142533. lajstromszámú szabadalom • Zár kétirányban kötő kötőgépekhez és ily zárral ellátott kötőgépek

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.533. SZÁM. 25. a. 30-31. OSZTÁLY. - KA-419. ALAPSZÁM. Zár kétirányban kötő kötőgépekhez és ily zárral ellátott kötőgépek Kahán Jenő műszerész és Ortutay Károly gépszerkesztő, mindketten Budapesten. A szabadalom bejelentésének napja: 1953. december 30. Kötőgépeknél a tűágy rovatékaiban fekvő tűket a köznyelven lakatnak nevezett zár mozgatja alternatív irányban, körkötőgépeknél függélyes irányban fel- és lefelé, szemképzés és a létesített szemnek a tűkről való letolása céljából. Az eddigelé ismert zárak a zárház belső felületén rögzített, három egyenoldalú háromszögalakú lemezkéből állnak. E lemezek közül kettő, csúcsokkal lefelé nézve, egymás mellett fekszik, míg a harmadik lemez, az említett két lemezke közötti térbe nyúlik, párhuzamos rovatékok meghagyásával. A tűtalpak e rovatékokat határoló élek mentén vezetődve, a tűket a szükséges módon ide-oda, illetve fel- és lefelé mozgatják. Az ismert záraktól merőben különböző, találmány szerinti zár nem merev részekből, hanem alsó végük közelében a zárházon rögzített, célszerűen magasságirányban állítható csap körül rúgóhatás ellenében korlátolt mértékben lefelé lengethető, a függélyes középsíkhoz képest részarányos fekvésű két karból áll. Kötés közben a tűtalpak az egyik, pl. baloldali emelő hátán felfutnak, miközben a tűk emelkednek és az emelő, rúgó hatása ellenében, lefelé leng, míg az alsó ütközőbe nem ütközik. A tűtalpak azután a másik, pl. jobboldali emelő alsó éle mentén lefutnak, miközben a tűk sülyednek. Körkötőgépeknél az ismert zárak alkalmazásánál mozgó szálvezetőre volt szükség, mert a harisnya sarkának kötésénél a szálvezetőnek korlátolt terjedelmű, alternatív mozgást kellett végeznie, mely mozgásban a zárház nem vett részt. E célból a hajtó kúpkerék nem közvetlenül a zárházat hajtotta, hanem egy közbehelyezett kúpkereket, mely egy e célra elrendezett gyűrűn volt kiképezve. A szálvezetőnek a sarok kötése közben mindig az emelkedő tűn átmenő függélyes síkban kellett feküdnie. A mozgó szálvezetőt az tette szükségessé, hogy kétirányú kötésnél ezek a függélyes síkok egymástól bizonyos távolságban vannak. A találmány szerinti zár alkalmazása esetében körkötőgépeknél nincs szükség mozgó szálvezetőre, hanem helyben maradó szálvezető találhat alkalmazást, mely a zárházhoz van erősítve, még pedig a zárat alkotó két lengethető kar csúcsának érintkezési pontjával szembenfekvő helyen. Ha az emelőkarok csúcsai nem érintkeznek egymással, akkor a szálvezető az emelők csúcsai közötti távolságot felező függélyes síkban fekszik. A találmány szerinti zár további előnye, hogy feleslegessé teszi egy külön gyűrűn kialakít jtt kúpkerék alkalmazását, ami a kötőgépszerkezetet egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. A hajtott kúpkerék ugyanis közvetlenül a zárházon képezhető ki. Sík vagy féloldalas síkkötőgépeknél a találmány szerinti zárnak az az előnye, hogy kiküszöböli az ismert zárak ama hátrányait, hogy a tűk a zár szükséges mozgatásának megkezdése előtt, felesleges módon, -a tűágy vájataiban lefelé húzatnak, ami a gép járását megnehezíti és a kötöttáru minőségét is károsan befolyásolja. A rajz a találmány szerinti zár két példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra körkötőgéppel kapcsolatban alkalmazható zárat szemléltet, a zárház síkbafejtett helyzetében. A 2. ábra a zárnak sík- és féloldalas síkkötőgépekkel kapcsolatban alkalmazható változata. A zár az -1, 2- karokból áll (1. ábra), melyek alsó végük közelében elrendezett, magasságirányban célszerűen állítható -3, 4- csapok körül, a rajzon fel nem tüntetett rugók hatása ellenében, kilengethetok. Ki nem lengetett, azaz nyugalmi helyzetükben az -1, 2- emelőkaroknak csúcsban kifutó végei -5-ütközőre támaszkodnak és csúcsaik esetleg egymással érintkeznek. A karok lefelé lengetésének az alsó -6- ütköző szab határt. Az -1, 2- emelőkarok csúcsainak érintkezési pontjával szemben fekszik a rajzon fel nem tüntetett, a zárházhoz erősített, helytálló szálvezető. Ha az -1, 2- emelőkarok csúcsai nem érintkeznek egymással, akkor a szál vezető az -1, 2- emelők csúcsai közötti távolságot felező függélyes síkban fekszik. Az -1, 2- karok -3- illetve -4- csapjainak szomszédságában, e csapok fölötti színtben, a lényegében négyszög-alakú -7, 8- lapocskák a -9-