142508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás igen tiszta és finomszemcsés alumíniumoxyd előállítására

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.508. SZÁM. 12. m. 5-9. OSZTÁLY. — EE-151. ALAPSZÁM. Eljárás igen tiszta és finomszemcsés aluiníniumoxyd előállítására. Egyesült Izzólámpa és "Villamossági Rt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: dr. Hegedűs András budapesti lakos. A bejelentés napja: 1952. május 21. Találmányunk tárgya eljárás igen tiszta és finomszemcsés alumíniumoxid előállítására fémalumíniumból vagy szervetlen alumíniumvegyulet kiindulási alapból, mely azzal van jellemezve, hogy az alumíniumoxid keletkezése szerves anyagok, vagy gyökök jelenlétében történik. Ismeretes, hogy a vákuumtechnikában szigetelési célokra sok esetben használatos tiszta alumíniumoxid előállítása a timföld izzítása és tisztítása útján történik. Az ehhez szükséges tisztítási és főleg izzítási processzusok sok esetben hosszadalmasak, technikailag nehezen keresztülvihetők és ennek következtében költségesek. Főleg a tökéletes alkálimentesítés (úgy felületi, mint inkorporálódott alkálit illetően) képez sok esetben legyőzhetetlen akadályt. Van olyan irodalmi adat (Industrial and Engineering Chemistry 22. 788, 1930), amely finoman elporított alumínium elégetését taglalja oxigén segítségével, bonyolult égőmegoldással. Ez az eljárás azonban, amely a laboratóriumi kísérleti kereteket nem lépte túl, csupán rossz hozammal alkalmazható és a segítségével előállított alumíniumoxid kb. 2% fémalumíniumot tartalmaz. A jelen találmány értelmében az igen tiszta, magas hőfokon keletkezett és rendkívül finomszemcsés alumíniumoxid előállítása oly módon történik, hogy az alumíniumot szerves vegyületek jelenlétében, vagy pedig szerves vegyületei formájában égetjük el a célnak megfelelő egyszerű égőberendezés segítségével. A találmány szerint 99.99% tisztaságú finom alumíniumport szerves folyadékban szuszpendálunk és a szuszpenziót egy karburátor, — porlasztórendszerű égő — segítségével tiszta oxigén vagy oxigénnel kevert levegő, oxigénnel • kevert hidrogén, oxigénnel kevert acetilén, vagy oxigénnel kevert világító-, vagy földgáz, stb jelenlétében elégetjük. A porlasztáshoz szükséges gázként felhasználhatjuk magát az oxidáló' gázt, vagy gázkeveréket. A szuszpendáló folyadék lehet pl. metil-, vagy etilalkohol. Alkalmazhatunk azonban más szerves folyadékot is, ügyelve arra, hogy százalékos C-tartalmuk lehetőleg alacsony legyen, részint azért, hogy az égésnél ne használjanak túlsók oxigént, részint pedig azért, hogy az égésnél korom esetleges keletkezésének elejét vegyük. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy alumíniumport égetünk el megfelelően szerkesztett egyszerű égő segítségével gázban, pl. világítógázban, föld-" gázban, metánban, propán-bután keverékben vagy acetilénben, stb. szuszpendálva, oxigén jelenlétében, amikor is szintén igen tiszta alumíniumoxidot kapunk. Amikor a finom alumíniumpor előállításához szükséges nagytisztaságú fémalumínium nem áll rendelkezésünkre, vagy adódó esetekben még magasabbrendű tisztasági követelményeknek kell eleget tennünk, akkor nem az alumínium és szerves vegyület szuszpenzióját égetjük el, hanem az alumínium szerves vegyületét, amelyet előzőleg könnyen keresztülvihető szerves preparatív kémiai tisztításnak,' pl. a legtökéletesebb hatású desztillációnak, pl. vákuumdesztillációnak vetünk alá. így pl. azirodalomból ismeretes módon, vagy az etilszilikát előállításához analóg módon, akár nem teljesen tiszta fémalumíniumból, vagy valamilyen szervetlen alumíniumvegyületből kiindulva eltávolítjuk a trimetoxidalumíniumot (trimetilaluminátot) [Al(OCH3)3], trimetilalumíniumot [Al(OCH3)3], vagy a szilárd trietoxidalumíniumot (trietilaluminátot) [Al(OC2Hs)3] stb., közönséges vagy vákuumdesztillálással megtisztítjuk és pl. az EE—127. alapszámú magyar szabadalomban leírt, vagy ehhez hasonló égőmegoldás segítségével tiszta oxigén, vagy oxigén és egyéb gázok keverékének jelenlétében elégetjük. Az etoxidalumíniumot (etilaluminátot) az előző bekezdésben megemlített feltételeknek megfelelő oldószerben feloldjuk és ilymódon égetjük el oxidáló atmoszférában. Mindig a rendelkezésre álló eszközök és tisztasági követelmények szabják meg, hogy az eljárás két kiviteli módozata közül melyiket valósítjuk meg, az utóbbi eljárás ugyanis a ma elérhető legtisztább alumíniumoxidot eredményezi. Az égésnél keletkező alumíniumoxidot pl. az alumíniumoxidot termelő láng mellé, fölé, vagy alá helyezett megfelelő áramlási akadályokat képező terelőlemezekkel ellátott kamrákban foghatjuk fel és gyüjthetjük össze. Az égésnél keletkező alumíniumoxidot pl. az* alumíniumoxidot termelő láng mellié, fölé, vagy alá helyezett megfelelő áramlási akadályokat ké-