142450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szappanfőzésnél keletkező aljlúgok tisztítására

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 142.450. SZÁM. 23. e. OSZTÁLY, — HU-56. ALAPSZÁM. Eljárás a szappanfőzésnél keletkező aljlúgok tisztítására A magyar állam, mint a feltalálók, dr. Hunyady László vegyészmérnök és Kiadós Gusztáv vegyésztechnikus, budapesti lakosok jogutóda, Budapest. A bejelentés napja: 1952. augusztus 5. Ismeretes, hogy az ipar a szappanfőzésnél keletkező alj lúgok tisztítására főleg alumíniumklorid vagy alumíniumszulfát oldatot használ. Tekintettel az alumíniumklorid magas árára, általában az alumíniumszulfátos tisztítást alkalmazzák. Ennek az eljárásnak a lényege a következő: 1. Az aljlúgot sósavval gyengén megsavanyítják, mire az oldatban levő szappanból — konyhasóképződés mellett — vízben oldhatatlan zsírsavak keletkeznek. E zsírsavak — alacsony fajsúlyuk következtében — az aljlúg felszínén összegyűlnek s innen könnyedén eltávolíthatók. 2. A sósavtól gyengén savanyú aljlúghoz alumínmmszulfátot adagolnak, amely az aljlúgban hidrolizálva, mint bázisos alumíniumszulfát pelyhes csapadék alakjában kiválik: magával ragadva az aljlúgban oldott fehérjék, színező anyagok és egyéb tisztátalanságok égy részét. Ezután az aljlúgot leszűrik. 3. A szűrt aljlúghoz gyengén alkalikus kémhatásig, nátronlúg-, ill. szódaoldatot adunk. Az oldatban maradt fölös alumíniumszulfát ekkor mint bázisos alumíniumszulfát, ill. mint alumíniumhidroxid kiválik nátriumszulfát képződése közben. A kivált pelyhes csapadék a fehérjék, színező anyagok és egyéb szennyeződések további mennyiségét ragadja magával. — A fölös alumíniumszulfát leválasztása oltottmésszel, azaz kalciumhidroxiddal is történhet. Ez esetben oldhatatlan alumíniumhidroxid és kalciumszulfát képződik, mely utóbbinak tekintélyes része oldatban mar;ad, tehát az aljlúgból nem válik ki. Az nymodon kezelt aljlúg másodszor is szűrőprésre kerül s ezután már foepárlásra kész állapotban van. A fentiekben vázolt eljárásnak a következő hátrányai vannak: 1. A tisztítás els.ő része savanyú közegben történik s ezért a berendezés vasalakatrészei röyidefsen korrodeálqdnak és tönkremennek. 2. Az alumíníumszulfát adagolásakor jól oldódó nátriumszulfát keletkezik. A tisztított aljlúg bepárlásákor a konyhasónál nagyobb oldékonyságú nátriumszulfát egy része nem kristályosodik ki, hanem oldatban maradva szennyezi a bepárlás után nyert terméket, az aljlúg nyersglicerint azáltal, hogy annak szervetlén hamutartalmát emeli. 3. A bepárlásnál kikristályosodott konyhasót az ú. n. aljlúgsót a szappanfőzésnél ismételten felhasználják. Ennek folytán azonban az aljlúgok glaubersó-tartalma — a konyhasóval kikristályosodott nátriumszulfát jelenléte következtében — állandóan növekszik. 4. Amennyiben az aljlúgokban levő fölös alumíniumszulfátot oltottmésszel csapják ki, úgy részben vízben, azaz aljlúgban is oldódó kalciumszulfát keletkezik. A bepárlásnál a gipsz tekintélyes része oldatlan marad, mivel a glicerin tartalmú folyadék a gipszet jobban oldja, mint a glicerinmentes víz. Ennek következtében a bepárlással nyert termék: az aljlúg-nyersglicerin, konyhasón kívül még oldott gipszet is tartalmaz, tehát emelkedik annak szervetlen hamutartalma, s így növekszik a desztillációs veszteség is. 5. Az alumíniumszulfátos tisztítás fent felsorolt hátrányai, fokozott mértékben különösen akkor jelentkeznek, ha a tisztításra került aljlúgok glicerintartalma a szokottnál alacsonyabb: 5—8% helyett csupán 2—4%. Ez az utóbbi .eset akkor áll fenn, ha bontott zsiradékok elszappanosításánál keletkező aljlúgok kerülnek tisztításra. A technikai bontott zsírok glicerintartalma a neutrális zsírok glicerintartalmának mindössze 20—25%-a. Az egységnyi absz. glicerinmennyiségre eső és a tisztítás által eltávolítandó szennyeződések mennyisége ezért a szokottnak két-, illetve négyszeresére emelkedik. Ugyanilyen arányban nő meg a tisztításhoz szükséges alumíniumszulfát mennyisége is. Ennek következtében lényegesen emelkedik a tisztított aljlúgok nátriumszulfát, ül. gipsztartalma is, ami emeli az aljlúg-nyersglicerin hamutartalmát s így növeli a desztillációs veszteséget is. A «találmány szerinti eljárás kiküszöböli a felsorolt hátrányokat s ezáltal az eddiginél előnyösebb módon válik lehetővé szappanfőzésnél keletkező aljlúgok tisztítása, ^bármilyen alacsony glicerin tartalom esetén is. A találmány szerint az aljlúgok tisztítása a következőképpen történik: A szappanfőző üstökről leeresztett s ,0,6—1,0% szódéban kifejezett összalkalitással rendelkező aljlúgot kihűlni hagyjuk, amikoris az aljlúgban melegen oldott szappan kisózódik, azaz kiválik, s