142517. lajstromszámú szabadalom • Ívoltó anyag és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.517. SZÁM. 21. c. 1—19 OSZTÁLY. - BA-630. ALAPSZÁM. ívoltó anyag és eljárás annak előállítására A magyar állam,- mint a feltalálók, dr. Bátory Márta, Mocsáry József és Ambrus Győző, budapesti lakosok jogutóda. •A bejelentés napja: 1953. február 6. Nagyfeszültségű villamos készülékekben (megszakítók, megszakító-szakaszolók, oltócsöves túlfeszültséglevezetők, biztosítók és egyéb villamos berendezések) az áramkör megszakításakor villamos ív keletkezik, amelyen keresztül az áramkör továbbra is zárva marad. Az áramkörök megszakítása csak akkor következik be, ha a villamos ív kialszik. A villamos ív oltásának több módja ismert. Egyik ilyen ívoltási mód az, hogy a keletkezett villamos ívet olyan gázképző anyagból készült tér falai közé kényszerítjük, amelyből a villamos ív hőhatására olyan nagymennyiségű semleges gáz képződik, amely a villamos ív töltéshordozóit kifújja, az ív útját iontalanítja és ezáltal a dielektromos szilárdság visszatérését biztosítva az ív újragyulladását megakadályozza. Azt találtuk, hogy a villamos ív kioltására nagyon alkalmas olyan nagy molekulájú műanyag, célszerűen aminoplaszt, amely cellulózét, azbesztet, vagy más rostos, vagy ásványi vázanyagot, azonkívül nátrium nitritet, ammóniumnitritet, amrtlóniumkarbonátot, vagy egyéb, az ívfény melegének hatására bomlás, vagy más vegyfolyamat folytán rövid idő alatt nagymennyiségű semleges gázt fejlesztő vegyianyagot tartalmaz, amelynek hirtelen fejlődő gázai az ívfényt eloltják és ezáltal annak káros hatását megszüntetik. A nagymolekulájú aminoplaszt célszerűen karbamid, tiokarbamid, melamin, vagy diciándiamid és formaldehid kondenzációjával készíthető, a fentemlített vázanyagok és gázfejlesztő anyagok bármelyike akár önmagában, akár egymással keverten alkalmazható, A folyékony műgyantát a vázanyagra vagy felitatjuk, vagy azzal összegyúrjuk, 100 C° alatti hőmérsékleten megszárítjuk és olyan durván őröljük, hogy a vázanyag rostos szerkezete még megmaradjon. Ezután történik a gázfejlesztő anyagnak és egy, a formázást, ill. a részecskék összetapadását elősegítő anyagnak a keverékbe való bevitele, amelyek ugyan az ívoltó anyag előállításának bármely fázisában bevihetők volnának, bekeverésük azonban mégis legcélszerűbben a részben kondenzált és durván aprított félgyártmányba történhet. A részecskék összetapadásának elősegítésére bármely anyag használható, amely a formázást lehetővé teszi és az ívoltó hatást valamilyen módon, pl. koromképzéssel nem csökkenti, mégis legcélszerűbbnek bizonyult a szerves aminők és az ezekből készült műgyanta oldatok használata. Az így elkészült keveréket porcellán golyós malomban homogenizáljuk, alacsony hőfokon — célszerűen szobahőfokon — megszárítjuk, végül pasztillázó, vagy egyéb sajtoló berendezésen hidegen, az aminoplasztok formázásánál használthoz hasonló nyomáson formázzuk. A sajtolással formázott ívoltó pasztillákat, lapokat, vagy egyéb alakú tárgyakat a végtermék szilárdságának fokozása végett aminvegyületekkel, ill. aminoplaszt műgyantákkal, vagy azok vizes oldatával itatjuk és megszárítás után 60—100 C°-os szárítószekrényben keményítjük, amikor megfelelő, nem felfekvő alátámasztással, ásványi anyagokba — pl. talkumba — ágyazással, vagy egyéb módon gondoskodunk leragadásuknak és emiatt bekövetkező sérüléseiknek elkerüléséről. A keményítés célja az ívoltó egyik alapanyagát képező aminoplasZjt megfelelő kondenzációs fokának, ill. molekula nagyságának elérése, amelyre az ívoltó anyag minél nagyobb szilárdságának biztosítása végett van szükség. Kiviteli példa: 1000 súlyrész durva őrlésű doramin 50—200 sr. ammóniumkarbonáttal és 50—100 sr. karbamid műgyanta oldattal golyós malomban homogenizálunk, szárítunk, a masszát a szokásos nyomáson, szobahőfokon alakra sajtoljuk, telített karbamidoldattal itatjuk, majd talkumba ágyazva 80 C°-os szekrényben kibakelizáljuk. A fenti példában említetten kívül természetesen más alapanyagok és más keverési arányok is alkalmazhatók. A találmány szerinti ívoltó anyag kellő szilárdságú és nagymennyiségű semleges gázt fejlesztve az ívet gyorsan oltja el; csekély elhasználódása folytán egymásután többszöri ívoltásra alkalmas, a légköri nedvességgel szemben érzéketlen, jó elektromos szigetelő; belőle egyszerű berendezésben olcsón előállítható, utólag könnyen megmunkálható és szinte korlátlan ideig tárolható ívoltó betétek készíthetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyfeszültségű készülékekben (megszakítók, megszakító szakaszolók, oltócsöves túlfeszültség-