142477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztreptomycin-sók tisztítására, illetve átalakítására

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.477. SZÁM. 30. h. 1-8. OSZTÁLY. - KO-571. ALAPSZÁM. Eljárás sztreptomicin-sók tisztítására, illetTe átalakítására A magyar állam, mint a Központi Biokémiai Ipari Kutató Laboratórium, Budapest jogutóda. Feltalálók: dr. Bodánszky Miklós (50%), Gócza László (25%) és Varga Ferenc (25%). Bejelentés napja: 1952. július 15. A sztreptomicinnek erjesztéses oldatokból való elkülönítése során az antibiotikumot gyakran követik a földalkálifémek és nehézfémek sói, annál is inkább, mert az elkülönítési eljárások jórészt a sztreptomicin kation-természetén alapszanak, másrészt a sók oldhatósága szempontjából a sztreptomicin a földalkáli fémekhez közel áll. Így sokszor problematikus a kalcium, magnézium és kismenynyiségben jelenlévő nehézfém sók eltávolítása a sztreptomicin feldolgozás közbenső termékeiből, illetve nyers sztreptomicin-preparátumokból. Hasonlóképen különleges megoldást kíván a sztreptomicin klórhidrátnak kalciumkloriddal alkotott komplex sójából a kalcium eltávolítása. Utóbbi műveletre akkor van szükség, ha a komplex sót szulfáttá kívánjuk átalakítani. A kalcium, magnézium és más földalkáli, illetve nehézfém ionok eltávolítása természetesen úgy is lehetséges, hogy ezeket foszfát, oxalát vagy más oldhatatlan só alakjában lecsapjuk. Ha azonban az oxalát, foszfát stb. alakban való lecsapáshoz nátrium, kálium- vagy ammónium-oxalátot, ill. foszfátot használunk, úgy a cserebomlás folytán létrejövő nátrium-, kálium-, ill. ammóniumsók a nyert készítményben, mint anorganikus szennyezés lesznek jelen. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a kalcium, magnézium és más földalkáli, ül. nehézfém ionokat foszfát vagy oxalát stb. alakban olymódon is eltávolíthatjuk, ha anioncserélőhöz kötött foszfát, oxalát stb. ionokat viszünk be az oldatba. A cserebomlás során a fémionoktól elszakadó anionok az anioncserélőver együtt az oldatból elkülönülnek. Az eljárás kiviteléhez a foszfát, oxalát stb. ciklusban lévő anioncserélő elkészítése nem is szükséges, elegendő, ha az oldathoz foszforsavat, ill. oxálsavat adunk, majd pedig annyi hidroxil ciklusban lévő anioncserélő gyantát, amennyi az oldatot közömbösíti. 1. példa: 20 g Amberlite IRC—50-ből álló gyantaoszlop segítségével a szokásos módon 2,26 g sztreptomicin bázist kötöttünk meg. Az oszlopon a sztreptomicinen kívül ammónium, kálium, nátrium, kalcium és magnézium ionok is vannak. A gyantaoszlopot percenként 5 ml-es sebességgel 1%-os foszforsavval eluáljuk. Az első 300 ml eluátum sztreptomicint úgyszólván egyáltalán nem távolít el, hanem javarészt ammónium, nátrium, ill. kálium ionokat visz ki. A negyedik 100 ml már némi sztreptomicint (0.06 g bázis) is leold, ezért ezt eltesszük és egy később átfolyásra kerülő fermentummal egyesítjük. Ezt követően az eluálást 10%-os foszforsawal folytatjuk. A teljes aktivitás leoldásához 150 ml elegendő. Ezt az oldatot, amely 2.2 g sztreptomicint, valamint kalcium és magnézium sókat is tartalmaz, kb. 40 g hidroxil ciklusban lévő Amberlite IR 4—B típusú anioncserélővel semlegesítjük. Az anioncserélőtől és a foszfátcsapadéktól megszűrt oldatból a sztreptomicin foszfátot metanollal csapjuk ki, vagy pedig szulfát ciklusban lévő anioncserélő oszlop segítségével sztreptomicin szulfáttá alakítjuk át. 2. példa: 70 g sztreptomicin klórhidrát-kalciumklorid komplex sót, amely kb. 600 E/mg tisztaságú, 110 ml desztillált vízben oldunk és hozzáöntünk 170 ml 10%-os oxalsáv oldatot. 70 g hidroxil ciklusban lévő Amberlite IR 4—B hozzáadásával semlegesítünk, az ioncserélőtől és a kivált kalciumoxalattól szűrünk, majd a sztreptomicin klórhidrát oldatot 150 g szulfát ciklusban lévő Amberlite IR 4—B anioncserélőgyanta oszlopon folyatjuk át. A lefolyt oldatból metanollal kb. 700 E/mg tisztaságú sztreptomicin szulfátot csapunk ki.