142525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a mikrorepedések kiküszöbölésére tompán hegesztett acéloknál

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.525. SZÁM. 49 h 12-24. OSZTÁLY. - MO-594. ALAPSZÁM. Eljárás a mikrorepedések kiküszöbölésére tompán hegesztett acéloknál A Magyar Állam, mint a feltaláló Kovács Sándor mérnök, budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1952. október 28. Gyorsacél vágórészből és szénacél szárból álló villamos ellenállás hegesztés útján leolvasztó tompahegesztéssel készült szerszámoknál igen gyakoriak a hegesztés körzetében a törések. Megállapították, hogy ezek a törések a hegesztés után a gyorsacél oldalon mutatkozó mikrorepedésekből indulnak ki. Mindezideig nem sikerült a mikrorepedések keletkezését megszüntetni, mert a kutatók nem tudták az okokat megállapítani. Mivel ilyen mikrorepedések általában oly acélokban lépnek fel, melyek oldott hidrogénnel vannak szennyezve, az összehegesztendő acéldarabokat többórás előzetes hevítéssel kezeltük, hogy a bennük esetleg oldott hidrogént kiűzzük. A kezelés eredményesnek bizonyult, úgyhogy feltevésünk helyesnek látszik. Az, hogy oldott hidrogén okozhatja a mikrorepedéseket oly acélanyagokban, amelyekben egyébként nincs annyi hidrogén, hogy más melegalakításoknál vagy hőkezeléseknél káros jelenségek mutatkoznának, azzal magyarázható, hogy leolvasztáskor a hegesztés helyén felhevített acél /Was állapotba megy át, amely állapotban hidrogén oldóképessége nagyobb, mint a szomszédos a-vas oldóképessége, úgyhogy diffundálás következtében a hegesztés helyén hidrogén dúsulás áll elő. Ez a dúsulás a gyorsacél oldalon nagyobb, mint a szénacél oldalon, mert a gyorsacélrész ß—a visszaalakulása később következik be, mint a szénacélrésznél, és így ez a gyorsacél oldal hosszabb ideig marad ß-vas állapotban és diffúzió útján oldatba veszi a már közben feldúsult szénacélrész hidrogénjét is, aminek következtében a gyorsacél részben a hegesztés körzetében olyan mértékű hidrogén dúsulás áll elő, ami a gyorsacélrész később bekövetkező ß—a visszaalakulása után az előállott nagymértékű túltelítettség és ebből eredő feszültségek következtében a mikrorepedések előidézője lesz. Tehát oly kismértékű hidrogén szennyeződés is elég már a mikrorepedések előidézésére, amely egyébként sem a kovácsolásnál, sem a hőkezelésnél bajt nem okoz. A találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy a tompán összehegesztendő darabokat méretüktől függően hegesztés előtt több óra hosszat 200 és 700 C° közé eső valamely hőfokon kihevítjük. Legmegfelelőbbnek bizonyult 200 és 300 C° közti hőfokot választani. Általában 40 mm 0-ig elégséges, ha a hegesztendő részeket 7 óra hosszat tartó 270 C°-os kihevítésnek vetjük alá. A darabok a kihevítés után le is hűlhetnek a hegesztés előtt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymástól különböző ötvözetű acéldarabok tompahegesztésére, azzal jellemezve, hogy az egyesítendő darabokat hegesztés előtt több órán át 200 és 700 C° közti hőmérsékleten kihevítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja egymástól különböző ötvözetű acéldarabok tompahegesztésére, azzal jellemezve, hogy az egyesítendő darabokat hegesztés előtt több órán át 200 és 300 C° közti hőmérsékleten kihevítjjjk. Felelős kiadó: a Tervgardasági Könyvkiadó igazgatója. 2385. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.