142452. lajstromszámú szabadalom • Fényképutánzat és eljárás előállítására

Megjelent. 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.452. SZÁM. Nyp. 15a. OSZTÁLY. - KA—402. ALAPSZÁM. Fény képutánzat és eljárás előállítására Karinger Károly fényképész, Balog Endre fényképész, Dolling« Erhardt fényképész, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1953. szeptember 22. Már javasolták fényképutánzatok előállítását nyomtatott képeknek (nyomatoknak) fényképszerűvé tételével. így pl. Ullmann (Enzyklopädie der techn. Chemie 1931. VIII. 715) fényképutánzatok előállítására vonatkozó eljárást ismertet, melynél krómzselatin lemezről, kettős színárnyalatú nyomással, megfelelő nyomdafesték alkalmazásával, az ú. n. fénynyomású krómpapíroson borax és sellak vizes oldatából álló, ú. n. vizeslakkal, a fényképekhez megtévesztőén hasonló nyomatok készíthetők. . Eltekintve attól, hogy ehhez az eljáráshos külföldről importált sellakra van szükség, a hivatkozott eljárás csak krómzselatinlemezről, különleges papíron és különleges nyomdafestékkel készült nyomatok fényképszerűvé tételét ismerteti. Nyomdai úton készült nyomatokat viszont, a szándékolt cél elérésére, egymás után többször kellett lakkozni, de még ez sem adott magasfényű felületet és valóban fényképszerű külsőt. A többszörös lakkozás emellett megdrágította az eljárást. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás tetszőleges módon, pl. kő- vagy könyvnyomtatás útján készült nyomatokból, hazai nyersanyaggal, egyszeri bevonással, tehát olcsón teszi lehetővé a fényképekhez megtévesztésig hasonló fényképutánzatok előállítását. A találmány szerinti fényképutánzatot zselatinoldattal, célszerűen zselatin vizes oldatával bevont nyomdai úton készült lenyomat jellemzi. A találmány szerinti fényképutánzatok előállítását célzó eljárás lényege az, hogy tetszőleges nyomdai úton készült nyomatot megömlesztett és folyadék, célszerűen víz hozzáadásával hígfolyóssá tett zselatinréteggel vonjuk be. A bevont nyomatot megszáradása után vízben áztatjuk, üveglap vagy krómlemez alkotta aljzaton kipréseljük és addig pihentetjük, míg a fényképutánzat az aljzatról le nem pattan. Az eljárás kivitelénél a zselatint kocsonyás konzisztencia eléréséig megduzzasztjuk, majd hevítéssel és folyadék, pl. víz hozzáadásával hígfolyóssá tesszük. A zselatinoldatot a zselatinréteg felrakása közben állandó, célszerűen 24—26 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. A zselatinoldat felrakása egy a zselatinoldatba merülő fémhenger és egy, célszerűen gumiból való vagy gumibevonattal ellátott nyomóhenger közötti résen való átvezetésével történik. Az említett hőmérsékletet a zselatinoldatot felvevő tartályt körülvevő, kb. 30^-32 C°-os vízfürdővel tartjuk fenn. Részleteiben a találmány szerinti eljárás, az igénypontok keretén belül, sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igények: 1. Fényképutánzat, melyet zselatinoldattal bevont, nyomdai úton készült nyomat jellemez. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti fényképutánzat előállítására, melyre jellemző, hogy a nyomdai úton készült nyomatot megömlesztett és célszerűen víz hozzáadásával hígfolyóssá tett zselatinréteggel vonjuk be. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a bevont nyomatot, megszáradása után, vízben áztatjuk, majd üveglap vagy krómlemez alkotta aljzaton kipréseljük és addig pihentetjük, míg a fényképutánzat az aljzatról le nem pattan. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a zselatint kocsonyás konzisztencia eléréséig duzzasztjuk, azután hevítéssel, majd víz hozzáadásával hígfolyóssá tesszük. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a vizes zselatinoldatot a nyomat bevonása közben állandó, célszerűen 24—26 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a zselatinoldatot 30—32: C°-os vízfürdővel állandó hőfokon tartjuk. 7. A 2—6. igénypontok bármeíyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a vizes zselatinoldat felrakása az oldatba merülő felrakóhenger és egy nyomóhenger közötti résen való átvezetésével történik. Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2381. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.