer szerint báriumazidot (BaN6) használtak. Ezt célszerűen pl. mártással, ecseteléssel, stb. lehetett az elektródára, vagy elektródákra felvinni. A báriumazid elbontásánál a főelv az volt, hogy az lassan történjen. így ugyanis a keletkező nitrogén teljes egészében elszívódhatott és nem képezett olyan báriumvegyületet, amely működés közben az üzemi hőfokon elbomlik. A kész gyújtóban így felszabaduló nitrogénszennyezés ugyanis a gyújtót hasznavehetetlenné teszi. A fentiek elkerülésére tehát a szivattyú kályha hőfokát is csak lassú fokozatban lehetett emelni, előbb 150—200° C-ra, később 300° C, majd 400° C körüli hőmérsékletre. A szivattyúzási idő pedig ennek megfelelően kb. 30—--50 perc volt. Találmányunk tárgya alacsonyfeszültségű, aktivált elektródájú parázsfénygyujtó, különösen gázkisüléses csövek, pl. fénycsövek számára, melynek gáztöltése argongáz, aktiválóanyaga pedig földalkáliazid, pl. báriumazid, és azzal van jellemezve, hogy a kész gyújtóban a fémbáriumon kívül a bárium.azidnál (RaNc.) kevesebb nitrogént tartalmazó föld-' aikáiínitrogén, pl. báríumnitrogén-vegyületek (különösen pl. Ba3lN2) vannak jelen, mimellett a gáztöltés argonon kívül tizedszázaléknyi nagyságrendben nitrogénszennyezést is tartalmaz. Találmányunk kiterjed e gyújtók előállítására is. Találmányunk célja egyrészt a könnyen beszerezhető argongáz alkalmazása egyéb gáz hozzákeverése nélkül parázsfénygyujtók számára, másrészt pedig a szivattyúzási eljárás olymértékben való' meggyorsítása, hogy az automatán is elvégezhető legyen. Kísérleteink során azt találtuk, hogy báriumazid akti válóanyag alkalmazásánál az eddig elterjedt állásponttal szemben nem szükséges a báriumazid lassú bomlását biztosítani, sőt éppen ellenkezőleg, az aktiválást úgy kell végrehajtani, hogy a báriumazid szinte robbanásszerűen bomoljon szét. Ebben az esetben a hirtelen keletkező nitrogén kihajtja a szennyező gázokat és gőzöket, mint pl. oxigént, vízgőzt. Ezenfelül a báriumazidnál kevesebb nitrogént tartalmazó báriumnitrogénvegyülétek (különösen pl. BaaN*) keletkeznek, amelyek többnyire a gyújtó burafalára rakódnak. A BaaNo vegyület üzemközben nem jut oly magas hőfokra, hogy elbomolhatnék és így nem jelent veszélyt a gyújtó működésére. A szivattyúzás után a gyújtóban még marad minimális mennyiségű nitrogén, amely az argongázzal való töltés után az argont tizedszázaléknyi mennyiségben szennyezi. Ez a minimális nitrogénszennyezés biztosítja, hogy a lámpa gyujfőfeszültségének még elegendő alacsony értéke mellett a kioltófeszültség 75 Volt felett legyen, ami tiszta argonnal nem érhető el. A találmányunk szerinti gyújtó találmányunk értelmében úgy állítható elő, hogy a szivattyúzás alatti kifűtés rohamos, és a teljes kifűtési idő minimum 100 másodperc, de 250 másodpercnél kevesebb, úgy, hogy kb. 30 másodperc alatt a gyújtó el-