142458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nem tapadó szenek, lignitek lepárlására vagy kokszolására

2 142.458 A kemence teljesítőképességét két ellentétes té­nyező összehangolása szabja meg: a): keskenyebb kamrában a kiállási idő csökken és a kemence teljesítőképessége nő, viszont az átvezethető öblí­tőgáz mennyisége csökken, b): szélesebb kamrában az öblítőgáz mennyiségét növelhetjük meg, amivel arányosan növekszik a kemence teljesítőképessége is. Az Öblítőgáz melegátvivő közegként is szerepel a kemencefal és a koksz között és így a kamrá­ban a hőmérséklet elosztását egyenletesebbé teszi. Ez a kemence egyesíti magában az öblítőgázas ke­mencék és a kerámiai anyagból épült kokszoló­kemencék előnyeit, azok hátrányai nélkül. A ke­mence tetejére feladott nedves szén egységes fo­lyamatban a szárítótérben víztartalmát elveszítve, innen kb. 105 C-ig előmelegítve jut az öblítőgázas előlepárlótérbe, ahol a desztilláció kezdetéig he­vülve, a kerámiai kemencetérbe kerülve lekokszo­lódik, s végül az így nyert koksz a kemencét ol­tott állapotban hagyja el. Az eljárás előnye, hogy a desztillációs gázt égés­termékektől szennyezetlen'állapotban kapjuk meg, hogy a lepárlás hőszükséglete igen kicsi (kb. 300— 400 kcal/kg), mivel a koksz és desztillációs gázok önmelege, továbbá a kemence fáradt fűtőgáza az eljárás során hasznosítható, végül, hogy a kemen­cének nagy a teljesítőképessége. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás nemtapadó kőszenek, lignitek lepárlá­sára, ül. kokszolására, azzal jellemezve, hogy a kőszén-lignit szárítását, előlepárlását, kokszolását, a koksz oltását folyamatosan összefüggő egybe­épített berendezésekben folytonos üzemben öblítő­gáz és közvetett hőközlés együttes alkalmazásával végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja; azzal jellemezve, hogy a szenek szárítá­sát részben vagy egészben a kokszoló fűtésénél keletkező füstgáznak, továbbá valamely éghető gáz (generátorgáz, desztillációs gáz) elégetése és avisz­szakeringetett páratartalmú öblítőgázzal való ele­gyítése útján nyert füstgáznak meleg öblítőgáz­ként történő alkalmazásával végezzük. 3. Az előző igénypontok szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szenek kishőmérsékletű előlepárlását a koksz hűtésére szolgáló, de a kokszolókemencén is átvezetett gáz, valamint a kokszolás során keletkezett desztillá­ciós gáz elegyének öblítőgázként való alkalmazá­sával végezzük. 4. Az előző igénypontok szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kerámiai kamrakeméncében termelt koksz lehűtésére hideg öblítőgázt használunk. 5. Berendezés az 1—4. igénypontok szerinti el­járás kivitelezésére, azzal jellemezbe, hogy a be­rendezés függőleges kerámiai kamrakemencéből, egy efölött elhelyezett, vele egybeépített öblítő­gázas előlepárlóból, egy ezek felett elhelyezett, ve­lük egybeépített öblítőgázas szénszárítóból, továbbá a kerámiai kamrakemence alatt • elhelyezett hűtő­térből és folytonosan működtethető kihordó szerke­zetből áll. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárítótér és az előlepárlótér közt gázátáramlást meggátló elzáró­szerkezet van közbeiktatva. 7. Az 5. és 6. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges kerámiai kamrakemence falai párhuzamosak. 2 rajzlap, 2 ábrával Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1839. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom