142458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nem tapadó szenek, lignitek lepárlására vagy kokszolására

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.458. SZÁM. 10. a. 23—39. OSZTÁLY. — MO—159. ALAPSZÁM. ' I

' I ' 1 I . ILII . il ;

. J . I ) Hl I I. I I .)!)• .. .1 I

I. I I Ili IIUI.LI.il 11 Eljárás és berendezés nemtapadó szenek, lignitek lepárlására vagy kokszolására A magyar állam, mint a feltaláló, dr. Móry Béla oki. vegyészmérnök budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1952. január 16. Alacsony hőfokú lepárlás céljaira használatos .közvetett hőközlésű kemencékben aprószemű szenet dolgoznak fel, míg a darabos szemnagyságú szén lepárlására közvetlen hőközlésű, öblítőgázas lepároló kemencék szolgálnak. Magas, vagy közép hőfokú lepárlás — kokszolás — céljára kerámiai anyagból épített kemencék használatosak.- Ezekben azonban a nagy nedvességtartalmú szenek feldolgozása nem gazdaságos a nedvességnek sok hőt igénylő elpárologtatása miatt, azért ilyen kemencékben csak előszárított anyagot érdemes kokszolni. A közvetett hőközlésű kemencékből a desztillációs gázt eredeti összetételével kapjuk meg; az öblítőgázas kemencékből a desztillációs gáz égéstermékekkel felhígított állapotban lép ki. A szakaszos működésű kerámiai kemencék kamrafalának fűtőfelülete a szénkoksznak a kokszolódás folyamán történő összezsugorodása következtében nincs kellőképpen kihasználva; a desztillációs gázok 600 C°-ot is meghaladó hőmérséklettel távoznak és nagyon sok hő,t visznek magukkal, de sok hőt rejt magában a kemencéből izzó állapotban kiürített koksz is, azonkívül ennek kezelése is körülményes. ' Jelen találmány tárgya olyan lepárló-kokszoló eljárás és berendezés, amellyel a különböző, rész^ ben ellentétes műszaki követelmények összeegyeztetése révén a fent vázolt nehézségek megoldhatók és a nemtapadó és nagy nedvességtartalmú, főleg barnaszenek hőgazdaságosan dolgozhatók fél. Az eljárás végrehajtására szolgáló berendezést az 1. és 2. ábra szemlélteti, amelyek a lepárlókokszoló kemencét két, egymásra merőleges függőleges metszetben ábrázolják. A feldolgozásra kerülő szenet az (1) szállítószalag a (2) széntárolóba juttatja, ahonnan az a (3) szárítótérbe jut. A szárítótérben (13)-nál bevezetett, pl. generátorgáz elégetéséből származó meleg öblítőgáz segélyével 4—8% víztartalomig kiszárítható a kőszén, miközben a hőmérséklete 120—140 C-ra emelkedik. A szén ezután a gázátáramlás megakadályozására szolgáló (4) adagolózáron keresztül a (6) előlepárlótérbe kerül, ahol az alulról, a kemencéből jövő desztillációs gázok 30Ö— 400 C° közötti hőmérsékletre hevítik. A desztillációs termékek az (5) csövön át kb. 140—180 C° hőmérsékleten távoznak. Ilymódon a lepárlás hőszükségletének legnagyobb részét közöltük már a szénnel, amikor az a tulajdonképpeni kokszolótérbe, a (7) kerámiai kamrakemencébe jut. Ennek felső részében megy végbe a kishőmérsékletű lepárlás. A (8) fűtőcsatornák hőmérsékletét úgy lehet beállítani, hogy mindig a kívánt illórésztartalmú koksz legyen nyerhető a megfelelő kokszolási sebesség betartása mellett. Az izzó kokszot a (9) térben hűtjük le a (10) csöveken bejuttatott hideg öblítőgázzal, valamint a (9) tér és (11) kihordószerkezet és a2 alatta lévő tér falának hűtése által. Ilyen módon a kemencébe nedvesen beadagolt szenet lepárolva a kokszot szárazon, oltott állapotban, tetszés szerinti illórésztartalommal hozhatjuk ki. A meleg öblítőgáz a (13) csövön át lép be a-kemence szárítóterébe, ott a nedves szénből származó vízgőzzel elegyedik, majd egy gázszívó szívja el a (14) csöveken át és nyomja egy kürtőn keresztül a szabadba. A (13) csőben vezetett meleg öblítőgázt, pl. generátorgáz, vagy desztillációs gáznak a rajzon nem látható égéskamrában való elégetésével és a (14) csövön kivezetett párás gáznak a rajzon fel nem tüntetett módon való visszaelegyítésével — • amivel egyben az öblítőgáz hőmérséklete is szabályozható — állíthatjuk elő. Felhasználhatjuk a szárítótér öblítőgázának előállítására a kemence fűtéséből származó füstgázt is, ez azonban rendszerint nem fogja a hőszükségletet teljesen fedezni. A (10) csövön a (9) kokszhűtőtérbe bevezetett és a koksz lehűtését szolgáló hideg öblítőgáz a koksz melegét felveszi és a kamrakemencén áthaladva a (6) öblítőgázas előlepárló térben a 4—8% nedvességtartalomig kiszárított és kb. 100—110°-ra előmelegített szénnek adja le. Ha öblítőgázként nagy hidrogéntartalmú és kénszegény gázt alkalmazunk, úgy a koksz kéntartalmát kismértékben csökkenthetjük.