142473. lajstromszámú szabadalom • Előtét sugárszivattyú
Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.473 SZÁM. 59. c. 11-17. OSZTÁLY. - HA-250. ALAPSZÁM. v Előtét sugars zirattyú A Magyar Állam, mint a feltaláló Hardi Ernő oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1952. május 5. 100 C°-hoz közel eső hőmérsékletű vizet a szivattyú már nem képes felszívni, mert a nyomásnak 1 ata alá esésénél a víz forrni kezd és a szivattyú gőzt szív. Az ilyen magas hőmérsékletű vizet nyomással szokták a szivattyúhoz hozzá folyatni. Ezt vagy úgy oldják meg, hogy a forró vizet a gyüjtőtartányból kisnyomású szivattyúval felnyomják a főszivattyúba pl. kazánszivattyú fölött elhelyezett tartányba és abból folyatják a főszivattyúhoz, vagy pedig úgy, hogy a főszivattyút aknába helyezik és így folyatják hozzá a forró vizet. Mindkét megoldás költséges és sokszor a helyi viszonyok miatt nehezen valósítható meg. Kutató- és bányaaknamélyítéseknél az akna fenekén összegyűlt víz kiszivattyúzásának folyamatosan kell történni. Ha az aknamélyítés a szívóképesség határát átlépi és egész szivattyúberendezést motorral, kábellel nyomó és szívó csővezetékkel együtt a megfelelő szintre süllyesztik. Ezen süllyesztés sok esetben műszakonként szükségessé válik. A találmány szerinti elrendezést alkalmazva a szivattyú állandóan az akna szájmagasságában talajon maradhat, csupán a szívócsövet és vékony injektor csővezetéket kell az akna fenekéig meghosszabbítani. Szénbányákban a bányavizet szállító szivattyúkat rendszerint a munkahely mindenkori legmélyebb helye felett 4—5 m magasságban szokták elhelyezni. Mélyítésnél a szivattyúkat át kell helyezni, hogy kellő szívóhatása legyen. Az ismételt áthelyezések komoly munkával és költséggel járnak. Az üzemben lévő olajkutaknál gyakran előfordul, hogy a kútnak gáznyomása előbb merül ki, mint a kútnak olajtartalma. Ez esetben a kút medencéjének fenekén visszamaradt olajat nemigen lehetett a felszínre hozni. A bejelentett találmány módot nyújt az olajmedence teknőjében visszamaradt olajnak kiszivattyúzására. Jelen találmánynak nemcsak az említett esetekben mutatkozó nehézségek elkerülése a célja, hanem a feladat gazdaságosabb megoldása. A találmány szerinti megoldás abban van, hogy a vizet gyűjtő tartányba vagy aknába a fenékhez közel gőzzel, vagy vízzel működtetett sugárszivattyút helyezünk el. A sugárszivattyú felnyomja a vizet a főszivattyúhoz. Ilyen esetekben tehát nincs szükség magasabban elhelyezett hozzáfolyási tartányra, nem kell a szivattyút aknába helyezni, a bányákban pedig nem kell gyakran mélyítéskor a szivattyúkat áthelyezni. Az ábrákon a találmány 3 kiviteli példája van feltüntetve. Az 1. ábra turbószivattyús berendezést tüntet fel gőzzel működtetett előtét sugárszivattyúval, a 2. ábra oly megoldást, amelynél a turbószivattyú nyomóvezetékéből vesszük a sugárszivattyút működtető szállítóvizet, a 3. ábrán látható berendezésnél a sugárszivattyút működtető szállítóvizet a turbószivattyú első fokozatából vesszük, a 4. ábra oly szívókosár metszetét tünteti fel, amelybe sugárszivattyú van beépítve. Az 1. kiviteli példa szerinti megoldásnál, amely kazántápvíz szivattyú berendezésre vonatkozik, friss vagy fáradt gőzt vezetünk a 9 gőzvezetéken át a 2 szívókosárban elrendezett gőzsugárszivatytyú 3 fúvókájába. A gőzsugárszivattyú a hozzáfolyó forró vizet az 5 csövön felnyomja a 6 turbószivattyúhoz. Elegendő, ha a gőzsugárszivattyú a forróvizet a turbószivattyú középvonaláig nyomja, tovább a vizet már a turbószivattyú szállítja. A gőzsugárszivattyú 5 nyomóvezetékébe a 4 viszszacsapószelep, a turbószivattyú 8 nyomóvezetékébe pedig a tápvízmennyiséget szabályozó 7 szelep van iktatva. Ennél a táplálási módnál a működtető gőz egész melege, tehát rejtett melege is, átmegy a tápvízbe és a szivattyúberendezés úgy méretezhető, hogy oly kazántelepnél is, amelynél tápvíz előmelegítő nincs, a tápvíz megközelítően a kazánnyomásnak megfelelő nyomású telített gőz hőmérsékletéig melegedjen fel. A 2. ábrán feltüntetett megoldásnál a szállító vízzel működtetett sugárszivattyunoz a turbószivattyú 8 nyomóvezetékéből leágazó kisebb átmérőjű 10 csővezeték vezeti a szállítóvizet. E szivattyúberendezés indításához kisegítő szállítóvízre van szükség, amelyet külön (pl. városi) vízvezetékből vesznek. E célból a 10 csővezetékbe kisegítő vizet vezető 14 cső van kötve. Ebbe a csőbe van iktatva a 13 szabályozó és 12 visszacsapó szelep. 11 a 10 vezetékbe iktatott szabályozó
