142475. lajstromszámú szabadalom • Kombinált áramnagyság- és áramirányösszehasonlító védelem

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.475. SZÁM. 21. c. 68-72. OSZTÁLY. — JA-102. ALAPSZÁM. Kombinált áramnagyság:- és áramirány-összehasónlító védelem. A Magyar Állam, mint a feltalálók, Ignácz Pál, Pálos Ferenc és dr. Szendy Károly oki. elektro­mérnökök, budapesti lakosok jogutóda. Bejelentés napja: 1950. augusztus 14. Villamos berendezésék (gépek, transzformáto­rok, stb.), valamint távvezeték, ill. kábel szaka­szok zárlatokkal szembeni védelmére gyakran al­kalmazzák az ú. n. áramnagyság összehasonlító (differenciál) védelmet és ugyancsak gyakran az ú. n. áramirányösszehasonlító védelmet. Az áramnagyság összehasonlításon alapuló (dif­ferenciál) Védő berendezés működésében zavart okoz az, hogy a védendő szakasz elején és végén használt áramváltók hibái általában nem egyfor­ma nagyok, különösen nagy zárlati áramok ese­tén, aminek .folytán a védendő szakaszon kívül lévő zárlatnál a két áramváltó áttételi és szöghi­bájának különbségéből eredő áram esetleg olyan nagy lehet, hogy a relét megszólaltatja. De ugyan­így, elősegíti a hibás kioldást transzformátorok védelménél azok mágnesező árama, valamint esetleges szabályozós transzformátoroknál az a kö­rülmény, hogy áttételük üzem közben megválto­zik. A differenciálvédelem e hiányosságainak meg­szüntetése céljából az kívánatos, hogy az a mi­nimális nyomaték, amellyel a kioldás elérhető, ne legyen állandó, hanem a relé áramával növeked­jék. Ennek elérésére számos megoldást dolgoztak ki, ilyen a stabilizált relé, a százalékos differen­ciál relé, különleges zárórelé, stb.; amelyek leg­nagyobbrészt azon alapulnak, hogy a relében a működtető nyomatékkal ellentétes olyan fékező nyomatékát vagy reteszelést alkalmaznak, amely az árammal arányos. E megoldások azonban nem bizonyultak eléggé megfelelőknek, különösen pe­dig nem alkalmasak hazai viszonylatban való használatra, mert ezeknek a bonyolult finomme­chanikai munkát igénylő reléknek kifejlesztésé­hez igen hosszú idő szükséges. A szintén ismeretes áramirány-összehasonlító védőberendezéseknek, amelyek a védendő szaka­szok elején és végén folyó áramok irányát hason­lítják össze, igen értékes tulajdonságaik mellett is hátrányuk, hogy nagyon bonyolultak, számos re­lét, kontaktust, segédszerkezetet igényelnek és a védelmekkel szemben érvényesülő követelmé­nyek jelentékeny részét nem elégítik ki. A védelemtől megkívánjuk, hogy mindenfajta üzemzavarnál működjék, amely az üzemben elő­fordulhat. Megkívánjuk még, hogy kis zárlati áram esetén a terhelési áramok ne okozzanak olyan torzítást, amely a működést befolyásolja, valamint azt, hogy a bekapcsolásnál fellépő át­meneti (transiens) jelenségek ne okozzanak hibás kioldást, továbbá, hogy a védelem a védendő szakasznak mind egyoldali, mind pedig kétoldali táplálásánál alkalmazható legyen. E követelményeket még kiegészíthetjük azzal, hogy a védelem a lehetőség szerint egyszerű le­gyen. Ez nemcsak a gyártást könnyíti meg és te­szi megbízhatóvá, de azáltal, hogy az áttekinthe­tőséget növeli, a működési tulajdonságok könnyen felismerhetők és követhetők lesznek, továbbá a hibaforrások száma is csökken. Ezek csökkenté­sére még meg kell kívánnunk, hogy az igényelt segédvezetékek száma csekély legyen. Ez még az­zal a további előnnyel is jár, hogy távvezeték­vagy kábelszakaszok esetén a segédvezetékek ára — mely rendszerint a védendő vezeték árának te­kintélyes része — szintén csökken. Minden védelemtől megkívánjuk, végül hogy ki­választó jellegű (szelektív) legyen. Ez az említett berendezés, illetve távvezetékszakaszok védelmé­vel kapcsolatban azt jelenti, hogy a védendő sza­kaszon belüli egészen kis hibánál már meg kell szólalnia, míg a védendő szakaszon kívüli igen nagy hibánál sem szabad kioldást (vagy jelzést) adnia, másszóval a védelemnek stabilnak kell lennie. A stabilitás követelménye nem új, sőt erre irányuló több megoldás, így áramnagyság (diffe­renciál) védelemnek áramirányrelével (szorzatre­lével) való stabilizálása is ismeretes. Ennél az utóbbi megoldásnál a differenciálrelé és az áram­irányrelé sorbakapcsoltak. Az egymás után kapcsolás lehetővé teszi, hogy a külső zárlatnál meginduló áramirányrelé a differenciálrelé hibás működését reteszelje. Az összes követelményeknek megfelel a talál­mány szerinti védelem, amelynél az áramnagyság-és az áramirányösszehasonlítás újfajta kombiná­ciója kerül alkalmazásra. Ennél az elrendezésnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom